Önvezető autók jogi megítélése

Egy teljesen új és folyamatosan fejlődő területre, amely kihívás elé állítja a jogászokat és számos problémát vet fel, különösen, mivel a technológiai fejlődés dinamikus és az autó illetve szoftver mérnökök számára is meglepő eredményeket hoz. Az önvezető autókra vonatkozó szabályokat két területre lehet bontani,

először is magának az autóknak a fejlesztésére, valamint azok forgalomba való tesztelésére vonatkozó jogi szabályokra másrészt a tényleges használat során felmerülő elhatárolási kérdések, jogviták, felelősségi alakzatok szabályozásra.

Járműfejlesztés szabályozása

Az önvezető autók tesztelésére és forgalomba helyezésére vonatkozó 11/2017. (IV. 12.) NFM rendelet a technika vívmányaira próbál reagálni, vagyis a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet fejlesztési célú járművek tesztelésével összefüggő módosításáról szól.

A rendelet az önvezető járművet ekképpen definiálja: Fejlesztési célú autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amely részben vagy teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgál, és amelyben a jármű vezetőjének minősülő tesztvezető tartózkodik, aki az automatizáltság szintjétől függően vagy bármely, a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetben, a működés közben szükséges mértékben kézi irányítást gyakorol, illetve a kézi irányítást bármikor átveheti a jármű felett;”

 A fejlesztési célú járművek besorolási szintjei

  • 0-szint nem automatizált: A gépjárművezető folyamatos felügyelete minden, a jármű környezetében levő forgalmi körülményre vonatkozóan.
  • 1-szint Vezetőt segítő rendszer: kisegítő jellegű beavatkozás.
  • 2-szint Részleges automatizálás: egy vagy több vezetési módban, egy vagy több vezetőtámogató rendszer mind a kormányzás, mind a gyorsítás/ lassítás műveleteiben a vezetői környezet információi használatával, automatikusan hajt végre vezetői feladatokat, de a többit a gépjárművezetőnek kell elvégeznie.
  • 3-szint Feltételes automatizálás: a vezetési módban az automatizált vezetési rendszer minden szempontból ellátja a dinamikus vezetési feladatokat, azzal az elvárással, hogy az minden időpillanatban képes megfelelően reagálni a gépjárművezetői szándékra, beavatkozásra.
  • 4-szint Magas szintű automatizálás: a rendszer mindent ellát, akkor is, ha az ember nem képes reagálni a helyzetre.
  • 5-szint Teljes automatizálás: nincs szükség emberi beavatkozásra.

 Járműfejlesztő: „olyan vállalkozás, intézmény, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősül, vagy alkalmazott kutatást, vagy ezzel összefüggésben kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását végzi a járművön vagy egyes járműegységeken, továbbá az EK típusjóváhagyással rendelkező jármű vagy egyes járműegységek gyártója, valamint a típusvizsgáló.”

  • Járműfejlesztő csak olyan szervezet lehet, aki a rendeletben foglalt mellékletben található bejelentőlapot benyújtja a közlekedésért felelős miniszternek. Fejlesztési célú autonóm járművek közúti tesztje abban az esetben végezhető, ha a bejelentés alapján nyilvántartásba vett adatok azokra kifejezetten vonatkoznak.
  • Csak az a szervezet végezheti, aki az ISO 26262 szabvány szerint végzi tevékenységét (az autonómjármű-technológia funkcionális biztonságára vonatkozó szabvány).
  • A közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásában szereplő járműfejlesztő kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a fejlesztési célú járműre a járműfejlesztési tevékenysége végzéséhez ideiglenes rendszámtáblát ad ki.
  • A járműfejlesztő kérelmére a már forgalomba helyezett járművet a jármű vizsgálatát végző közlekedési hatóság meghatározott feltételek fennállása esetén fejlesztési célú járművé minősíti.
  • A műszaki változtatásokat a Járműfejlesztő köteles dokumentálni és azt 5 évig megőrizni. Fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás nem eredményezheti a jármű eredeti környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági tulajdonságainak romlását.
  • A fejlesztési célú jármű üzemeltetési felelősségét a járműfejlesztő viseli.

