Módosítás szükségessége
A 2013.évi V. törvény (új Ptk.) néhány rendelkezése már a hatályba lépést megelőzően vitatottá vált, majd a későbbi joggyakorlat is megerősítette értelmezésüknek a nehézségét, melynek következtében módosításuk szükségessége merült fel a jogalkotókban.
Leginkább a jogi személyekre vonatkozó egyes szabályok, valamint a zálogjogi rendelkezések értelmezése okozott nehézségeket. A törvényszöveg megvizsgálása és különböző szakmai vélemények meghallgatása után az Igazságügyi Minisztérium arra a következtetésre jutott, hogy átfogó módosítás nem szükségeltetik, csupán néhány szakasz változtatása indokolt.
Ennek értelmében a jogi személyekről szóló, az öröklési jogi, családjogi és kötelmi jogi rendelkezések tekintetében kisebb módosításokat vittek véghez.
Személyiségi jogok
A módosítás nagyobb hangsúlyt fektet az Alaptörvény alapján a legfontosabb magánszférajogokra. Nyomatékosítja azt az Alaptörvény VI. cikkében szereplő szabályt, mely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét. Célja megszilárdítani a személyiségi jogok védelmét a polgári jogban.
A vezető tisztségviselő felelőssége
A módosítással eltörlik azt a szabályt, amely szerint a vezető harmadik személynek okozott károkért a jogi személlyel együtt teljes vagyonával felel, ezt a rendelkezést azonban alkalmazni kell azokban az esetekben, mikor a kár 2016. július 1. előtt következett be, és a kárt a Ptk. hatályba lépését követően megkezdett magatartás okozza. Az e helyett bevezetett új szabályozás értelmében a vezető károkozásért a jogi személy tartozik felelősséggel. Azonban ha ezt a kárt szándékosan idézi elő, akkor a vezető közvetlenül is felel a harmadik személy felé, ilyenkor a jogi személy vagyona fedezetként szolgál, mivel egyetemleges felelősség terheli a vezető tisztségviselőt és a jogi személyt. Ebben az esetben a vezető jogkörében való eljárásának van jelentősége, nem pedig annak, hogy jogviszonyban áll-e a károsult a jogi személlyel.
A hatályon kívül helyezett szabállyal ellentétben a módosítás nem csak a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozik, megállapítható a vezető felelőssége abban az esetben is, ha a társaság valamely szerződésének megszegéséből következik a kár, és ez a szerződésszegés szándékos magtartáson alapult.
Az új szabályozás alapján a vezető tisztségviselő amennyiben a jogi személynek kárt okoz úgy kontraktuális (szerződésszegéssel előidézett) felelősség terheli. Harmadik személyeknek okozott károk esetében, amiket a vezetőtisztségviselő hatáskörében eljárva okozott, a jogi személy tartozik felelősséggel, de egyetemleges a felelősség a vezető tisztségviselő és a jogi személy között, ha a károkozás szándékos volt.
Erre az esetre érdemes munkajogi rendelkezésekkel (munkaszerződésben) is felkészülni mind a munkáltatóknak, mind a munkaadóknak.
Új relatív semmisségi ok a kötelmi jogban
Új relatív semmisségi klauzulával egészül ki a norma szövege, amely alapján az írni nem tudó vagy erre képtelen, illetve az olvasni nem tudószemély, továbbá annak a személynek az esetében, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát magában foglaló okirat készült, az ezen alapuló érvénytelenségre csak akkor lehet hivatkozni, amennyiben az ő érdekét szolgálja. A módosításra azért volt szükség, mert nem volt egyértelműen eldönthető, hogy a semmisségre kinek az érdekében lehet hivatkozni.
