Fontos tudnivalók a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésről az alábbiakban egy csokorban

 § Milyen tevékenység végzésére terjed ki a szabályozás?

2015. március 15-én hatályba lépett a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, melynek szabályrendszere a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet eseti vagy állandó jelleggel folytatják, vagy, hogy milyen helyszínen végzik a kiskereskedést.

§ A nyitva tartás szabályai

A törvényben foglalt fő szabály szerint üzlet kiskereskedelmi napokon csak 6 és 22 óra között tarthat nyitva és vasárnapokon kötelezően zárva tart.

A főszabály alóli kivételek között szerepel, hogy az üzletek adventi vasárnapokon 6 és 22 óra között, december 24-én és december 31-én 6 és 12 óra között, valamint naptári évenként egy tetszőleges vasárnap 6 és 22 óra között nyitva tarthatnak.

§ Kivételek a főszabály alól az üzlet sajátosságai alapján

A főszabály alól további kivételeket képeznek bizonyos termékkört árusító üzletek. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig 5 és 12 óra között tarthat nyitva.

Kivételt képeznek még az újságot és virágot árusító üzletek, melyek vasárnap és munkaszüneti napokon 6 és 12 óra között nyithatnak ki, továbbá a sportlétesítményekben üzemelő boltok a sportrendezvény ideje alatt.

§ Személyi kör – ha az üzlet vasárnap kinyithat, ki dolgozhat?

Azok az üzletek, melyek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időben is nyitva tarthatnak, ha ez alatt az idő alatt kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni részével rendelkező természetes személy, vagy az előbbiek segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

§ Ellenőrzés

A törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletekben foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és amennyiben szabálytalanságot észlel, úgy köteles az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a kötelező vasárnapi zárva tartással kapcsolatos szabályozás az eddigi tapasztalatok szerint nem tekinthető véglegesnek, a törvény további módosításai várhatóak a közeljövőben.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.