Tesztvezető: „olyan járművezető, aki úgy felügyeli valamely fejlesztési célú autonóm jármű tesztelését, hogy a tesztelt autonóm járműben tartózkodik, és képes arra, hogy bármikor haladéktalanul átvegye az irányítást a fejlesztési célú autonóm jármű felett;”

  • Az lehet, aki az adott járműkategóriára érvényes, legalább három éve szerzett vezetői engedéllyel és legalább egy év fejlesztési célú járművön szerzett tesztelési gyakorlattal rendelkezik.
  • PÁV I. (legmagasabb szintű pályaalkalmassági vizsga, legfeljebb 5 évre, orvosi vizsgálattal) kategóriára vonatkozó alkalmassággal – vagy a járműfejlesztő által meghatározott, az elektronikus menetstabilizáló rendszerek nagy sebességű tesztelésére jogosító vezetési tréning eredményes elvégzését igazoló dokumentummal rendelkezik.
  • Oktatói program elvégzése (veszélyhelyzetek, reakciókészség, műszaki ismeret), írásbeli megbízás.
  • A Tesztvezető számára érthető legyen az automatikus és kézi üzemmód közötti átváltás.

Fejlesztési célú autonóm jármű tesztje: „a fejlesztési célú autonóm jármű közforgalom elől elzárt úton, zárt tesztpályán vagy a közúti közlekedésben való részvétele, a járműfejlesztő által meghatározott vizsgálatok elvégzésére, a benne járművezetőként helyet foglaló tesztvezető irányításával és felügyeletével.”

Közúti forgalom feltételei:

  • A tesztvezető figyelemmel kísérje az autonóm vezetést, meghibásodás esetén az uralmat át tudja venni a gépjármű felett.
  • A tesztvezető felel a gépjármű működéséért, ismernie kell a rendszert.
  • Járműfejlesztési engedély kell a tesztvezetőnek.
  • A tesztvezető járművezetői magatartására vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a jármű automatikus üzemmódban működik.
  • A járműfejlesztőnek a tesztvezetőket illetően jól kidolgozott kockázatkezelési, folyamatelemzési és képzési eljárásokkal kell rendelkeznie.
  • Pontosan kidogozott eljárás alapján lehet tesztvezetést végrehajtani (pontos terv, életvitel, fáradtság – éberség tényezők).
  • Teljes körű felelősségbiztosítás minden formában történő tesztelés esetén!
  • Adatrögzítő rendszer: képesnek kell lennie az autonóm funkciókhoz társuló érzékelő és vezérlő rendszerekből származó, valamint a jármű mozgásával kapcsolatos digitális jelek rögzítésére.
  • Sebesség, GPS-koordináta, fény- és hangjelzések.
  • A balesetek rekonstruálhatóság: Az adatokat a teszt befejezésétől számított 72 óráig biztonságosan kell tárolni, és kérésre valamennyi rendelkezésre álló adatot meg kell küldeni az illetékes hatóságoknak, ideértve a tesztek során esetlegesen készült video- és hangfelvételeket is. A járműfejlesztőnek teljes mértékben együtt kell működnie az illetékes hatóságokkal és a közlekedésért felelős miniszterrel. A rögzített adatoknak biztosítania kell annak megállapíthatóságát, hogy ki vagy mi és hogyan irányította a járművet valamely közúti baleset bekövetkezésének idején. Közúti baleset esetén a baleset előtti 24 óra és a balesetet követő 1 óra valamennyi rendelkezésre álló adatát a baleset dátumától számítva három évig kell tárolni (szoftvert is biztosítani kell).

