Szabadon felhasználható fotók?

A szellemi alkotások közé tartozik mind a szerzői jogok, mind pedig az iparjogvédelem területe. A polgári jognak egy önálló területe ez, védelmére az olyan alkotások esetében kerül sor, amelyek személyes alkotó munkán alapulnak. A védelem feltételei annak alapján különböznek, hogy az alkotás a szerzői jog vagy az iparjog alá tartozik-e.

Jelen cikkünkben kifejezetten a szerzői jogokról, az ezekhez kapcsolódó védelmekről, valamint specializáltan a fotók, fényképfelvételekhez kötődő szabályozásról írunk.

A szerzői jogokról általában

Mint fentebb tisztázásra került, a szerzői jogok a szellemi alkotások jogának egy elkülönült része. Magyarország Alaptörvényének XXVI. cikkében találhatunk fundamentális szabályozást a szellemi alkotásokról, a X. cikkében pedig a szerzői jogokról. Jelenleg a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben találhatjuk meg a vonatkozó részlet szabályozást.

 

A szerzői jog tárgya

Az Szerzői jogról szóló törvény deklarálja a jogalkotó, hogy milyen kritériumokkal rendelkező alkotásokat tekint a törvény hatálya alá tartozónak. Ennek alapján azokat az irodalmi, tudományos illetve művészeti alkotásokat részesíti védelemben, amelyek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek.

A törvény egy távolról sem taxatív felsorolásban említi a leggyakoribb típusú alkotásokat, mint mindenképpen védelemben részesülő műveket. A gyakorlatban azonban, nem is annyira a mű, mindinkább az ahhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a szerzői jog tárgyai.

Az egyéni jelleget, mint védelmi kritériumot a leginkább úgy lehet elképzelni, hogy a mű visszatükrözi a szerző bizonyos tulajdonságait. Az eredetiséget pedig más művektől való elhatárolása illetve különbözősége adja.

Szerzői jogi védelem

A szerzői jogok ketté oszthatóak személyhez fűződő és vagyoni jogokra, eképpen osztódnak a védelem eszközei is, mivel azok a szerzőt megillető jogok formájában testesülnek meg. 

A személyhez fűződő jogok alapján a szerzőt megilleti a mű nyilvánosságra hozatalának, a neve feltüntetésének valamint a mű egységének védelmének joga. Mivel a több magában foglalja a kevesebbet is, természetesen dönthet úgy is például, hogy nem hozza nyilvánosságra a művet.

§ Tudta?A személyhez fűződő jogokról a szerző érvényesen sem mondhat le.

A vagyoni jogok alapján a szerzőt kizárólagosan megilleti a „mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználása és minden egyes felhasználás engedélyezése”.  Vagyoni jogok a többszörözés, a mű nyilvános előadás illetve ennek sugárzása, valamit az átdolgozás.

Fotók és fényképfelvételek

A Szerzői jogról szóló törvény alapján „fotóművészeti alkotás” összefoglaló megnevezés alatt kifejezetten deklarálja, hogy védelmet élveznek a fotók. A fényképeket azok létrehozásának pillanatától védi a szerzői jogi törvény.

Így tehát, abban a pillanatban, hogy „lenyomtuk” a fényképezőgép vagy mobiltelefon gombját, megilletnek minket a szerzői jog személyhez fűződő és vagyoni jogok feletti rendelkezés. Ily módon saját belátásunk szerint dönthetünk arról, hogy megosztjuk a társadalommal az alkotást vagy sem.

Léteznek kifejezetten olyan weboldalak, amelyeket azért hoztak létre, hogy a fotósok megosszák az általuk készített képeket és ezeket harmadik személyek szabadon letölthessék és felhasználhassák. Az ilyen weboldalakra történő regisztrációkor a fotósok kifejezetten elfogadják azt (például regisztrációkor kipipálnak egy négyzetet, vagy a „elfogadom” gombra kattintanak), hogy a műveiket szabadon felhasználhatják mások, és ezért cserébe nem kérnek díjazást, valamint a későbbiekben sem lépnek fel igényekkel. Ebben az esetben nincs szükség külön-külön engedélyre minden egyes felhasználáshoz, hiszen a korábban már lemondott az őt illető vagyoni jogok gyakorlásáról és ezt általában az oldal üzemeltetője szerzi meg. Érdemes tehát figyelemmel lenni hova, mit töltünk fel!

Gyakran előfordul, amikor a szerző jogosult marad, ugyanakkor engedélyt ad bizonyos felhasználási cselekményekre a weboldalt üzemeltetőknek. (Ez szintén tipikusan a weboldal használatának feltétele.)

A legnépszerűbb közösségi oldalak „Felhasználási feltételei” című dokumentumai kijelentik, hogy az adott felhasználó által feltöltött fotók és videók a feltöltő tulajdonában maradnak, ugyanakkor az oldal használatával jogosultságot ad bizonyos tevékenységekre a feltöltött tartalommal kapcsolatban.  Az egyik legnépszerűbb közösségi oldal így fogalmaz, „engedélyt adsz nekünk a tartalom tárolására, felhasználására, megosztására, megváltoztatására, futtatására, másolására, nyilvános előadására vagy megjelenítésére, fordítására vagy belőle származékos munkák létrehozására”. Ha elolvassuk a többi közösségi portál felhasználási feltételeit ugyanilyen, vagy hasonló kifejezéseket olvashatunk. Ezzel a felhatalmazással tehát, a szerző, a fotós a vagyoni jogai gyakorlásának egy részét engedi át a weboldalnak, általában térítés nélkül.

Tudta? Némely weboldalon a felhasználó által tett biztonsági beállítások korlátozhatják az üzemeltető felhasználását, ezáltal biztosítva azt, hogy a szerző ne legyen teljesen elrekesztve a saját jogaitól.

Tudta? Az Szerzői jogról szóló törvény részletesen szabályozza azokat az eseteket, amikor egy mű szabadon felhasználható. Ez általában az oktatás keretei között valósulhat meg, vagy olyan magánfelhasználás céljára, amely távolról sem üzletszerű és ekkor is, csak a szükséges mértékben.

 

Amennyiben jogi segítségre van szüksége szellemi alkotások létrehozásához vagy felhasználásához kapcsolódóan, forduljon bizalommal Irodánk felé!

 

 

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Tovább olvasom
Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Tovább olvasom
Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com