Előzmények

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a Buda-Cash Brókerház Zrt.-vel szemben indított átfogó felügyeleti vizsgálata során a Buda-Cash tevékenységét érintően észlelt súlyos visszaélésekre utaló információkra tekintettel a cég tevékenységi engedélyét ideiglenes intézkedés keretében azonnali hatállyal felfüggesztette, és 2015. február 24. napjától felügyeleti biztosokat rendelt ki.

Mint ismeretes továbbá, az MNB 2015. március 3. napjával visszavonta a DRB Bankcsoporthoz tartozó kisbankok tevékenységi engedélyét. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa döntött a DRB Bankcsoportot alkotó négy hitelintézet, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt., az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt., a BRB Buda Regionális Bank Zrt., és a Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. – tevékenységi engedélyének visszavonásáról. A Jegybank intézkedésének oka, hogy az MNB által folytatott vizsgálat eredménye szerint a kisbankok eszközeinek értéke nem nyújt fedezetet a velük szembeni követelések teljesítésére. Ezen felül, mivel a Buda-Cash Brókerház Zrt. súlyos, bankonként tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel nem tud elszámolni, így a hitelintézetek saját tőkéje is negatívvá vált.

Bűncselekmény?

Sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a Buda-Cash ügyben. Az ügy több mint 100 ezer banki ügyfelet és 15-20 ezer kisbefektetőt érinthet.

Kártérítési lehetőségek

Betétbiztosítás

Az engedély-visszavonó határozatokkal automatikusan, külön kérés nélkül megindul az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítása. Az OBA a betétgaranciával érintett valamennyi betétre – a lakossági és vállalati megtakarítások e körbe tartoznak – törvényi előírás alapján 20 munkanapon belül mintegy 30 millió forintig kárkifizetést teljesít az arra jogosultaknak.

A kártalanítás összegébe beletartozik a folyószámlára befizetett tőkeösszeg, a lekötött betét, biztosított kötvény stb. és azok esedékes kamatai egyaránt. Az OBA tehát a károsult valamennyi – a fizetésképtelen társasággal szembeni – tőke- és kamatkövetelését összeadja, ám a maximálisan kifizethető összeget minden esetben szem előtt kell tartania.

A kifizetés történhet átutalással, kifizető ügynökbankon keresztül, OBA kártyán vagy postai készpénzfelvétel útján.

Befektetés-biztosítás

A Buda-Cash Brókerház Zrt. 1997. április 14-től a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagja, a vele szerződött befektetők értékpapírszámláján nyilvántartott értékpapírok, illetve az ügyfélszámlán nyilvántartott pénz egyaránt biztosítás alatt vannak.

A Beva által nyújtott biztosítás a megbízási,a kereskedelmi és a portfoliókezelési tevékenységre, valamint az értékpapír letéti őrzési, letétkezelési, valamint értékpapírszámla és ügyfélszámlavezetési szolgáltatások körére terjed ki.

A Beva biztosítása alól a jogszabály kizárja a jogi személyek bizonyos körét (pl.helyi önkormányzatok, stb.) és a magánszemélyek közül az érintett tag, vagyis a Buda-Cash munkavállalóit, tulajdonosait, valamint ezek közeli hozzátartozóit.

A Beva kártalanítási eljárása azzal veszi kezdetét, hogy a bíróság a társaság felszámolását elrendeli. A felszámolást elrendelő végzésnek a Cégközlönyben történő közzétételét követő 15 napon belül a Beva a kártalanítás lehetőségéről közleményben tájékoztatja az érintett befektetőket, amelyet a honlapján és az MNB által üzemeltetett közzétételi honlapon is közzétételre kerül.

Kártalanítás megállapítására kizárólag a befektető kérelme alapján kerül sor. A kérelmet a Beva által rendszeresített és ingyenesen hozzáférhető formanyomtatványon kell benyújtani, és ehhez mellékelni kell a követelés alapjául szolgáló szerződést. A kérelem beterjesztésének határideje az igényérvényesítés első napjától számított egy éves időtartam.

A Beva legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a kártalanítási kérelmet és ennek eredményéről az igénylőt értesíteni. Abban az esetben, ha a befektető vitatja a Beva döntését, úgy polgári peres eljárást kezdeményezhet vele szemben.

Kártalanításra való jogosultság megállapítása esetén a Beva köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről.

Egyéb lehetőségek

A harminc-, illetve hatmillió forint feletti betétet vagy befektetést azonban valószínűleg csak peres úton, vagy felszámolási eljárás keretében kaphatják vissza a károsultak.

A károsultak arra az összegre, amelyhez nem férnek hozzá, kártérítés formájában tarthatnak igényt. Ehhez elsősorban tisztázni szükséges a kártérítés jogalapját, és csak ezután merülhet fel a kártérítés összegének kérdése. A kárigény meghatározásakor nem csupán a már felmerült károkat és költségeket lehet érvényesíteni, hanem az elmaradt hasznot, illetve az ebből eredően felmerülő károkat is.

Fontos fejlemények az ügyben

Buda-Cash-ügyben a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) és a Fővárosi Főügyészség felügyelete mellett vagyonbiztosítási intézkedéseket tett.

Kedvező hír lehet az ügyben érintett károsultak számára, hogy az eddigiekben feltárt 63 milliárd forintos összesített kárérték mellett nagyságrendileg 68 milliárd forint értékű vagyon került biztosításra ingatlanok, bankszámlák, készpénz, valamint ingóságok formájában, így jelentős esély mutatkozik arra, hogy az eljárások befejeztével minden károsult részesedni tudjon a kártalanításban.

Amennyiben igényének érvényesítéséhez Irodánk szolgáltatásait kívánja igénybe venni, úgy állunk szíves rendelkezésére!

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

2025. június 28-tól hatályba lép az új akadálymentességi törvény, amely alapjaiban változtatja meg a lakossági banki és pénzügyi szolgáltatások működését. Az új szabályozás célja, hogy a fogyasztók számára hozzáférhetőbbé és egyenlő esélyekkel igénybe vehetővé tegyék ezeket a szolgáltatásokat. Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egy ajánlás kiadásával kívánja elősegíteni, a fogyatékossággal élő ügyfelek esélyegyenlőségének biztosítását összhangban az Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Országos Fogyatékosságügyi Program) és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégiában foglalt célkitűzésekkel.