A nyugta kiállítása történhet nyugtatömb segítségével, vagy pénztárgép használatával, de a hatályos adójogi szabályok alapján a legtöbb vállalkozás ennek a kötelezettségnek kizárólag pénztárgép használatával tehet eleget. Ettől azonban el lehet térni!

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján az adóalanynak minden egyes értékesítésről nyugtát vagy számlát kell kiállítania.

A számla kibocsátása történhet számlatömbbel vagy számlázó program használatával. Abban az esetben, ha a vállalkozás egy eladásról számlát állít ki, úgy arról már nem szükséges nyugtát kiállítania, tehát az online pénztárgép használatának kötelezettsége alól is mentesül.

A számla kötelező tartalmai elemei közé tartozik a vevő pontos nevének és címének feltüntetése. Fontos megjegyezni, hogy a vásárló nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja a vásárlás során.

Ezek fényében a pénztárgép használatának kötelezettsége alól csak azok a vállalkozások mentesülhetnek, akik számára a vevő adatai eleve rendelkezésre állnak, vagy előreláthatólag azokat a vevő önkéntesen meg fogja adni.

Amennyiben a vállalkozás pénztárgép használatára kötelezett, de nem kíván pénztárgépet vásárolni, akkor azt kiválthatja azzal, hogy minden vevő részére számlát állít ki.

A pénztárgép használatának kiváltása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) irányába.

Mivel a vállalkozás a pénztárgép használatával ellentétben ilyenkor nincsen közvetlen online kapcsolatban az adóhatósággal, ezért a kiállított számlákról ettől fogva minden hónapban adatszolgáltatást kell teljesítenie a NAV felé.

Amennyiben a fenti kérdésben való eligazodás kapcsán segítségre van szüksége, úgy keresse Irodánkat bizalommal!

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.