Korábbi cikkünk folytatásaként bemutatjuk a 2019. január- június közötti legfontosabb ingatlanjogi változásokat.

 

2019. első negyedévében számos spekuláció látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogyan is alakul majd az idei év lakáspiaci kereslete illetve kínálata. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az 5%-os ÁFA kivezetése hogyan hathat majd a lakás árakra.

Azóta módosította némiképpen a lehetőségeket, hogy kihirdetésre került a kormány úgynevezett családtámogatási csomagja. E rendelkezések között az ingatlanpiacot jelentős mértékben befolyásoló szabályozások kerültek megalkotásra, egyebek mellett hitel- és kölcsönfelvételt érintő, illeték fizetést érintő módosítások.

Módosult jogszabályok

Ez év januárjában módosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, (Szja tv.) amely egyszerűsíti a lakásukat bérbeadással hasznosító magánszemélyek számára rezsi elszámolását. Így például rendezésre került egy régi probléma: a közüzemi számlák díja nem minősül bevételnek.

Az a kérdés is eldőlt, hogy hogyan kell meghatározni annak az ingatlannak az értékét, amelyet az eladó, mint magánszemély adóköteles bevételként szerzett, majd ezt egy későbbi időpontban értékesíti. Ennek alapján, az ingatlan értéke a megszerzéskor az adófizetés alapjául szolgáló érték.

Tisztázódott továbbá a megszerzésre fordított összeg értéke, az örökléssel, illetve ajándékozással szerzett ingatlan, valamint vagyoni értékű jog tekintetében.

Amennyiben az illeték kiszabására jogosult hatóság nem szab ki illetéket, az előbbi tulajdonszerzési mód esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett érték irányadó. Ajándékozás esetében a megszerzésre fordított összeg az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az összeg, ami fennmarad a bevételből, miután az értéknövelő beruházásokkal és az átruházással kapcsolatos költségeket levonta a megajándékozott.

2019. februárjában módosult az Itv., azaz az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Ennek alapján illetékmentessé vált az olyan lakás tulajdonának átruházása, amelyet olyan magánszemély vásárol, aki a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján visszavásárlási jogosult vagy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény alapján meghatározott visszavásárlás történik.

Egyszerűbben fogalmazva tehát, a banki hitelből- vagy kölcsönből vásárolt, de törlesztő részleteket fizetni nem képes magánszemélyek lakásának visszavásárlásakor nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni.

 

Lakáskereslet várható alakulása

A vásárlók az újonnan épített lakásokat leginkább hitelből tudják finanszírozni, melyet a Családi Otthonteremtési Kedvezmény („CSOK”) bevezetésével egyre többen vesznek fel. A kormány kezdeményezte a „falusi CSOK” bevezetését is, melynek segítségével a kistelepülésen élők jobb feltételekkel juthatnak majd hitelhez.

A Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint „a növekvő átlagkeresetek sem tudják kompenzálni az ingatlanárak emelkedését”, mivel az áremelkedés nagyobb mértékű a vásárlóerő növekedésénél.

 

Családtámogatási csomag

Az év elején a kormány bejelentett egy hét pontos családtámogatási csomagot, melyben az ingatlanpiacot befolyásoló rendelkezések is helyet kaptak:

1. Bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, 10 millió forint kedvezményes kölcsönben részesülhet. A törlesztést az első gyermek érkezésekor három évre felfüggesztik, a második gyermek érkezésekor újból három évre felfüggesztik, és a tőketartozás harmadát nem kell visszafizetni. Ha harmadik gyermek is születik, a kölcsön további részét teljes egészében elengedik.
   
2. Bővítik a CSOK kedvezményes hitelét. Jelenleg a kétgyermekes családok 10, a három és több gyermekes családok 15 millió forint kamat-támogatott kölcsönt vehetnek igénybe új lakás vásárlására. A jövőben a két- és többgyermekes családok a hitelt használt lakások vásárlására is felhasználhatják.
3. Eddig a harmadik és minden további gyermek születése esetén egymillió forintot vállaltak át a nagycsaládosok jelzáloghiteléből. Most már a második gyermek születésekor egymillió forintot, a harmadik gyermeknél 4 millió forintot, minden további gyerek születésekor újabb egy-egymillió forintot vállalnak át.

 

Összefoglalás

Amint a fentiekből kitűnik nehéz megjósolni a kereslet-kínálat várható alakulását, összességében a szakértők álláspontja szerint az ingatlanárak csökkenése a közeljövőben nem várható, inkább az emelkedés növekedési ütemének lassulására számítanak. Valószínűsíthető azonban, hogy a kormány családtámogatási csomagja lelassítja ezt a folyamatot.

 

Amennyiben ingatlanjoggal kapcsolatos kérdése van, vagy ingatlan adásvételével kapcsolatos segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!