Az új Nemzetközi Magánjogi törvény

Hosszas előkészület és mintegy két évig tartó kodifikációs munka után új nemzetközi magánjogi törvényt fogadott el a magyar Országgyűlés. A 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról 2018. január elsején lépett hatályba, mely több évtized után váltja fel a már igencsak megkopott 1979. évi 13. számú törvényerejű rendeletet.

Mire vonatkozik a törvény?

E törvény határozza meg, hogy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyokban

1. melyik állam jogát kell alkalmazni,

2. milyen szabályok szerint állapítják meg a magyar bíróságok joghatóságukat és milyen eljárási szabályok alapján járnak el, valamint

3. milyen feltételekkel ismerhetők el és hajthatók végre a külföldi bíróságok által hozott határozatok.

 

Az új Kódex a tág értelemben vett nemzetközi magánjogot szabályozza, ugyanis nemcsak anyagi (jogok és kötelezettségek), de eljárásjogi szabályokat is tartalmaz. Az alábbiakban áttekintjük az előző és a jelenleg hatályos jogszabály lényegesebb különbségeit.

A nemzetközi magánjog a nemzetközi elemmel rendelkező magánjogi (magánszemélyek közötti) jogviszonyok során keletkező összeütközéseket, jogi szakszóval kollíziót rendező szabályokat foglalja magában. Ezek a szabályok kijelölik, hogy az érintett országok közül melyik belső jogát kell alkalmazni.

A magyar bíróság joghatóságának szabályozási lehetőségei

Mi a joghatóság?

A joghatóság azt jelenti, hogy bizonyos bírói szerv vagy más hatóság egy adott, rendszerint részben vagy egészben külföldi vonatkozású jogvitában eljárhat-e.

A magyar jogalkotó külföldi elemet is tartalmazó ügyekben, az eljáró bíróság illetve egyéb hatóság kijelölésekor csak igen szűk körben szabályozhat. Ugyanis az Európai Unió által kötelezően alkalmazandó rendelkezések, valamint megkötött nemzetközi szerződések előírásai megelőzik a magyar jog előírásait.

Az új Kódex „általános kitérő klauzulaként” lehetőséget biztosít a mindenkori jogalkalmazó számára, hogy akár a felek kérelmére, akár saját döntési jogkörében eljárva, eltérjen a Kódexben rögzített kapcsoló szabályoktól. A jogalkalmazó a kitérő klauzula adta lehetőséggel abban az esetben élhet, amennyiben egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható a szorosabb kapcsolat egy másik állam belső jogával.

Általános kisegítő szabályt, mint „hézagpótló normát”, olyan körülmény, ügy felmerülése esetében lehet alkalmazni, amelyre tekintettel a Kódex egyáltalán nem tartalmaz kollíziós szabályt. Ameddig tehát a kitérő klauzula esetében a törvény eltérést enged meg egy általa meghatározott szabálytól, addig e paragrafust a törvény által nem szabályozott ügyek kapcsán lehet használni.

Kizárólag magyar bíróság járhat el a következő esetekben

A törvény meghatároz olyan eseteket, amelyekben kizárólag magyar bíróság járhat el. Ezek a következők:

  • olyan eljárásban, amelynek tárgya belföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete;
  • magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban;
  • belföldön kiállított okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban,
  • belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzést érintő eljárásban,
  • belföldi végrehajtást érintő eljárásban.

 

Magyar bíróság joghatósága kizárt

Azonban a Kódex szabályozásából következik, hogy bizonyos ügycsoportok tekintetében kizárt a magyar bíróság joghatósága. A tételes felsorolás magában foglalja az imént említett kizárólagos joghatóság pontjainak „ellentétét”:

  • olyan eljárásban, amelynek tárgya külföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete,
  • nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban,
  • külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban,
  • külföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban,
  • külföldi végrehajtást érintő eljárásban.

A szabályozásból következik, hogy a hazai bíróságnak abban az esetben van kizárólagos joghatósága, amennyiben megállapítható a belföldi dolog, illetve eljárás tényszerűsége, ellentétben azzal, amikor külföldi elemről beszélünk, ugyanis ebben az esetben kizárt a magyar bíróság joghatósága.

A tovább- és visszautalás szabályainak megváltoztatása

A továbbutalás azt jelenti, hogy a szóban forgó törvény rendelkezései, ún. kollíziós normák (kapcsoló-jogrendszerre utaló szabályok) alapján egy másik ország jogszabályait kell alkalmazni, azonban azok szintén úgy rendelkeznek, hogy egy másik, harmadik ország jogát kell alkalmazni.

 „Egy Budapesten vagy Bécsben lakóhellyel rendelkező dán állampolgár cselekvőképességét az állampolgárság joga, vagyis a dán jog szerint kell megítélni, mindezek után az így felhívott dán jog megfelelő kapcsoló szabálya szerint viszont a lakóhely joga, vagyis a magyar, illetve az osztrák jog az irányadó. A felhívott dán jog tehát visszautal a kiinduló magyar jogra, illetve továbbutal egy harmadik jogra, az osztrák szabályokra.”

A visszautalás jogintézménye alapján az alkalmazandó külföldi jog visszautal a hazai jogra, tehát végeredményben a hazai jogot kell alkalmazni. Az új törvény főszabályként tiltja, kivéve, ha az állampolgárság alapján a magyar jog az alkalmazandó.

 A külföldi jog alkalmazásának kötelezettsége

Az új Kódex előírja a megállapított külföldi jog hivatalból történő alkalmazását, amely azt jelenti, hogy a magyar bíróság, illetve hivatalnok köteles lesz egy másik ország jogszabályait alkalmazni. amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.

Ez abban az esetben fordulhat elő, amikor a magyar jog szerint a bíróság nem képes elbírálni az adott ügyet, ekkor az alkalmazandó joghoz legközelebb álló külföldi jogot kell alkalmazni.

Azonban ez számos problémát vet fel, hiszen egy hazai bíróságnak külföldi jogrend, jogszabályi összesség alkalmazásának tekintetében nincs gyakorlata. A bíróságok jogalkalmazását segíthetik a szakértői vélemények beszerzése, illetve az igazságügy minisztertől kért tájékoztatás. A Kódex további segítséget nyújt, amikor arról rendelkezik, hogy „a bíróság a külföldi jogot annak saját szabályai és gyakorlata szerint értelmezi.”

Kételyei vannak a joghatóságot illetően? Külföldi partnerével van vitája? Keressen minket, állunk rendelkezésére!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

Tovább olvasom
Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

Tovább olvasom
Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

Tovább olvasom
Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com