Tekintettel arra, hogy április és május hó folyamán a banki értesítő levelek döntő többségben megküldésre és az ügyfelek által átvételre is kerültek, az alábbiakban röviden összefoglaljuk az elszámolás, illetve ezen eljárás felülvizsgálatának menetét.

Amennyiben a banki ügyfelek (fogyasztók) a devizahiteles elszámolás kapcsán elégedetlenek pénzügyi intézmény által részükre megküldött elszámolásban foglaltakkal, az elszámolás kézhezvételétől, vagy arról való tudomásszerzéstől, vagy akadályoztatás esetén az akadály elhárulásától számított 30 napon belül panasszal élhetnek a pénzügyi intézmény felé, melyet a pénzintézet 60 napon belül megválaszolni köteles.

A panaszt kizárólag írásban lehet előterjeszteni. Azonban ha az adós az elszámoló levél kézhezvételét követő 30 napon belül nem terjeszti elő kifogásait, azt a vonatkozó törvény úgy tekinti, mintha elfogadta volna az elszámolásban foglaltakat, és később már nincs lehetőség az elszámolás vitatására.

Amennyiben az előterjesztett panaszt a pénzintézet elutasítja, az ügyfél 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, mely tulajdonképpen a jogszabály által biztosított, ingyenes, bíróságon kívüli vitarendezési eljárás második lépcsőfokát jelenti.

Ezt követően, ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása sem nyújt kielégítő megoldást, úgy a Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a pénzintézet helyes elszámolását megállapító határozatának fogyasztó részére történő kézbesítését követő (szintén) 30 napon belül polgári nemperes eljárást kezdeményezhet az (ügyfél lakóhelye szerint) illetékes bíróság előtt.

Elszámolás vitatásának korlátai

A pénzügyi intézmény által megküldött elszámolással szemben előterjesztett panaszban az alábbi szempontok vitathatóak:

1. Az ügyfél álláspontja szerint az elszámolás helytelen adaton vagy számítási hibán alapul, úgymint:

 § finanszírozási összeg folyósítása során a vételi, a tartozás törlesztése során pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazása;

 § hitelszerződés fennállása alatti egyoldalú kamatemelés;

 §késedelmi kamatláb mértéke;

 § kamatperiódus meghatározása;

§ Az MNB által közzétett deviza-árfolyam alapján az árfolyamváltozás időpontjában érvényes devizaárfolyamtól eltérő árfolyam alkalmazása, továbbá a forint-devizaárfolyam időközi változásnak figyelembe nem vétele;

§ A pénzügyi intézmény által tisztességtelenül felszámított összeg nem annak esedékességekor történő jóváírása

2. A pénzintézet jogszerűtlenül utasította el a benyújtott panaszt (pl. késedelemre hivatkozva, holott az határidőben került benyújtásra).

3. A pénzintézet elmulasztotta a jogszabály által előírt elszámolási kötelezettségét

Felhívjuk azonban tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a fenti eljárásban ugyanakkor nem vitatható az árfolyamkockázatból és az árfolyamváltozásból eredő hitelállomány-növekedés.

 Felhívjuk továbbá tisztelt ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a deviza kölcsönszerződések törvény szerinti kötelező forintosítása kizárólag a deviza és deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön szerződéssel és az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing-szerződéssel rendelkező magánszemélyekre vonatkozik, így például a  gépkocsi-lízing szerződések nem tartoznak a forintosítási törvény hatálya alá.

Amennyiben további kérdése van a devizahiteles szerződésének elszámolása kapcsán, illetve a fenti szigorú határidők figyelembevételével – a még rendelkezésre álló időben – részletes elszámolást szeretne kezdeményezni bankja felé, továbbra is állunk szíves rendelkezésére az eljárás teljes körű lebonyolítása kapcsán.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.