Az új Nemzetközi Magánjogi törvény

Hosszas előkészület és mintegy két évig tartó kodifikációs munka után új nemzetközi magánjogi törvényt fogadott el a magyar Országgyűlés. A 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról 2018. január elsején lépett hatályba, mely több évtized után váltja fel a már igencsak megkopott 1979. évi 13. számú törvényerejű rendeletet.

Mire vonatkozik a törvény?

E törvény határozza meg, hogy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyokban

1. melyik állam jogát kell alkalmazni,

2. milyen szabályok szerint állapítják meg a magyar bíróságok joghatóságukat és milyen eljárási szabályok alapján járnak el, valamint

3. milyen feltételekkel ismerhetők el és hajthatók végre a külföldi bíróságok által hozott határozatok.

 

Az új Kódex a tág értelemben vett nemzetközi magánjogot szabályozza, ugyanis nemcsak anyagi (jogok és kötelezettségek), de eljárásjogi szabályokat is tartalmaz. Az alábbiakban áttekintjük az előző és a jelenleg hatályos jogszabály lényegesebb különbségeit.

A nemzetközi magánjog a nemzetközi elemmel rendelkező magánjogi (magánszemélyek közötti) jogviszonyok során keletkező összeütközéseket, jogi szakszóval kollíziót rendező szabályokat foglalja magában. Ezek a szabályok kijelölik, hogy az érintett országok közül melyik belső jogát kell alkalmazni.

A magyar bíróság joghatóságának szabályozási lehetőségei

Mi a joghatóság?

A joghatóság azt jelenti, hogy bizonyos bírói szerv vagy más hatóság egy adott, rendszerint részben vagy egészben külföldi vonatkozású jogvitában eljárhat-e.

A magyar jogalkotó külföldi elemet is tartalmazó ügyekben, az eljáró bíróság illetve egyéb hatóság kijelölésekor csak igen szűk körben szabályozhat. Ugyanis az Európai Unió által kötelezően alkalmazandó rendelkezések, valamint megkötött nemzetközi szerződések előírásai megelőzik a magyar jog előírásait.

Az új Kódex „általános kitérő klauzulaként” lehetőséget biztosít a mindenkori jogalkalmazó számára, hogy akár a felek kérelmére, akár saját döntési jogkörében eljárva, eltérjen a Kódexben rögzített kapcsoló szabályoktól. A jogalkalmazó a kitérő klauzula adta lehetőséggel abban az esetben élhet, amennyiben egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható a szorosabb kapcsolat egy másik állam belső jogával.

Általános kisegítő szabályt, mint „hézagpótló normát”, olyan körülmény, ügy felmerülése esetében lehet alkalmazni, amelyre tekintettel a Kódex egyáltalán nem tartalmaz kollíziós szabályt. Ameddig tehát a kitérő klauzula esetében a törvény eltérést enged meg egy általa meghatározott szabálytól, addig e paragrafust a törvény által nem szabályozott ügyek kapcsán lehet használni.

Kizárólag magyar bíróság járhat el a következő esetekben

A törvény meghatároz olyan eseteket, amelyekben kizárólag magyar bíróság járhat el. Ezek a következők:

  • olyan eljárásban, amelynek tárgya belföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete;
  • magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban;
  • belföldön kiállított okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban,
  • belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzést érintő eljárásban,
  • belföldi végrehajtást érintő eljárásban.

 

Magyar bíróság joghatósága kizárt

Azonban a Kódex szabályozásából következik, hogy bizonyos ügycsoportok tekintetében kizárt a magyar bíróság joghatósága. A tételes felsorolás magában foglalja az imént említett kizárólagos joghatóság pontjainak „ellentétét”:

  • olyan eljárásban, amelynek tárgya külföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete,
  • nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban,
  • külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban,
  • külföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban,
  • külföldi végrehajtást érintő eljárásban.

A szabályozásból következik, hogy a hazai bíróságnak abban az esetben van kizárólagos joghatósága, amennyiben megállapítható a belföldi dolog, illetve eljárás tényszerűsége, ellentétben azzal, amikor külföldi elemről beszélünk, ugyanis ebben az esetben kizárt a magyar bíróság joghatósága.

A tovább- és visszautalás szabályainak megváltoztatása

A továbbutalás azt jelenti, hogy a szóban forgó törvény rendelkezései, ún. kollíziós normák (kapcsoló-jogrendszerre utaló szabályok) alapján egy másik ország jogszabályait kell alkalmazni, azonban azok szintén úgy rendelkeznek, hogy egy másik, harmadik ország jogát kell alkalmazni.

 „Egy Budapesten vagy Bécsben lakóhellyel rendelkező dán állampolgár cselekvőképességét az állampolgárság joga, vagyis a dán jog szerint kell megítélni, mindezek után az így felhívott dán jog megfelelő kapcsoló szabálya szerint viszont a lakóhely joga, vagyis a magyar, illetve az osztrák jog az irányadó. A felhívott dán jog tehát visszautal a kiinduló magyar jogra, illetve továbbutal egy harmadik jogra, az osztrák szabályokra.”

A visszautalás jogintézménye alapján az alkalmazandó külföldi jog visszautal a hazai jogra, tehát végeredményben a hazai jogot kell alkalmazni. Az új törvény főszabályként tiltja, kivéve, ha az állampolgárság alapján a magyar jog az alkalmazandó.

 A külföldi jog alkalmazásának kötelezettsége

Az új Kódex előírja a megállapított külföldi jog hivatalból történő alkalmazását, amely azt jelenti, hogy a magyar bíróság, illetve hivatalnok köteles lesz egy másik ország jogszabályait alkalmazni. amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.

Ez abban az esetben fordulhat elő, amikor a magyar jog szerint a bíróság nem képes elbírálni az adott ügyet, ekkor az alkalmazandó joghoz legközelebb álló külföldi jogot kell alkalmazni.

Azonban ez számos problémát vet fel, hiszen egy hazai bíróságnak külföldi jogrend, jogszabályi összesség alkalmazásának tekintetében nincs gyakorlata. A bíróságok jogalkalmazását segíthetik a szakértői vélemények beszerzése, illetve az igazságügy minisztertől kért tájékoztatás. A Kódex további segítséget nyújt, amikor arról rendelkezik, hogy „a bíróság a külföldi jogot annak saját szabályai és gyakorlata szerint értelmezi.”

Kételyei vannak a joghatóságot illetően? Külföldi partnerével van vitája? Keressen minket, állunk rendelkezésére!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

A mai modern jogi környezetben a jogviták és jogi eljárások során kulcsfontosságúvá vált a digitális nyomok dokumentált, szakszerű feltárása, valamint a készülékek és fiókok védelme.

Irodánk együttműködő partnere ezen területen a Biztonság Akadémia Kft. 

Partnerünk szakmai hátterét Durmics Tamás független informatikai biztonsági szakértő etikus hacker biztosítja, aki több mint 25 év informatikai és biztonsági szakértői tapasztalattal rendelkezik. Munkájában a dokumentált, független vizsgálati módszertan és a technikai eredmények közérthető, jogi eljárásokban is használható bemutatásra helyezi a hangsúlyt.

Tovább olvasom
Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Tovább olvasom
Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com