Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény változásai olyan fontos kérdéseket érintenek, mint az adatigénylés, az adatközlés határai és formái, a céges adatkezelés és a kiszabható bírságok összege.

Közérdekű adat igénylésével kapcsolatos költségtérítés

Fontos változást hozott az ún. Infotv. módosítása a közérdekű adatok igénylésével kapcsolatban. Az új szabályozás alapján ezentúl nem csupán a másolat készítéséért, hanem az adatigénylés teljesítéséért is költségtérítést állapíthat meg az adatkezelő. A felmerülő költségekről az adatigénylő a kérelme előterjesztését követően tájékoztatást kap, melyre 30 napon belül köteles igénylésének fenntartása tárgyában nyilatkozni. Abban az esetben, ha az adatigénylő továbbra is fenntartja kérelmét, úgy köteles a megjelölt költséget az adatkezelő részére legfeljebb 15 napon belül megfizetni.

Az adatigénylő a költségeket az adat kiadását követően, a költségtérítést azonban előre köteles megfizetni. A költségtérítés összegének meghatározása során az adathordozó, a kézbesítés, valamint a munkaerő-ráfordítás költsége vehetők figyelembe.

§ Ezt tudta? Az adatkezelő főszabály szerint 15 napon belül köteles az adatigénylő rendelkezésére bocsátani a kért adatokat kivéve, (i) ha az a közfeladatot ellátó adatkezelő alaptevékenységének ellátáshoz szükséges munkaerőforrást aránytalan mértékben igénybe venné, vagy (ii) ha az adatszolgáltatás teljesítése jelentős számú másolat előállítását igényli, valamint (iii) ha a fizetendő költségtérítés mértéke meghaladja a jogszabályban előírt összeget. A fenti esetekben a határidő egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.

Fontos változása a törvénynek, hogy a gazdálkodást érintő, átfogó, számlaszintű tételesen közérdekű adatigénylés esetén az adatigénylés elutasítására nincsen lehetőség.

§ Ezzel tisztában volt? Az adatkezelő szervezet az iratok másolatának kiadása helyett jogszabályból eredő kötelezettségét ezentúl teljesítheti a jogviszonyok alanyainak, típusának, tárgyának, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése időpontjának megjelölésével, valamint ilyen tartalmú táblázat rendelkezésére bocsájtásával.

Változások a határidők tekintetében

Az adatok kiadására rendelkezésre álló 15 napos határidőt ezentúl az „igény tudomásra jutása” helyett az igény „beérkezésétől” kell számítani.

Szintén az igény beérkezésétől számolandó a korábbi 8 napról 15 napra emelt, elutasításra, és a 15 napos határidő meghosszabbítására szolgáló határidő is.

A jelentős terjedelmű vagy nagyszámú adat esetén korábban is lehetőség volt a 15 napos határidőt 30 napra meghosszabbítani.

Az adatigénylés megtagadása

Az azonos igénylő által egy éven belül ismételten, ugyanarra az – időközben változatlan–adatkörre benyújtott adatigénylés megtagadható. A korábbi igénylés ellenőrzése érdekében az igénylő azonosítására szolgáló adat megőrizhető, azonban az esetleges költségek megtérítését követően az adatokat törölni kell.

Az adatigénylő köteles megadni nevét (szervezet esetén megnevezését) és elérhetőségét. A törvény azonban továbbra sem írja elő, hogy a személyazonosságot, szervezeti képviseleti jogosultságot igazolni kellene

A közérdekű adat kiadása az új szabályok szerint elutasítható akkor is, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja

Európai Uniós adatigénylés

Ha az adatigénylés az Európai Unió valamely intézménye vagy tagállama által előállított adatra vonatkozik, akkor az adatkezelő megkeresi az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendlelkező európai uniós szervet.

Közérdekű adattal kapcsolatos jogvesztő határidő

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kizárólag egy éven belüli közérdekű adat ki nem adásával kapcsolatos vizsgálati eljárását jogosult megindítani

Titokfelügyeleti hatósági eljárás

A titokfelügyeleti hatósági eljárás határideje két hónap, mely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

Szerzői joggal kapcsolatos változások

Az Infotv. módosításai érintik a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. számú törvényt is. Amennyiben a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat egyben szerzői jogi védelem alatt álló mű, nem kötelezhető az adatkezelő másolat kiadására. Elegendő, ha a szerzői műnek a nyilvános adatokat tartalmazó részébe enged betekintést az adatkezelő, természetesen jegyzetelési lehetőség biztosításával.

Új fogalom a szabályozásban – adatvédelmi incidens

További újdonsága a törvénymódosításnak, hogy bevezeti az ún. adatvédelmi incidens fogalmát. Ez minden olyan esetet magában foglal, amikor személyes adatok jogellenes kezelésére vagy feldolgozására kerül sor, vagyis ebbe a körbe tartozik a személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok illetéktelen megváltoztatása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, valamint szándékos vagy véletlen törlése.

§ És ezt tudta? Személyes adatkezelés esetén a törvény immáron nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő az adott adatvédelmi incidensekről. Ennek a nyilvántartásnak tartalmaznia kell az incidenssel érintett személyes adatok körét és számát, az adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, továbbá az adatkezelőnek tájékoztatási kötelezettsége is fennáll az erre irányuló kérés esetén.

Kötelező szervezeti szabályozás

A törvény módosításával bekerült a jogszabályba az ún. kötelező szervezeti szabályozás fogalma is, amelynek szokásos rövidítése az uniós jogban BCR (Binding Corporate Rules). A BCR egy olyan belső szabályozás, ami a személyes adatok továbbításának szabályait tartalmazza egy adott cégcsoporton belül.

Az ilyen cégcsoporton belüli, de nemzetközi adattovábbításokat egyszerűsíti a belső szervezeti szabályozás elfogadása. Ha a cégcsoport rendelkezik BCR-rel, akkor a személyes adatok belső továbbítása esetén mellőzhető a külön hozzájárulás beszerzése, illetve a szerződéskötés. Az adott gazdasági társaság kötelező szervezeti szabályozása az adatvédelmi hatóság jóváhagyását követően alkalmazható.

§ Jó ha tisztában van vele! Az Infotv. módosítása az adatvédelmi jogsértések esetére az adatvédelmi hatóság által maximálisan kiszabható bírság összegét az eddigi tízmillió forinttal szemben annak kétszeresére emelte, így a bírság maximuma 2015. október 1. napjától százezertől húszmillió forintig terjedhet.

 Keressen minket, állunk rendelkezésére!

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.