Versenytilalmi megállapodás a gyakorlatban

A munkavállalót a munkáltató felé fennálló kötelezettségei általánosságban csak a munkaviszony fennállása alatt terhelik, azonban bizonyos megkötések a munkaviszony megszüntetése után is vonatkoznak a munkavállalóra. Ilyenek például a munkáltatónál töltött idő alatt a munkavállaló tudomására jutott üzleti, gazdasági titkok bizalmasan kezelése. De sok esetben az igazán fontos tudással, kapcsolatokkal rendelkező munkavállalók bizonyos ideig hasonló üzleti területen való elhelyezkedéstől tartózkodni kötelesek, amelyet versenytilalomként nevezünk.

A versenytilalmi megállapodás megkötésének okai

Amikor a munkavállaló munkaviszonya bármilyen okból megszűnik, a munkáltató alapos okkal kezdhet aggódni amiatt, hogy volt munkavállalója esetleg egy hasonló területen tevékenykedő munkahelyen, adott esetben a volt munkáltató versenytársánál kezd el dolgozni. Bizonyos területeken, ahol a munkavállaló tapasztalata, szakértelme, piaci ismeretei különösen fontosak a munkáltató eredményességéhez, különösen nagy hátrányt jelenthet a volt munkáltató számára a munkavállaló versenytársnál való elhelyezkedése. Jellemzően ilyen területek ahol a személyes kapcsolatok és személyhez kötött tudás kiemelkedően fontos, mint például a nagykereskedelem, a marketing, a különböző kutatási területek és az informatika, de adott esetben a sporthoz kapcsolódó szolgáltatások esetén vagy a vendéglátás területein is jelentős változásokat hozhat a piaci viszonyokban egy kulcsfontosságú munkavállaló munkahelyváltása.

A versenytilalmi megállapodás lényege, a felek kötelezettségei

A munkáltatói kockázat mérséklésére használják sok esetben az úgynevezett versenytilalmi megállapodásokat. A versenytilalmi megállapodás lényegét az Mt. erre vonatkozó, 228. § (1) bekezdéséből is könnyen megérthetjük:

„A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.”

A versenytilalmi megállapodással tehát a munkavállaló arra kötelezi magát, hogy bizonyos ideig, de legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig minden olyan magatartástól tartózkodni fog, amely hátrányosan érintheti volt munkáltatóját. A munkáltató érdekét sértő illetve veszélyeztető magatartások köre igen széles lehet, többek között ilyennek tekinthetjük azt is, amikor a munkavállaló a munkáltató egyik versenytársánál helyezkedik el.

A törvény szerint a munkavállalónak a megállapodásban vállalt kötelezettségéért ellenértéket kell fizetni. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.

§ Tudta? Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

A versenytilalmi megállapodás megkötésekor különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy megfelelő módon rögzítve legyenek mindkét fél, tehát a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei. Ennek megfelelően kell meghatározni, hogy a munkavállaló milyen magatartások tanúsításától, mennyi ideig köteles tartózkodni, valamint, hogy a munkáltató mindezért mennyi ellenértéket, mikor és milyen módon köteles fizetni.

A versenytilalmi megállapodás esedékessége, kifizetése a gyakorlatban

A gyakorlatban természetesen az éppen adott versenytilalmi megállapodásban rögzített feltételek az irányadóak, általában azonban a versenytilalmi megállapodás hatályosulása a munkaviszony megszűnésekor megy végbe. Jellemzően a versenytilalmi megállapodásban kikötésre kerül, hogy a munkáltatói elállás lehetőségére legkésőbb a munkaviszony megszüntetésének napján kell sort keríteni.

Tudta? Amennyiben a munkáltató határidőn belül nem nyilatkozik arról, hogy a versenytilalmi megállapodásban foglaltaktól elállna, az ellenérték megfizetésére vonatkozó követelés esedékessé válik.

Ugyanakkor amennyiben a munkáltató – vagy adott esetben a munkavállaló – határidőben eláll megállapodástól, a felek szabadulnak az abban vállalt kötelezettségeik alól.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha a versenytilalmi megállapodásban kitűzött elállási határidő eltelt, és a volt munkáltató nem nyilatkozott a versenytilalmi megállapodástól való elállásról, a munkavállaló követelheti a megállapodásban kikötött összeget. Ezzel egy időben kötelezettsége keletkezik arra, hogy a megállapodásban megállapítottak szerinti magatartásoktól a meghatározott ideig tartózkodjon.

Amennyiben valamelyik fél a versenytilalmi megállapodástól határidőben eláll, a felek szabadulnak a kötelezettségeik alól, így a munkavállaló szabadon vállalhat munkát bármilyen más munkahelyen, a munkáltató pedig nem köteles a megállapodásban kikötött ellenértéket megfizetni.

Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése havi rendszerességgel

A versenytilalmi megállapodás ellenértékének kifizetése nem csak a munkaviszony megszűnésének pillanatában történhet meg. A felek megállapodásának megfelelően az ellenérték kifizethető akár a munkaviszony ideje alatt is, havi kifizetés formájában. Az ilyen módon kifizetett összegek visszakövetelésére a munkáltatónak csak akkor van módja, ha a munkavállaló utóbb megszegi a versenytilalmi megállapodásban vállalt kötelezettségét. Ha azonban havonta fizetett ellenérték kikötése esetén rövid időn belül szűnik meg a munkaviszony, és így a munkavállalónak kifizetett havi kifizetések összege a versenytilalmi megállapodás ellenértékének törvényi minimumát nem éri el, a munkavállaló kiegészítést követelhet.

Összegezve a fentieket, a versenytilalmi megállapodás hasznos eszköz lehet egy versenyelőnyt jelentő vagy kulcsfontosságú munkavállaló versenytársaknál való elhelyezkedése ellenében, de sok esetben komoly nyomozás szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, vajon a munkavállaló valóban betartotta kötelezettségét vagy pedig titokban már a versenytárs számára végez munkát.

Ha hatékony és szakértő segítségre van szüksége versenytilalmi megállapodással, vagy annak érvényesítésével kapcsolatban, akkor keresse Irodánkat bizalommal!

Kövesse facebook oldalunkat rendszeres hasznos és érdekes információk érdekében!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Bértranszparencia az EU-ban és Magyarországon

Bértranszparencia az EU-ban és Magyarországon

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

Tovább olvasom
A Polgári Törvénykönyv legújabb módosításai – változások a polgári jogi és társasági jogi viszonyokban

A Polgári Törvénykönyv legújabb módosításai – változások a polgári jogi és társasági jogi viszonyokban

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

Tovább olvasom
Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

Tovább olvasom
Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

Tovább olvasom
Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com