Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által 2016. június 8-án hozott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (összefoglalóan: üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EK irányelve fontos sarokkövét képezi az Uniós jogi szabályozásnak. Az irányelv 2018. június 9. napját szabta meg végső határidőként arra, hogy a tagállamok saját jogrendszerüket az irányelv rendelkezéseivel összehangolják. Az irányelv számos olyan rendelkezést tartalmaz, mely az üzleti titok (és azon belül a védett ismeret, azaz know-how) területén alapvető és elengedhetetlen jelentőséggel bírnak. Az alábbiakban az irányelv, valamint a hatályos magyar szabályozás leglényegesebb vonásait foglaljuk össze.

Miért fontos az irányelv?

• Az Uniós irányelvek bár nem közvetlenül alkalmazandók, a tagállamok kötelesek tartalmukat saját jogrendszerük részévé tenni. Így valamennyi tagállam köteles az irányelvben foglalt rendelkezéseknek megfelelő jogszabályok megalkotására.
• Az irányelv az Uniós gazdaság egyik fontos alapkövének számító védett ismeret és az üzleti titok területén a tagállami szabályozások sokrétűségét igyekszik orvosolni. Az említett területeken a tagállamok jogi szabályozása eltérő, így az irányelv egységesítő hatása az egyszerű fogyasztó számára, valamint a nagyvállalatok részére is előnyt jelent.
• Az irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározások egységes, világos és ésszerű formában tartalmazzák az érintett jogintézményekkel kapcsolatos fogalmakat. A fogalmak tisztázása alapvető jelentőségű, kiváltképp akkor, amikor nemzetközi viszonylatban kell igényt érvényesíteni.
• Az irányelv a fogalmi meghatározásokon túl tartalmazza az üzleti titok valamint a know-how védelmének körvonalait is. Ennek keretein belül meghatározza azt, hogy a tagállami szabályozás (és így a magyar szabályozás is) milyen jogokat kell biztosítson a tulajdonosnak, és az milyen módon akadályozhatja meg a titok felfedését, és a jogosulatlan hozzáférést.
• Az irányelv a jogosult igényének érvényesítése folyamán is védi az üzleti titkot, így a tulajdonos nyugodtan élhet a jogszabályok által biztosított jogaival.

Fogalmak az irányelvben

Az üzleti titok jogosultja az üzleti titok feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló természetes vagy jogi személy.

Jogsértő az a természetes vagy jogi személy, aki üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, hasznosít vagy felfed.

Jogsértő termék az olyan termék, amelynek kialakítása, jellemzői, működése, előállítási folyamata vagy forgalmazása jelentős mértékben a jogosulatlanul megszerzett, hasznosított vagy felfedett üzleti titokra épül.

Az egységes fogalommeghatározások mellett az irányelv legfontosabb újítása, hogy az igénybe vehető jogorvoslatok területén is egységes szabályozás létrehozását írja elő. Az irányelv a rendelkezéseitől való eltérést kizárólag a szigorúbb szabályozás irányában engedi meg.

Üzleti titok fajtái

Az üzleti titoknak a francia joggyakorlat alakította ki fő típusait. Ezek a technikai jellegű műszaki információkat (ipari, gyártási titkokat) tartalmazó üzleti titok, valamint a kereskedelmi információkat magában foglaló (üzleti stratégia, vevők, szállítók, piackutatások) üzleti titok. Az üzleti titok egy további, klasszikus fajtája a know-how, amely minden olyan gazdasági műszaki és szervezési ismeretet, tapasztalatot, megoldást magába foglal, amely a gyakorlatban felhasználható és hozzáférése korlátozott.

Az irányelv fogalommeghatározásai szerint üzleti titok az az információ, amely az alábbi követelmények mindegyikének megfelel:

1. titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége –
   • általánosan nem ismert, illetve
   • nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára;
2. titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír;
3. titokban tartása érdekében az információ feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette.

Irányelv legfontosabb rendelkezései

Az üzleti titok védelmének meg kell felelni a bírósági eljárásokban is

Azaz bírósági eljárásban felhasznált vagy hivatkozott üzleti titkok vagy feltételezett üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzése érdekében üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés olyan teljes körű vagy részleges korlátozása, amelynek értelmében

§ azokhoz csak korlátozott számú személy férhet hozzá;

§ az üzleti titkok vagy feltételezett üzleti titkok felfedésére lehetőséget adó tárgyalásokon való részvétel illetve a tárgyalásokról készített felvételekhez és leiratokhoz csak korlátozottan lehet hozzáférni;

§ a bírósági határozatok nem bizalmas, az üzleti titkot tartalmazó szövegrészeket kitakart formában kell elérhetővé tenni.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések

§ Az üzleti titok hasznosításának vagy felfedésének abbahagyására kötelezés vagy – adott esetben – az attól való eltiltás;

§ A jogsértő termékek előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve jogsértő termékek ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltása;

§ A gyaníthatóan jogsértő termékek – ideértve a behozott termékeket is – lefoglalása vagy meghatározott személynek történő átadása forgalomba hozataluk, vagy forgalmazásuk megakadályozása érdekében.

§ Ezen intézkedések helyett az üzleti titok feltételezett jogosulatlan hasznosításának folytatását az üzleti titok jogosultját megillető kompenzációt biztosító biztosítéknyújtásához köthető.

Kártérítés

§ Az illetékes bíróságok kérelmére kötelezhetik az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése következtében elszenvedett tényleges kár mértékének megfelelő összegű kártérítésnek az üzleti titok jogosultja számára történő megfizetésére.

§ A tagállamok korlátozhatják a munkavállalók munkáltatójukkal szembeni kártérítési kötelezettségét az illetékes bíróságok a kárt adott esetben átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint legalább azon hasznosítási díjak vagy egyéb díjazás összege, amely a jogosultat megillette volna.

§ A kártérítési összege az az összeg is lehet, amely az adott üzleti titok hasznosítására vonatkozó engedély ellenértéke lett volna.

Az üzleti titok védelme hol található a magyar jogban? Melyek az üzleti titokra vonatkozó fontosabb rendelkezések?

A magyar jogban az üzleti titok nem egy törvényben, hanem több jogszabályban elszórva található meg:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:47. § (1) bekezdése határozza meg az üzleti titok fogalmát: eszerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
• A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 418. § az üzleti titok megsértésére akár három évig terjedő szabadságvesztés-büntetést ír elő.
• A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 228. § alapján a munkavállaló a munkaviszonyának megszüntetésétől számított két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené, így nem fedheti fel például a munkáltató üzleti titkát sem.
• A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. § szerint az üzleti titok tisztességtelen megszerzőjének minősül az is, aki más személyen keresztül jut hozzá az üzleti titokhoz. Így tisztességtelen a üzleti titok megszerzése, ha a titokgazda alkalmazottján keresztül fürkészik ki.
• A közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 96. § szerint az ajánlattevők kötelesek indokolni azt, hogy miért nyilvánítanak valamely adatot üzleti titoknak. A 44. § (2) bekezdése tételesen felsorolja, hogy mely adatok nem nyilváníthatók üzleti titoknak a gazdasági szereplők által.
• Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § szintén olyan adatokat sorol fel, amelyek nem nyilváníthatók üzleti titoknak.