Ingatlanjogi változások és fontosabb hírek 2018. október – december

Korábbi cikkünk folytatásaként bemutatjuk a 2018. október-december közötti legfontosabb ingatlanjogi változásokat.

Új építésű lakások ÁFA kötelezettsége növekszik

A 2015. évben növekedett a lakást vásárolni szándékozó személyek száma. Az új lakások értékesítését elősegítendő a Kormány a korábbi 27 % – os áfát leszállította 5 % – ra. Ezt a kedvezményt határozott ideig, 2016-2019 között biztosította.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy azok a lakások, amelyek 2015. december 31. napját követően, de még 2019. december 31. napja előtt átadásra illetve a vételáruk kifizetésre kerül, még 5 % – os, azok azonban, amelyek 2020. január elsejétől kerülnek átadásra, már 27 % – os áfát tartalmaznak.

Új lakásnak minősül az áfa törvény alapján az a több lakásos ingatlan, amelyben egy-egy lakás hasznos alapterülete nem több mint 150 m2 , illetve az az egy lakásos ingatlan (pl.: önálló családi ház), amelynek hasznos alapterülete a 300 m2-t nem haladja meg és

§ az első használatba vétel még nem történt meg vagy

§ az első használatba vétel megtörtént, de a hatósági engedély véglegessé válása vagy bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Fentiekből kitűnik, hogy az Áfa törvény a használatba vételhez köti egy ingatlan új állapotát.

Lényeges kérdés, hogy az adásvételi szerződésben a felek nettó vagy bruttó összegben állapodtak meg.

§ Nettó az összeg amennyiben, „+ áfa” kitétel szerepel mögötte. Ebben az esetben a lakás teljes árát az értékesítő kapja meg és a megnövekedett áfa terhet a vevő fogja kifizetni. Ez a konstrukció az eladó számára előnyös.

§ Amennyiben bruttó összegben állapodtak meg a felek, az ingatlan vételára fix összeg, az áfát „felülről kell” számítani. Ennek eredménye képpen az eladó veszít a vételárból és kevesebb pénzt tud nyereségként elkönyvelni. Ebben az esetben a vevő kerül előnyösebb helyzetbe.

Az áfa törvényt módosító törvény nem határoz meg speciális átmeneti rendelkezéseket a 2020. január első napjától érvényes magasabb ÁFA kulcsra, így az Áfa törvény 84. § (1) bekezdése az irányadó, tehát „A fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni.” Ahogy fentebb is írtuk, ez azt jelenti, hogy a 2020. január elsejét követően átadott új lakások vételára után 27 % – ot kell az államkasszába befizetni áfa jogcím alatt.

Az Áfa törvény 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben „ a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak a fizetendő adót … annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani” . A 84. § (2) bekezdésének b) pontjával összeolvasva megállapítható, hogy az előleg teljesítésekor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Amennyiben tehát például a foglalót még a határidő előtt kifizetik, azt kedvezményes áfával kell számlázni.

A törvényváltozás várható piaci hatása

Ingatlanpiaci szakértők úgy gondolják, hogy az öt százalékos áfa kivezetése lelassítja az új ingatlanok építését, valamint a régi ingatlanok korszerűsítését, a növekvő árak miatt. 2019 (végére) várható a lakáseladások tetőzése, 2020-tól pedig visszaesés jelentkezhet. Az áfa 27 %-ra történő visszaemelése miatti ár növekedés mind a kereslet mind a kínálat oldalán érezni lehet majd.

Ingatlan adásvétel kapcsán keressen minket! Kedvező  munkadíjak, gyors ügyintézés!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com