2018 január-szeptember havi ingatlanjog változások

A 2018-as év számos változást hozott Magyarországon az ingatlanjog területén. A hazai jogszabályok módosítását több szempont is motiválta, ezek közül jelentősek a jogalkotó által kitűzött társadalmi célok elérése érdekében tett lépések (pl. az állami elővásárlási jog), az ingatlanügyletek biztonságának növelése, valamint a területi közigazgatás átalakítása a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében.

Az állam javára biztosított elővásárlási jog bővülése

2017. decemberétől jelentősen bővült az állami elővásárlási joggal érintett ingatlanok köre.

A  kulturális örökség védelméről szóló törvény (2001. évi LXIV.) módosítása elsőként biztosít elővásárlási jogot az állam számára, amennyiben a terület, illetve az ingatlan kulturális örökségként védetté nyilvánítható, illetőleg e védettséget módosító rendelet deklarálja.

A világörökségről szóló törvény (2011. évi LXXVII.) 2017. decemberében hatályba lépett módosítása az állami elővásárlási jogot a világörökségi helyszínen található ingatlanokra is kiterjesztette, melyet elsősorban a világörökségi egyezményben kitűzött célok érvényesítése indokolt. Ilyen világörökségi helyszín, a Budapesten található  Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, valamint  számos vidéki  helyszín (pl. Hollókő-Ófalu).

A világörökségi helyszíneket a 455/2017. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A jogszabály-módosítással érintett ingatlanokra az állam elővásárlási jogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba.  A Kormány által rendeletben kijelölt hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzéssel kapcsolatosan.  Az elővásárlási jog alól jelenleg kivételt képeznek a lakhatás célját szolgáló épületek (lakások, lakóházak).

Ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek biztonsága

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (2017. évi LXXVIII. törvény) átalakította az ügyvédi ellenjegyzés szabályait, növelte az okirati biztonság szintjét, így az ilyen okiratok alapján indított ingatlan-nyilvántartási eljárások is biztonságosabbnak minősülnek.

§ Az ügyvédeknek a jogügyletek biztonságosságának fokozása érdekében kötelessége a felek, illetve az eljáró képviselőik okmányait az adatszolgáltatási keretrendszeren keresztül (JÜB) ellenőrizni, amely tevékenységről nyilvántartást kell vezetniük.

§ Az eljáró ügyvédnek további kötelessége az ingatlanokkal kapcsolatos egyéb jogokra vonatkozó okiratokat is ellenőrizni.

§ Ha szerződést külföldön írták alá, akkor lehetőség van az aláírás külképviseleti vagy közjegyzői úton történő hitelesítésére.

Ingatlan-nyilvántartással és illetékkel kapcsolatos változások

Az Ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (1997. évi CXLI. törvény) 2018. január első napján hatályba lépett módosításával a jogalkotó megszüntette a kormányablaknál történő kérelem előterjesztést, így azt jelenleg kizárólag az ingatlan-nyilvántartást vezető hivatalnál, papír alapon lehet benyújtani.

Az illetékekről szóló (1990. évi XCIII.) törvény 2018. január 01. napjától hatályos módosítása alapján az adásvételt megelőző 3 éven belül eladott, vagy az adásvételt követő 1 éven belül eladott lakás értékét lehet levonni az illeték alapjából, amennyiben a vagyonszerző magánszemélynek minősül.

 

Ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény változásai

A 2018. július 20-án elfogadott T/625. számú törvényjavaslat többek között azokat a tőzsdén jegyzett részvénytársaságokat (ingatlanbefektetési társaságok) szabályozza, amelyeknek a tevékenysége a befektetőktől származó tőkét felhasználva ingatlanok megszerzésére, üzemeltetésére, fejlesztésére irányul.

A módosítás legfőbb célja az, hogy az ilyen társaságok tevékenysége kizárólag a fentebb említett körre irányuljon, ezzel biztosítva a részvényeseknek történő jövedelem kifizetést. Az ingatlanfejlesztés, valamint az épületek építéséhez kapcsolódó projektek szervezése mindaddig kivételnek számít a szigorú szabályozás alól, amíg az nem párosul kivitelezési tevékenységgel, ugyanis ezt a tevékenységet kizárólag egy ”külsős” kivitelező vállalkozó végezheti. A módosítás lehető teszi a törvény szabályozása alá eső projekttársaságoknak, hogy lakó- és nem lakó épületek építésére irányuló tevékenységet is végezzenek.

Ha további ingatlanjogi kérdései vannak, úgy az itt felsorolt témákban állunk rendelkezésére. Elérhetőségeinket itt találja!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com