A nyugta kiállítása történhet nyugtatömb segítségével, vagy pénztárgép használatával, de a hatályos adójogi szabályok alapján a legtöbb vállalkozás ennek a kötelezettségnek kizárólag pénztárgép használatával tehet eleget. Ettől azonban el lehet térni!

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján az adóalanynak minden egyes értékesítésről nyugtát vagy számlát kell kiállítania.

A számla kibocsátása történhet számlatömbbel vagy számlázó program használatával. Abban az esetben, ha a vállalkozás egy eladásról számlát állít ki, úgy arról már nem szükséges nyugtát kiállítania, tehát az online pénztárgép használatának kötelezettsége alól is mentesül.

A számla kötelező tartalmai elemei közé tartozik a vevő pontos nevének és címének feltüntetése. Fontos megjegyezni, hogy a vásárló nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a vásárlás során.

Ezek fényében a pénztárgép használatának kötelezettsége alól csak azok a vállalkozások mentesülhetnek, akik számára a vevő adatai eleve rendelkezésre állnak, vagy előreláthatólag azokat a vevő önkéntesen meg fogja adni.

Amennyiben a vállalkozás pénztárgép használatára kötelezett, de nem kíván pénztárgépet vásárolni, akkor azt kiválthatja azzal, hogy minden vevő részére számlát állít ki.

A pénztárgép használatának kiváltása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) irányába.

Mivel a vállalkozás a pénztárgép használatával ellentétben ilyenkor nincsen közvetlen online kapcsolatban az adóhatósággal, ezért a kiállított számlákról ettől fogva minden hónapban adatszolgáltatást kell teljesítenie a NAV felé.

Amennyiben a fenti kérdésben való eligazodás kapcsán segítségre van szüksége, úgy keresse Irodánkat bizalommal!

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.