Szabadon felhasználható fotók?

A szellemi alkotások közé tartozik mind a szerzői jogok, mind pedig az iparjogvédelem területe. A polgári jognak egy önálló területe ez, védelmére az olyan alkotások esetében kerül sor, amelyek személyes alkotó munkán alapulnak. A védelem feltételei annak alapján különböznek, hogy az alkotás a szerzői jog vagy az iparjog alá tartozik-e.

Jelen cikkünkben kifejezetten a szerzői jogokról, az ezekhez kapcsolódó védelmekről, valamint specializáltan a fotók, fényképfelvételekhez kötődő szabályozásról írunk.

A szerzői jogokról általában

Mint fentebb tisztázásra került, a szerzői jogok a szellemi alkotások jogának egy elkülönült része. Magyarország Alaptörvényének XXVI. cikkében találhatunk fundamentális szabályozást a szellemi alkotásokról, a X. cikkében pedig a szerzői jogokról. Jelenleg a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben találhatjuk meg a vonatkozó részlet szabályozást.

 

A szerzői jog tárgya

Az Szerzői jogról szóló törvény deklarálja a jogalkotó, hogy milyen kritériumokkal rendelkező alkotásokat tekint a törvény hatálya alá tartozónak. Ennek alapján azokat az irodalmi, tudományos illetve művészeti alkotásokat részesíti védelemben, amelyek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.

A törvény egy távolról sem taxatív felsorolásban említi a leggyakoribb típusú alkotásokat, mint mindenképpen védelemben részesülő műveket. A gyakorlatban azonban, nem is annyira a mű, mindinkább az ahhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a szerzői jog tárgyai.

Az egyéni jelleget, mint védelmi kritériumot a leginkább úgy lehet elképzelni, hogy a mű visszatükrözi a szerző bizonyos tulajdonságait. Az eredetiséget pedig más művektől való elhatárolása illetve különbözősége adja.

Szerzői jogi védelem

A szerzői jogok ketté oszthatóak személyhez fűződő és vagyoni jogokra, eképpen osztódnak a védelem eszközei is, mivel azok a szerzőt megillető jogok formájában testesülnek meg. 

A személyhez fűződő jogok alapján a szerzőt megilleti a mű nyilvánosságra hozatalának, a neve feltüntetésének valamint a mű egységének védelmének joga. Mivel a több magában foglalja a kevesebbet is, természetesen dönthet úgy is például, hogy nem hozza nyilvánosságra a művet.

§ Tudta?A személyhez fűződő jogokról a szerző érvényesen sem mondhat le.

A vagyoni jogok alapján a szerzőt kizárólagosan megilleti a „mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználása és minden egyes felhasználás engedélyezése”.  Vagyoni jogok a többszörözés, a mű nyilvános előadás illetve ennek sugárzása, valamit az átdolgozás.

Fotók és fényképfelvételek

A Szerzői jogról szóló törvény alapján „fotóművészeti alkotás” összefoglaló megnevezés alatt kifejezetten deklarálja, hogy védelmet élveznek a fotók. A fényképeket azok létrehozásának pillanatától védi a szerzői jogi törvény.

Így tehát, abban a pillanatban, hogy „lenyomtuk” a fényképezőgép vagy mobiltelefon gombját, megilletnek minket a szerzői jog személyhez fűződő és vagyoni jogok feletti rendelkezés. Ily módon saját belátásunk szerint dönthetünk arról, hogy megosztjuk a társadalommal az alkotást vagy sem.

Léteznek kifejezetten olyan weboldalak, amelyeket azért hoztak létre, hogy a fotósok megosszák az általuk készített képeket és ezeket harmadik személyek szabadon letölthessék és felhasználhassák. Az ilyen weboldalakra történő regisztrációkor a fotósok kifejezetten elfogadják azt (például regisztrációkor kipipálnak egy négyzetet, vagy a „elfogadom” gombra kattintanak), hogy a műveiket szabadon felhasználhatják mások, és ezért cserébe nem kérnek díjazást, valamint a későbbiekben sem lépnek fel igényekkel. Ebben az esetben nincs szükség külön-külön engedélyre minden egyes felhasználáshoz, hiszen a korábban már lemondott az őt illető vagyoni jogok gyakorlásáról és ezt általában az oldal üzemeltetője szerzi meg. Érdemes tehát figyelemmel lenni hova, mit töltünk fel!

Gyakran előfordul, amikor a szerző jogosult marad, ugyanakkor engedélyt ad bizonyos felhasználási cselekményekre a weboldalt üzemeltetőknek. (Ez szintén tipikusan a weboldal használatának feltétele.)

A legnépszerűbb közösségi oldalak „Felhasználási feltételei” című dokumentumai kijelentik, hogy az adott felhasználó által feltöltött fotók és videók a feltöltő tulajdonában maradnak, ugyanakkor az oldal használatával jogosultságot ad bizonyos tevékenységekre a feltöltött tartalommal kapcsolatban.  Az egyik legnépszerűbb közösségi oldal így fogalmaz, „engedélyt adsz nekünk a tartalom tárolására, felhasználására, megosztására, megváltoztatására, futtatására, másolására, nyilvános előadására vagy megjelenítésére, fordítására vagy belőle származékos munkák létrehozására”. Ha elolvassuk a többi közösségi portál felhasználási feltételeit ugyanilyen, vagy hasonló kifejezéseket olvashatunk. Ezzel a felhatalmazással tehát, a szerző, a fotós a vagyoni jogai gyakorlásának egy részét engedi át a weboldalnak, általában térítés nélkül.

Tudta? Némely weboldalon a felhasználó által tett biztonsági beállítások korlátozhatják az üzemeltető felhasználását, ezáltal biztosítva azt, hogy a szerző ne legyen teljesen elrekesztve a saját jogaitól.

Tudta? Az Szerzői jogról szóló törvény részletesen szabályozza azokat az eseteket, amikor egy mű szabadon felhasználható. Ez általában az oktatás keretei között valósulhat meg, vagy olyan magánfelhasználás céljára, amely távolról sem üzletszerű és ekkor is, csak a szükséges mértékben.

 

Amennyiben jogi segítségre van szüksége szellemi alkotások létrehozásához vagy felhasználásához kapcsolódóan, forduljon bizalommal Irodánk felé!

 

 

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com