A nyugta kiállítása történhet nyugtatömb segítségével, vagy pénztárgép használatával, de a hatályos adójogi szabályok alapján a legtöbb vállalkozás ennek a kötelezettségnek kizárólag pénztárgép használatával tehet eleget. Ettől azonban el lehet térni!

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján az adóalanynak minden egyes értékesítésről nyugtát vagy számlát kell kiállítania.

A számla kibocsátása történhet számlatömbbel vagy számlázó program használatával. Abban az esetben, ha a vállalkozás egy eladásról számlát állít ki, úgy arról már nem szükséges nyugtát kiállítania, tehát az online pénztárgép használatának kötelezettsége alól is mentesül.

A számla kötelező tartalmai elemei közé tartozik a vevő pontos nevének és címének feltüntetése. Fontos megjegyezni, hogy a vásárló nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a vásárlás során.

Ezek fényében a pénztárgép használatának kötelezettsége alól csak azok a vállalkozások mentesülhetnek, akik számára a vevő adatai eleve rendelkezésre állnak, vagy előreláthatólag azokat a vevő önkéntesen meg fogja adni.

Amennyiben a vállalkozás pénztárgép használatára kötelezett, de nem kíván pénztárgépet vásárolni, akkor azt kiválthatja azzal, hogy minden vevő részére számlát állít ki.

A pénztárgép használatának kiváltása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) irányába.

Mivel a vállalkozás a pénztárgép használatával ellentétben ilyenkor nincsen közvetlen online kapcsolatban az adóhatósággal, ezért a kiállított számlákról ettől fogva minden hónapban adatszolgáltatást kell teljesítenie a NAV felé.

Amennyiben a fenti kérdésben való eligazodás kapcsán segítségre van szüksége, úgy keresse Irodánkat bizalommal!

A mai modern jogi környezetben a jogviták és jogi eljárások során kulcsfontosságúvá vált a digitális nyomok dokumentált, szakszerű feltárása, valamint a készülékek és fiókok védelme.

Irodánk együttműködő partnere ezen területen a Biztonság Akadémia Kft. 

Partnerünk szakmai hátterét Durmics Tamás független informatikai biztonsági szakértő etikus hacker biztosítja, aki több mint 25 év informatikai és biztonsági szakértői tapasztalattal rendelkezik. Munkájában a dokumentált, független vizsgálati módszertan és a technikai eredmények közérthető, jogi eljárásokban is használható bemutatásra helyezi a hangsúlyt.

Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.

A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.