Az új Nemzetközi Magánjogi törvény

Hosszas előkészület és mintegy két évig tartó kodifikációs munka után új nemzetközi magánjogi törvényt fogadott el a magyar Országgyűlés. A 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról 2018. január elsején lépett hatályba, mely több évtized után váltja fel a már igencsak megkopott 1979. évi 13. számú törvényerejű rendeletet.

Mire vonatkozik a törvény?

E törvény határozza meg, hogy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyokban

1. melyik állam jogát kell alkalmazni,

2. milyen szabályok szerint állapítják meg a magyar bíróságok joghatóságukat és milyen eljárási szabályok alapján járnak el, valamint

3. milyen feltételekkel ismerhetők el és hajthatók végre a külföldi bíróságok által hozott határozatok.

 

Az új Kódex a tág értelemben vett nemzetközi magánjogot szabályozza, ugyanis nemcsak anyagi (jogok és kötelezettségek), de eljárásjogi szabályokat is tartalmaz. Az alábbiakban áttekintjük az előző és a jelenleg hatályos jogszabály lényegesebb különbségeit.

A nemzetközi magánjog a nemzetközi elemmel rendelkező magánjogi (magánszemélyek közötti) jogviszonyok során keletkező összeütközéseket, jogi szakszóval kollíziót rendező szabályokat foglalja magában. Ezek a szabályok kijelölik, hogy az érintett országok közül melyik belső jogát kell alkalmazni.

A magyar bíróság joghatóságának szabályozási lehetőségei

Mi a joghatóság?

A joghatóság azt jelenti, hogy bizonyos bírói szerv vagy más hatóság egy adott, rendszerint részben vagy egészben külföldi vonatkozású jogvitában eljárhat-e.

A magyar jogalkotó külföldi elemet is tartalmazó ügyekben, az eljáró bíróság illetve egyéb hatóság kijelölésekor csak igen szűk körben szabályozhat. Ugyanis az Európai Unió által kötelezően alkalmazandó rendelkezések, valamint megkötött nemzetközi szerződések előírásai megelőzik a magyar jog előírásait.

Az új Kódex „általános kitérő klauzulaként” lehetőséget biztosít a mindenkori jogalkalmazó számára, hogy akár a felek kérelmére, akár saját döntési jogkörében eljárva, eltérjen a Kódexben rögzített kapcsoló szabályoktól. A jogalkalmazó a kitérő klauzula adta lehetőséggel abban az esetben élhet, amennyiben egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható a szorosabb kapcsolat egy másik állam belső jogával.

Általános kisegítő szabályt, mint „hézagpótló normát”, olyan körülmény, ügy felmerülése esetében lehet alkalmazni, amelyre tekintettel a Kódex egyáltalán nem tartalmaz kollíziós szabályt. Ameddig tehát a kitérő klauzula esetében a törvény eltérést enged meg egy általa meghatározott szabálytól, addig e paragrafust a törvény által nem szabályozott ügyek kapcsán lehet használni.

Kizárólag magyar bíróság járhat el a következő esetekben

A törvény meghatároz olyan eseteket, amelyekben kizárólag magyar bíróság járhat el. Ezek a következők:

  • olyan eljárásban, amelynek tárgya belföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete;
  • magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban;
  • belföldön kiállított okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban,
  • belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzést érintő eljárásban,
  • belföldi végrehajtást érintő eljárásban.

 

Magyar bíróság joghatósága kizárt

Azonban a Kódex szabályozásából következik, hogy bizonyos ügycsoportok tekintetében kizárt a magyar bíróság joghatósága. A tételes felsorolás magában foglalja az imént említett kizárólagos joghatóság pontjainak „ellentétét”:

  • olyan eljárásban, amelynek tárgya külföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete,
  • nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban,
  • külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban,
  • külföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban,
  • külföldi végrehajtást érintő eljárásban.

A szabályozásból következik, hogy a hazai bíróságnak abban az esetben van kizárólagos joghatósága, amennyiben megállapítható a belföldi dolog, illetve eljárás tényszerűsége, ellentétben azzal, amikor külföldi elemről beszélünk, ugyanis ebben az esetben kizárt a magyar bíróság joghatósága.

A tovább- és visszautalás szabályainak megváltoztatása

A továbbutalás azt jelenti, hogy a szóban forgó törvény rendelkezései, ún. kollíziós normák (kapcsoló-jogrendszerre utaló szabályok) alapján egy másik ország jogszabályait kell alkalmazni, azonban azok szintén úgy rendelkeznek, hogy egy másik, harmadik ország jogát kell alkalmazni.

 „Egy Budapesten vagy Bécsben lakóhellyel rendelkező dán állampolgár cselekvőképességét az állampolgárság joga, vagyis a dán jog szerint kell megítélni, mindezek után az így felhívott dán jog megfelelő kapcsoló szabálya szerint viszont a lakóhely joga, vagyis a magyar, illetve az osztrák jog az irányadó. A felhívott dán jog tehát visszautal a kiinduló magyar jogra, illetve továbbutal egy harmadik jogra, az osztrák szabályokra.”

A visszautalás jogintézménye alapján az alkalmazandó külföldi jog visszautal a hazai jogra, tehát végeredményben a hazai jogot kell alkalmazni. Az új törvény főszabályként tiltja, kivéve, ha az állampolgárság alapján a magyar jog az alkalmazandó.

 A külföldi jog alkalmazásának kötelezettsége

Az új Kódex előírja a megállapított külföldi jog hivatalból történő alkalmazását, amely azt jelenti, hogy a magyar bíróság, illetve hivatalnok köteles lesz egy másik ország jogszabályait alkalmazni. amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.

Ez abban az esetben fordulhat elő, amikor a magyar jog szerint a bíróság nem képes elbírálni az adott ügyet, ekkor az alkalmazandó joghoz legközelebb álló külföldi jogot kell alkalmazni.

Azonban ez számos problémát vet fel, hiszen egy hazai bíróságnak külföldi jogrend, jogszabályi összesség alkalmazásának tekintetében nincs gyakorlata. A bíróságok jogalkalmazását segíthetik a szakértői vélemények beszerzése, illetve az igazságügy minisztertől kért tájékoztatás. A Kódex további segítséget nyújt, amikor arról rendelkezik, hogy „a bíróság a külföldi jogot annak saját szabályai és gyakorlata szerint értelmezi.”

Kételyei vannak a joghatóságot illetően? Külföldi partnerével van vitája? Keressen minket, állunk rendelkezésére!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

Tovább olvasom
Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

Tovább olvasom
Önkényes iskolaválasztás a szülő által

Önkényes iskolaválasztás a szülő által

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

Tovább olvasom
A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Tovább olvasom
A népszerűség átka

A népszerűség átka

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com