Szülői felügyelet gyakorlása

Amikor két fél eljut arra a pontra, hogy a továbbiakban külön folytatják az életüket, számtalan felmerülő kérdést rendezni, tisztázni kell. Az egyik ilyen lényeges pont, a közös gyermekek sorsa, vagyis hogy melyik szülőnél lesz a gyermekek lakóhelye, mikor, milyen módon jogosultak a külön élő szülővel a gyermekek kapcsolatot tartani, ki jogosult dönteni a gyermekeket érintő kérdésekben, melyik szülő hogyan járul hozzá a gyermekek tartásához és a sor hosszan folytatható tovább.

Közös szülői felügyelet?

A Polgári Törvénykönyv („Ptk”) szabályai szerint a szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A szülői felügyeleti jogot tehát alapesetben a felek közösen gyakorolják.

Tudta? A Ptk. kimondja, hogy a szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

Ha válásra kerül sor és a feleknek van közös gyermekük, akkor a házaság felbontására a megegyezésük alapján csak az esetben kerülhet sor, ha egyebek mellett a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermekek közötti kapcsolattartás, valamint a gyermek tartása kérdésében a szülők egyezségre jutnak.

Ezen egyezség keretében megállapodhatnak a felek abban, hogy a szülői felügyeleti jogot a jövőben is közösen kívánják gyakorolni. Ebben az esetben a gyermek lakóhelyét meg kell határozni, de a kapcsolattartásról nem kell külön rendelkezniük. A gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy a gyermekeket érintő minden kérdésben a feleknek közösen kell dönteniük.

Tudta? Ha a szülők valamely kérdésben megállapodni nem tudnak, ebben – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhatóság hoz döntést.

Tudta? Azonnali intézkedést igénylő esetben pedig a szülő a gyermek érdekében ekkor is önállóan dönthet, azonban köteles késedelem nélkül a másik szülőt értesíteni.

Azonban mi történik akkor, ha a házasság felbontása során a felek nem állapodnak meg a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásában és csak az egyiküknek ítélik ezt a jogosultságot?

Fontos kihangsúlyozni, hogy a bíróság közös szülői felügyeletet nem rendelhet el, ha a felek bármelyike ezt ellenzi. Ennek hátterében az áll, hogy a közös szülői felügyelet a felek olyan mértékű együttműködését igényli, amelyre azok a szülők képesek, akik hajlandóak egymással egyezségre jutni.

A bíróság tehát eldönti a gyermek legfőbb érdekeinek figyelembevételével, hogy a szülői felügyeleti jogokat melyik szülő gyakorolja, illetve a felek erre irányuló kérelmére, azok megosztásáról is határozhat.

A korábbi törvényi rendelkezés szerint a szülők házasságának felbontásakor a „gyermekek elhelyezéséről” kellett dönteni, ez a szóhasználat pedig a mai napig él a köztudatban. A változás azonban nem csak az elnevezést érinti, az tartalmilag is módosult és a gyermek elhelyezése ma már a szülőkön kívüli harmadik személynél történő elhelyezést jelenti. A ma hatályos szabályok szerint a szülői felügyeleti jogok gyakorlása kérdésében születik döntés.

Ez azt jelenti, hogy ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

A jogszabály mindkét szülő jogait és kötelezettségeit meghatározza és a gyermekek egészséges fejlődése érdekében elvárja a felek együttműködését a továbbiakban is. Azaz

§ a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt rendszeresen tájékoztatnia kell;

§ a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben jogaikat közösen gyakorolják.

Mik a gyermeket érintő „lényeges kérdések”?

Azt, hogy mit tekintünk a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek, szintén rögzíti a jogszabály, melyet a bírósági gyakorlat tartalommal tölt meg. Ezek pedig a kiskorú gyermek:

§ nevének meghatározása és megváltoztatása,

§ a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének meghatározása,

§ huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,

§ állampolgárságának megváltoztatása és

§ iskolájának, életpályájának megválasztása.

Felhívjuk arra is a figyelmet, egyrészről, hogy ezek a jogosultságok bővíthetők. A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására.

Másrészről a bíróság korlátozhatja vagy akár meg is vonhatja a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát.

Összegzés

Fentiek azt eredményezik tehát, hogy az a szülő sincs kizárva a gyermekeket érintő valamennyi döntésből, aki a gyermekektől külön él. Mindez azonban nem csak jog, hanem kötelezettség is, amelyet mindkét szülőnek be kell tartania.