A nyugta kiállítása történhet nyugtatömb segítségével, vagy pénztárgép használatával, de a hatályos adójogi szabályok alapján a legtöbb vállalkozás ennek a kötelezettségnek kizárólag pénztárgép használatával tehet eleget. Ettől azonban el lehet térni!

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján az adóalanynak minden egyes értékesítésről nyugtát vagy számlát kell kiállítania.

A számla kibocsátása történhet számlatömbbel vagy számlázó program használatával. Abban az esetben, ha a vállalkozás egy eladásról számlát állít ki, úgy arról már nem szükséges nyugtát kiállítania, tehát az online pénztárgép használatának kötelezettsége alól is mentesül.

A számla kötelező tartalmai elemei közé tartozik a vevő pontos nevének és címének feltüntetése. Fontos megjegyezni, hogy a vásárló nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a vásárlás során.

Ezek fényében a pénztárgép használatának kötelezettsége alól csak azok a vállalkozások mentesülhetnek, akik számára a vevő adatai eleve rendelkezésre állnak, vagy előreláthatólag azokat a vevő önkéntesen meg fogja adni.

Amennyiben a vállalkozás pénztárgép használatára kötelezett, de nem kíván pénztárgépet vásárolni, akkor azt kiválthatja azzal, hogy minden vevő részére számlát állít ki.

A pénztárgép használatának kiváltása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) irányába.

Mivel a vállalkozás a pénztárgép használatával ellentétben ilyenkor nincsen közvetlen online kapcsolatban az adóhatósággal, ezért a kiállított számlákról ettől fogva minden hónapban adatszolgáltatást kell teljesítenie a NAV felé.

Amennyiben a fenti kérdésben való eligazodás kapcsán segítségre van szüksége, úgy keresse Irodánkat bizalommal!

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

2025. június 28-tól hatályba lép az új akadálymentességi törvény, amely alapjaiban változtatja meg a lakossági banki és pénzügyi szolgáltatások működését. Az új szabályozás célja, hogy a fogyasztók számára hozzáférhetőbbé és egyenlő esélyekkel igénybe vehetővé tegyék ezeket a szolgáltatásokat. Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egy ajánlás kiadásával kívánja elősegíteni, a fogyatékossággal élő ügyfelek esélyegyenlőségének biztosítását összhangban az Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Országos Fogyatékosságügyi Program) és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégiában foglalt célkitűzésekkel.