Fontos tudnivalók a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésről az alábbiakban egy csokorban

 § Milyen tevékenység végzésére terjed ki a szabályozás?

2015. március 15-én hatályba lépett a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, melynek szabályrendszere a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet eseti vagy állandó jelleggel folytatják, vagy, hogy milyen helyszínen végzik a kiskereskedést.

§ A nyitva tartás szabályai

A törvényben foglalt fő szabály szerint üzlet kiskereskedelmi napokon csak 6 és 22 óra között tarthat nyitva és vasárnapokon kötelezően zárva tart.

A főszabály alóli kivételek között szerepel, hogy az üzletek adventi vasárnapokon 6 és 22 óra között, december 24-én és december 31-én 6 és 12 óra között, valamint naptári évenként egy tetszőleges vasárnap 6 és 22 óra között nyitva tarthatnak.

§ Kivételek a főszabály alól az üzlet sajátosságai alapján

A főszabály alól további kivételeket képeznek bizonyos termékkört árusító üzletek. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig 5 és 12 óra között tarthat nyitva.

Kivételt képeznek még az újságot és virágot árusító üzletek, melyek vasárnap és munkaszüneti napokon 6 és 12 óra között nyithatnak ki, továbbá a sportlétesítményekben üzemelő boltok a sportrendezvény ideje alatt.

§ Személyi kör – ha az üzlet vasárnap kinyithat, ki dolgozhat?

Azok az üzletek, melyek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időben is nyitva tarthatnak, ha ez alatt az idő alatt kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni részével rendelkező természetes személy, vagy az előbbiek segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

§ Ellenőrzés

A törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletekben foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és amennyiben szabálytalanságot észlel, úgy köteles az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a kötelező vasárnapi zárva tartással kapcsolatos szabályozás az eddigi tapasztalatok szerint nem tekinthető véglegesnek, a törvény további módosításai várhatóak a közeljövőben.

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.