 Üzemeltetési és műszaki feltételek:

  • Közúti közlekedésre alkalmas állapot.
  • Jogszabályoknak megfelelően.
  • A környezetszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó feltételek betartása.
  • Közúton való tesztelés csak közforgalom elől elzárt úton vagy zárt tesztpályán megszerzett minősítés alapján lehetséges.
  • Megfelelő érzékelő és vezérlő rendszerek.
  • A közlekedésért felelős miniszternek elektronikus úton be kell jelenteni, az engedélyeket is csak ő adhatja meg, felügyelheti is a tesztet.
  • Megfelelő kiberbiztonság! (2015-ben a GM, a Ford és a Toyota felhívta a figyelmet arra, hogy az önvezető járművek számítógépes rendszere hackerek által befolyásolható.)

 

Általános jogi problémák és a felelősségi kérdések

A balesetek 90 %-a emberi tényezők miatt következik be, általában figyelmetlenség, illetve szabályszegések miatt, azonban egy önvezető autó képes a közlekedési szabályokat közel 100%-ban betartani. A balesetek számának drasztikus csökkenése vagy a vezetés, min autonóm emberi cselekedet eltűnése között könnyű választani, de a sok éves fejlesztés mellett a jogalkotónak is fel kell készülnie a változásra.

A közlekedési táblákat az infrastruktúra fejlesztés jegyében le kell cserélni olyan kétirányú kommunikációra képes jelzőrendszerekre, amely rendszerszinten szolgálja ki az új megoldásokat.

A jog számára kihívást jelent majd ha egy veszélyhelyzetben az autónak kell döntést hoznia, hiszen amikor egy életet veszélyeztető helyzet áll elő, akkor kérdés, hogy az önvezető autó milyen algoritmus szerint dönt az különböző érdekek között. Drámai hangsúllyal: a gépjárműben ülő személyt vagy a gyalogos életét védi inkább?

Ősi megközelítése a tárgyaknak, miszerint „dolog” mindaz, amely fölött az ember uralommal rendelkezik. Egy vezető nélküli autó felett a vezető uralma alig vagy semennyire sem állhat fenn, így e terület (újra)szabályozása is a jövő jogászainak feladata lesz. Könnyen kehet, hogy  a társadalom többségének nem lesz szükség tulajdonosi viszony fenntartására, hiszen elegendő lehet egy társaságtól autót bérelni, amely beparkol a ház elé és elviszi az utast.

A jelenlegi szabályozás szerint a járművezetőket terheli a kárfelelősség, továbbá rendelkezniük kell felelősség biztosítással. Egy önvezető jármű esetén előfordulhat, hogy a kárfelelősség a gyártót terheli vagy a szerelőt vagy közlekedési infrastruktúra felelőst. A tulajdonost esetleg akkor terhelheti, ha a kár az előre látható műszaki állapotbeli hiányosságok miatt merült fel, de ugye ez is megoldható probléma, hogyha az autó nem indul el, ha ilyen műszaki hibát észlel. Ha bérelt autóval történik a kár, akkor a bérbeadót terhelhetné a felelősség.

A KRESZ mai formája is eltűnhet, hiszen kevésbé lesznek személyi feltételek egy önvezető jármű esetében.

A büntetőjog esetében az ott megfogalmazott közlekedési bűncselekmények relevanciája is kérdésessé válik, hiszen már nem vezetőről beszélhetnénk, hanem utasról.

A rendfenntartó szervek, a közúti közlekedésben résztvevő sofőrök munkája is átalakulhat kerülhet, így a munkanélküliség, munkakörnyezet kérdése sem lesz majd elhanyagolható.

Ha kérdése van, keressen minket – legyen szó önvezető autókat érintő gyakorlati vagy elméleti kérdésről!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

Tovább olvasom
Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

Tovább olvasom
Önkényes iskolaválasztás a szülő által

Önkényes iskolaválasztás a szülő által

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

Tovább olvasom
A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Tovább olvasom
A népszerűség átka

A népszerűség átka

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com