Fontos tudnivalók a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésről az alábbiakban egy csokorban

 § Milyen tevékenység végzésére terjed ki a szabályozás?

2015. március 15-én hatályba lépett a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, melynek szabályrendszere a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet eseti vagy állandó jelleggel folytatják, vagy, hogy milyen helyszínen végzik a kiskereskedést.

§ A nyitva tartás szabályai

A törvényben foglalt fő szabály szerint üzlet kiskereskedelmi napokon csak 6 és 22 óra között tarthat nyitva és vasárnapokon kötelezően zárva tart.

A főszabály alóli kivételek között szerepel, hogy az üzletek adventi vasárnapokon 6 és 22 óra között, december 24-én és december 31-én 6 és 12 óra között, valamint naptári évenként egy tetszőleges vasárnap 6 és 22 óra között nyitva tarthatnak.

§ Kivételek a főszabály alól az üzlet sajátosságai alapján

A főszabály alól további kivételeket képeznek bizonyos termékkört árusító üzletek. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig 5 és 12 óra között tarthat nyitva.

Kivételt képeznek még az újságot és virágot árusító üzletek, melyek vasárnap és munkaszüneti napokon 6 és 12 óra között nyithatnak ki, továbbá a sportlétesítményekben üzemelő boltok a sportrendezvény ideje alatt.

§ Személyi kör – ha az üzlet vasárnap kinyithat, ki dolgozhat?

Azok az üzletek, melyek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időben is nyitva tarthatnak, ha ez alatt az idő alatt kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni részével rendelkező természetes személy, vagy az előbbiek segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

§ Ellenőrzés

A törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletekben foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és amennyiben szabálytalanságot észlel, úgy köteles az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a kötelező vasárnapi zárva tartással kapcsolatos szabályozás az eddigi tapasztalatok szerint nem tekinthető véglegesnek, a törvény további módosításai várhatóak a közeljövőben.

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

A pénzügyi szektor biztonságos és prudens működése elképzelhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (angol rövidítéssel: AML/CFT) nélkül. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 1/2026. (II.24.) számú ajánlása, amely részletesen szabályozza az ezen a területen dolgozó tisztségviselők feladatait, felelősségi köreit és a kapcsolódó belső eljárásrendeket.

Bár a téma jogilag és szakmailag is rendkívül összetett, az alábbi cikkben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb változásokat és elvárásokat, amelyek elsősorban a hitelintézeteket és a pénzügyi szolgáltatókat érintik. Az ajánlás célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást és egységesítse az elvárásokat a hazai pénzügyi szervezetek körében.

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.