Kötelező munkavédelmi képviselő választás

A munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. törvény júliusi módosítsa értelmében kötelező munkavédelmi képviselőt választani olyan cégeknél, ahol legalább húsz fő munkavállaló van, eddig ötven fő felett volt kötelező. Választható munkavédelmi képviselő abban az esetben is, ha a munkavállalók száma a húsz főt nem éri el.

Ki lehet munkavédelmi képviselő?

Munkavédelmi képviselő az lehet, aki legalább fél éve a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. Azoknál a cégeknél, ahol ilyen képviselő nincs a választást 2016.július 8-tól számított féléven belül a munkáltatónak kell lebonyolítania.

Ki nem választható meg?

Nem választható meg, aki:

munkáltatói jogokat gyakorol,
vezető hozzátartozója,
választási bizottság tagja vagy
a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként munkavédelmi feladatokat lát el a munkáltató megbízásából.

Munkavédelmi képviselő választásának szabályai

A választás lebonyolítása az üzemi tanács választásának mintájára.
Egyenlő, titkos és közvetlen választással öt évre történik, melyet a választási bizottság bonyolít le.
A megválasztott képviselő személyéről a munkavállalókat értesíteni kell.
Munkavédelmi bizottság akkor hozható létre, ha legalább három munkavédelmi képviselőt választanak.

Választás elmaradásnak következményei

Abban az esetben, ha a kötelezően választandó munkavédelmi képviselő, de a munkáltató nem szervezi meg a választást, vagy nem biztosítja a megválasztott képviselő részére a működési feltételeit, a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szabhat ki.

A bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint, melyet a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20 %-kal megemelhet, amennyiben elmaradt a választás, ha kötelező lett volna vagy a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételei nem voltak biztosítottak.

Munkavédelmi képviselő feladatai

A munkavédelmi törvény a munkavédelmi képviselő részére széles körű feladatokat biztosít, amelyek a következőek:

Munkavédelmi képviselő meggyőződhet, hogy a munkahelyen érvényesülnek-e az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményei.
Jogának gyakorlása körében munkaidőben beléphet működési területén lévő munkahelyekre, tájékozódhat az ott dolgozóktól, a munkáltató olyan döntésinek előkészítésében részt vehet, melyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára.
Minden kérdésben érhet tájékoztatást, mely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést.
Véleményt nyilváníthat, valamint kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét.
Munkabalesetek kivizsgálásában részt vehet, az arra jogosult kezdeményezésére a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában közreműködhet.
Indokolt esetben munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
Hatósági ellenőrzés esetén, közölheti észrevételeit az ellenőrzést végző személlyel.
Egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához, amennyiben a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításnak módját ebben a szabályzatban határozza meg.
Munkáltató részére javaslatot tehet munkahelyi munkavédelmi program előkészítésére, amennyiben a munkáltató ezzel nem ért egyet, kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet.

Munkajogi védelem

A munkavédelmi törvény a munkajogi képviselőt széles körű védelemben részesíti, ugyanis csak ebben az esetben lehetnek olyan helyzetben, hogy hatékonyan fellépjenek a munkavállalók érdekében.

Ezért a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A munkavédelmi törvény 2016. július 08. napjától hatályos változása alapján:

a munkavédelmi vagy ennek hiányában a választási bizottság egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselői tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.
a védelem a munkavédelmi képviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.
a munkavédelmi/ választási bizottság
munkáltatói felmondással kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a bizottság a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a bizottság véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

Azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a munkavédelmi bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.