Pilóta nélküli légijárművek (drónok) magyar szabályozása

Tekintettel arra, hogy világszerte – különösen a nyári szezonban – egyre növekszik a drónok használata és népszerűsége, az alábbi rövid cikkünkben összefoglaljuk, mit is érdemes tudni róluk. .

Könnyű kezelhetőségüknek, valamint a technika rohamos fejlődésének köszönhetően napjainkban elértünk ahhoz a ponthoz, hogy tulajdonképpen laikus (bárminemű előképzettséggel nem rendelkező) magánszemélyek számára is könnyen elérhetővé váltak ezek a “légijárművek”.

Mit nevezünk drónnak?

Drónnak nevezzük összefoglaló néven a pilóta nélküli légijárműveket függetlenül attól, hogy a távolból ember irányítja azokat, vagy saját szenzoraik, illetve előre megírt program alapján tájékozódnak, legyenek azok kisebb játékhelikopterek vagy éppen katonai felderítésre és csapásmérésre használt harci eszközök.

A szabályozás összetettsége

A vezető nélküli repülőgépek fejlesztése az elmúlt időszakban rendkívül felgyorsult, ezért az erre vonatkozó törvényi szabályozás csak utólag születhet majd meg. Magyarországon a drónokra vonatkozóan nincs külön jogszabály, a tárgykört részletesen szabályozó törvény előkészítés alatt áll.

§ A jelenlegi szabályok megalkotásakor nem a drónokhoz hasonló légijárművek sajátosságaira volt figyelemmel a jogalkotó.

Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei elkezdték kidolgozni a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos részletes szakmai feltételrendszert, mely a később megszülető szabályozás alapjául szolgálhat.

A szabályozás összetettségét jelzi, hogy a drónok használata több hdrone-fly 674238_1280atóság, illetve szervezet összehangolt munkáját igényli. A szabályozás ugyan még képlékeny, de valószínűsíthető, hogy a drónok több kategóriába fognak tartozni. A kisebb méretű gépekre előreláthatólag enyhébb szabályok vonatkoznak majd tekintettel arra, hogy nem képesek messzire repülni irányítójuktól.

A drónok használatához szükséges frekvenciaengedélyek kiadását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzi. A drónok használata felvethet nemzetbiztonsági, illetve adatvédelmi kérdéseket is, ezért várhatóan összehangolt munkára lesz szükség, ameddig a szabályozás el nem éri végleges formáját.

Miért fontos a szabályozás?

A megfelelő jogszabályi háttér rendezése mellett kiemelten fontos, hogy a drónt irányító „pilótának” szükségképpen tudatában kell lennie, hogy egy ilyen légijármű használata komoly felelősséggel jár, akárcsak más veszélyes üzemű berendezés, mint pl. a gépkocsi használata.

Egy, a levegőben mozgó járművel könnyen előfordulhat valamilyen baleset, aminek következtében a drón lezuhan, a baleset helyszínén tartózkodó személyek testi épsége veszélybe kerülhet, vagyontárgyaikban kárt okozhat. Ezért rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a drónt irányító személy mindig megfelelő körültekintéssel használja a járművet, és a mögöttes felelősségi szabályok is kellőképp le legyenek fektetve, használatukat szigorúbb feltételekhez kössék.

A fent említett baleseti kockázaton felül személyiségi és tulajdoni jogokat is sérthet, ha valaki engedély nélkül „berepül” egy magánterületre vagy pl. egy kamerával felszerelt drónnal engedély nélkül fotót, illetve filmfelvételt készít.

Ki jogosult drónt használni?

A Légügyi Hivatal tájékoztatása alapján éves szinten körülbelül 150-200 engedélykérelmet vizsgálnak meg, de legalább tízszer annyian használnak engedély nélkül drónokat.

§ A jelenlegi szabályozás szerint a magyar légtérben csak eseti vagy korlátozott légtér igénybevételére vonatkozó engedéllyel, valamint tevékenységi jóváhagyással lehetséges drónt reptetni maximum 150 méteres magasságig, az irányító személytől számított szintén 150 méteres távolságig, és maximum 25 kilogrammos tömeghatárig.

A jelenlegi magyar szabályozás egyik fő problémája, hogy a drónhasználók legtöbbje nem rendelkezik a légijármű vezetéséhez szükséges hivatalos képesítéssel, felelősségbiztosítással, valamint a jármű használatához szükséges kezelési- és karbantartási útmutatóval. Azok, akik az előbb felsorolt feltételeknek nem felelnek meg, nem kaphatnak felszállási engedélyt.

A szabályozás várható iránya

A Légügyi Hivatal azt az álláspontot képviseli, hogy a jövőben a hagyományos repülőgépek pilótáihoz hasonlóan képesítéshez kötik majd a drónok használatát.

A szabályozás várhatóan típusengedélyhez és rendszeres szervizeléshez köti majd a reptetést. Természetesen az egyik legfontosabb szempont a biztonság, ezért előreláthatóan a polgári felhasználásra szánt drónok esetében szükséges lesz majd meghatározni, hogy milyen műszaki felszereltséggel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a légteret használhassák.

Ha Ön is használ drónt, illetve bármilyen kérdése merül fel fentiek tekintetében, naprakész tájékoztatás érdekében keressen minket bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Tovább olvasom
Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Tovább olvasom
Kötelező online elállási funkció a webshopokon

Kötelező online elállási funkció a webshopokon

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com