Napjainkban szinte már társadalmi elvárás, hogy az emberek megosszák gondolataikat, érzéseiket egy-egy történésről a világhálón, a közösségi média felületein. Sok alkalommal hirtelen érzelmi felindulásban is megosztanak, illetve kreálnak tartalmat a közösségi oldalak felhasználói. A leírt gondolatok, vélemények azonban sérthetik mások érdekeit. Jelen cikkünkben kifejezetten a munkavállalók közösségi oldalain történő megjelenéseit, és ezek esetleges következményit vizsgáljuk.

A vélemény szabad?

Fontos szempont a közösségi médián keresztül megosztott tartalom minősítése. Magyarország Alaptörvénye biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, ugyanakkor annak korlátokat is állít. Egy negatív tartalmú munkahelyi történet, még ha jó szándékkal osztják is meg, komoly hátrányt, esetenként kárt is okozhat a munkáltatónak.

A munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakat a Munka Törvénykönyve kötelezi a munkáltató jó hírnevének megőrzésére és egyéb jogos érdekeinek védelmére. E kötelezettségéből fakadóan a munkavállaló köteles tartózkodni az olyan megnyilvánulásoktól, amelyekkel bármilyen hátrányt, kárt okozhat a munkáltatónak. Ilyen hátrány lehet akár egy negatív értékelés valamely internetes felületen, de akár komoly gazdasági veszteségek is érhetik, mint például üzletfelek szerződéstől elállása.

Jelentős körülmény, hogy a munkavállaló által nyilvánosság elé tárt gondolat milyen széles nyilvánossághoz juthat el. Hiszen nem azonos súlyú érdeksérelem következik be akkor, amikor a munkavállaló például házastársának adja tovább a negatív tartalommal bíró véleményt, posztot illetve akkor, amikor gyakorlatilag bárki számára elérhetővé tesz egy véleményt vagy tényállítást.

§ Tudta? Jelentősége van annak, hogy a poszt nyilvánossági beállítása pl nyilvános vagy csak egy szűkebb csoport, adott esetben pár ember számára elérhető

Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak?

Ha a munkavállaló posztja, kommentje vagy egyéb online megnyilvánulása alkalmas arra, hogy a munkáltató érdekeit súlyosan veszélyeztesse vagy megsértse, a munkáltató jogosult felmondással vagy azonnali hatályú felmondással élni, amit indokolnia kell. Az indok ebben az esetben a munkavállaló olyan magatartása, amely jelentős érdeksérelmet okozott a munkáltatónak, és amely lehetetlenné teszi a bizalmi jellegű munkaviszony fenntartását. Kevésbé súlyos esetben részesülhet figyelmeztetésben a munkavállaló.

Amennyiben konkrét kára is keletkezett a munkáltatónak, jogosult követelni azt a munkavállalótól, azonban ennek szigorú feltételei vannak. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállaló magatartása és a bekövetkezett kár között összefüggés van. A gyakorlatban ez igen jelentős bizonyítási terhet jelent, objektív adatokkal és tényekkel kell igazolni.

Konkrét kár bekövetkezése nélkül is igényt tarthat a munkáltató ún. sérelemdíjra, amelyet azért követelhet bíróság előtt a munkavállalójától, mert a jó hírnévhez való jogában megsértette. Ennek megítéléséhez elegendő magát a jogsértést bizonyítani.

Összegezve

A munkavállalónak törvényi kötelezettsége nem rontani a munkáltatója jó hírnevét és veszélyeztetni vagy sérteni a jogos gazdasági érdekeit. Fontos, hogy milyen súlyú a kijelentés vagy vélemény, mivel annak alkalmasnak kell lennie komolyabb hátrány előidézésre, ahhoz, hogy az jogszabály által szankcionálható legyen. A munkaviszony bizalmi jellegű, a felek kölcsönös együttműködésére épül, így mindkét fél érdeke, hogy ez a jó viszony minél hosszabb ideig fennmaradjon.