Pár napja, 2018. december 12. napján a Parlament elfogadta a 2018. december 07. napján a törvényalkotási bizottság elé tárt a munkaerő szervezéssel és a munkaerő –kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.
A törvényjavaslat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) három nagyobb témakörét érinti 2019. január 01-jei hatálybalépéssel.
E három témakör:
§ az általánostól eltérő, munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban foglalkoztatott munkavállalókat foglalkoztatásának szabályait,
§ a heti pihenőnapok meghatározását és
§ a rendkívüli munkaidő meghatározását érinti.
Az általánostól eltérő, munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban foglalkoztatott munkavállalókat foglalkoztatásának szabályai
A munkáltató, amennyiben tevékenysége megkívánja, az általános munkarendtől eltérően, annál rugalmasabb feltételekkel oszthatja be a munkavállalók munkaidejét. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt
§ a munkaidőkeret tartama,
§ a napi munkaidő és
§ az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a munkaidőkeret tartama alatt az általános munkarend figyelembe vételével a munkaszüneti napok figyelmen kívül hagyhatók.
A jelenleg hatályos jogszabály a munkaidő-keretet az alábbiak szerint határozza meg:
94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, valamint
c) az idényjellegű tevékenység keretében,
d) a készenléti jellegű, továbbá
e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
(4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.
A törvény-módosítási javaslat a munkaidőkeret maximumát 36 hónapra emeli, ezt azonban kizárólag kollektív szerződéssel (tehát nagyobb, tipikusan multik, jelentősebb ágazati munkáltatók) esetén lehetőség elrendelni és akkor, ha azt objektív vagy műszaki, munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják.
A kollektív szerződésről általánosságban elmondható, hogy – ellentétes megállapodás hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el az általános előírásoktól.
A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Ezen előíráson a kötetlen munkarend meghatározása enyhít, azáltal, hogy a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend).
A jelenleg hatályos jogszabály a munkaidő beosztás szabályait úgy deklarálja, hogy azok az egészséges és biztonságok munkavégzés követelményeinek szem előtt tartásával legyenek meghatározva. Eszerint
97. § (2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).
(3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).
(4) A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
(5) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.
Az újonnan életbe lépő rendelkezések az egyenlőtlen munkaidő beosztás meghatározását módosítják jelentősen.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől, a hetenként kettő pihenőnapot előíró rendelkezéstől illetve a hetenként egybefüggő 48 órás heti pihenőidőt meghatározó rendelkezésektől eltérően osztja be.
Enyhítő szabályként fog életbe lépni és az 5. bekezdésben kap majd helyet, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére is módosíthatja.
A jelenleg hatályos rendelkezések az általánostól eltérő munkaidő beosztásként tartják nyilván az elszámolási időszak szerinti munkavégzést. Ez alapján a munkaidő úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam alatt teljesítse.
Az elszámolási időszak tekintetében a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezéseket az újonnan életbe lépő időkeretek vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.
A heti pihenőnapok meghatározásának szabályai
Az Mt. 105. § – ban szabályozott heti pihenőnapok rendelkezései 2019. január 01-től elvi jelentőségű módosításon esnek át. A heti pihenőnapok szabálya akkor kerül előtérbe, ha a munkavállaló nem általános munkarendben dolgozik. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések így hangzanak:
105. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap).
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.
(4) A munkavállaló számára – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.
A fent leírtakhoz képest az újonnan életbe lépő rendelkezések a munkáltató érdekeltségi körébe adják a pihenőnapok kiosztását, vagy másként megfogalmazva elveszik annak munkavállalói jogosítványként történő értékelését. A törvényjavaslat a jelenleg hatályos rendelkezések tartalmán nem változtat, a jogszabály továbbra is heti két pihenőnap kiosztásának lehetőségét tartja fenn, azonban ez munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetében is beosztható egyenlőtlenül is.
A szakasz újonnan életbe léptetett 3. bekezdése a megszakítás nélküli, többműszakos illetve idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók számára deklarálja, hogy számukra havonta legalább egy, heti pihenőnapot be kell osztani.
A rendkívüli munkaidő meghatározását szabályai
A jelenleg hatályos Mt. alapján a rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli illetve az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.
A rendkívüli munkaidő éves maximum időtartamát az Mt. 109. §-a szabályozza.
109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.
Ez a rendelkezés a törvényjavaslat értelmében 2019. január 01-től kiegészül az önként vállalt túlmunka szabályainak beépítésével. Ez alapján a munkavállaló és a munkáltató írásban megállapodhatnak abban, hogy naptári évenként a jogszabály erejénél fogva elrendelhető 250 óra rendkívüli munkaidőn felül további 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári év végére mondhatja fel.
A jelenleg hatályos Mt. 135. § (3) úgy rendelkezik, hogy a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A törvényjavaslat ezt a rendelkezést sem hagyja érintetlenül és kiegészíti a már említett önként vállalt túlmunka beépítésével oly módon, hogy a munkáltató és munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidőt enged továbbá beépíteni. Ezt a megállapodást a munkavállaló szintén a naptári év végére mondhatja fel.
Tudta? A törvénymódosítás a híresztelésekkel ellentétben nem érinti a rendkívüli munkavégzés kifizetésének szabályait. Így főszabály szerint a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül bérpótlék illeti meg.
Ha munkajogi kérdése van, keressen minket elérhetőségeinken vagy facebook-on. Jogszabályok, ügyek objektív jogi megítélése és érdekes hírek érdekében like-olja oldalunkat!
