Korábbi partnerünkről készített felvételek felhasználásának szabályai

Fontos tisztában lenni vele, hogy milyen tartalmakat oszthatunk meg nagy nyilvánosság előtt, ugyanis a személyiségi jogok olyan esetekben is teljes védelmet élveznek, amikor nem is gondolnánk.

Jogsértő weboldalak

Magyarországon is léteznek olyan weboldalak (amelyeket direkt nem linkelünk be), melyeken felhasználók által közzétett, a korábbi partnerüket ábrázoló főként intim jellegű képeket találunk az adataikkal együtt. Az ilyen tartalmú oldalak sértik a személyes adatok védelmét, hiszen a képeken szereplő személyeket könnyű azonosítani.

Jogkövetkezmények

Az a személy, aki ezeket a képeket a rajta lévő személy engedélye nélkül használja fel polgári jogi jogsértést követ el, mivel ez a cselekménye sérti a képen szereplő személyiségi jogait. A sértett személy ilyen esetekben kérheti:

§         a jogsértő tevékenység folytatástól való eltiltást;

§         a jogsérelem megállapítását, továbbá

§         elégtétel adásra kötelezést és sérelemdíj megállapítást.

Büntetőjogi szempontból vétséget követ el az, aki különleges személyes adattal visszaél, tehát aki jelentős érdeksérelmet okoz vagy jogtalan haszonszerzés céljából ilyen adatokat kezel. Ilyen estben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az illető.

Mit tegyünk, ha privát kép került ki rólunk az internetre?

Abban az esetben, ha valamelyik közösségi oldalon jelent meg a kép, mindenképpen tegyünk bejelentést az oldal üzemeltetőjénél, hogy töröljék az adott tartalmat. Ez a gyakorlatban ritkán működik, az oldal üzemeltetői legtöbbször elutasítják ezeket a kéréseket és rejtve működtetik az oldalt, így a végrehajtás is igen nehéz.

A másik lehetőség az, ha az adatvédelmi hatósághoz (NAIH) fordulunk, és egy formanyomtatvány kitöltésével panasz ügyet indítunk el. Ennek megfelelő alátámasztása esetén a kép feltöltője és az oldal üzemeltetője hivatalos felszólítást kap, hogy a képet távolítsa el a hatóság részéről.

További lehetőségként ügyvédi felszólítást is lehet küldeni az illető postai címére, melyben felszólítják, hogy törölje a képet, különben bírósági úton érvényesítjük az igényünket.

Meglátásunk szerint sokszor hatékonyabb megállapodni a weboldalak üzemeltetőivel, esetleg technikailag és jogilag képzett személyek segítségével kikényszeríteni a törlést.

 

Tanulságos ügy a hazai gyakorlatból

Az ügyben szereplő két férfi élettársi kapcsolatban állt egymással 2006 és 2008 között. A magánvádló e-mail fiókját közösen használták, így a terhelt ennek jelszavával tisztában volt. Szakításuk után a terhelt a korábban közösen használt e-mail címről kompromittáló képeket küldött ki a magánvádló összes e-mail kontaktjának.

Az első- és másodfokú ítélet alapján az effajta cselekmény rágalmazásnak minősül, mivel azt a terhelt bosszúból és nagy nyilvánosság előtt követte el. A Kúria ítéletében azt mondta ki, hogy a szexuális szokások és nemi identitás, valamint az ehhez kapcsolódó adatok az ember intim szférájába tartoznak, így ezek nagy nyilvánossággal való közlése sérti az emberi méltóságot és a személyiségi jogokat, így alkalmas rágalmazás vétségének megvalósítására, így akár szabadságvesztéssel is büntethető.

Ebben a konkrét ügyben felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a Bíróság.

A Google álláspontja a privát képek kapcsán

A Google alelnöke 2015-ben kijelentette, hogy egyre nagyobb probléma, hogy szaporodnak az olyan jellegű intim képek, amelyeket a szakítás után bosszúból töltenek fel az internetre. Így azok, akikről intim képek kerülnek fel a világhálóra a beleegyezésük nélkül, voltaképpen áldozatok, hiszen ezek a képek a személyes tartalmak körébe tartoznak. Ennek következtében 2015 nyarától lehetőség van a keresési találatok közül eltávolítani az ilyen jellegű tartalmakat.

Az ún. bosszúoldalak üzemeltetésének következményei

Olyan esetről is értesültünk, ahol az Egyesület Államokban 18 évnyi börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, aki több tízezer felhasználónak kínált lehetőséget arra, hogy volt párjukról intim jellegű képeket vagy videókat tegyenek közzé, sőt neveket, telefonszámokat, egyes esetekben akár Facebook-fiókot is csatoljanak a tartalomhoz.

A jogsérelem áldozatainak lehetősége nyílt rá egy másik oldalon keresztül, hogy töröljék a profiljukat pénzfizetés ellenében, így az elkövetőt többek közt zsarolás és személyes adatokkal való visszaélés körében találták bűnösnek.

Amerikában ekkor még nem, de Angliában már bűncselekménynek számít az ilyen jellegű oldalak üzemeltetése, valamint a bejegyzések máshol való közzététele. Az ilyesfajta cselekedet ott akár kétévi szabadságvesztéssel is büntethető.

 

Mi a fontosabb:  a személyiségi jog vagy a fénykép szerzői/tulajdonjoga?

Egy német bíróság mondta ki, hogy a korábbi partnernek kötelessége minden intim képet törölni, ha erre a másik fél kéri, hiszen a személyiségi jogok védelme fontosabb, mint a fotós tulajdonjogának a védelme.

A német bíróság erre a következtetésre egy olyan ügy kapcsán jutott, melyben egy hölgy azzal fordult a bírósághoz, hogy a korábbi partnere kapcsolatuk alatt számos intim felhasználásra szánt felvételt készített róla, bár akkor még a sértett beleegyezésével. Szakításuk után megkérte korábbi partnerét, hogy az ominózus képeket törölje, azonban ő ennek a kérésnek nem tett eleget. A bíróság pedig a sértett keresetének helyt adott, noha a korábbi partnere ezeket sem sokszorosítani, sem pedig terjeszteni nem kívánta.

 

Ha az Ön képmásával visszaélnek, hasonló jellegű jogsértés áldozatává vált, vagy csak szeretné korábbi kapcsolatából fakadó bizonytalanságot lezárni, forduljon hozzánk, segítségére leszünk!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com