Szerzői jogok és az esküvői fotók

Az esküvő a házaspár közös életének egyik legmeghatározóbb pillanata. Természetes, hogy ezt az alkalmat szeretnék megőrizni, amire a legpraktikusabb megoldás, ha egy profi fotóst kérnek fel az életre szóló pillanatok megörökítésére. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy kinek a tulajdonába kerül az elkészült fotósorozat? Az újdonsült házaspár szerez tulajdont, mint megrendelő vagy az elkészítő fotós lesz a képek „ura”? Alábbi cikkünkben a házassági fotók szerzői jogi kérdéseire keressük a választ.

.

A fényképek, mint szerzői művek

A kiinduló pontot a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény adja, amely jogszabályhely egyértelműen rögzíti, hogy a fotóművészeti alkotás szerzői jogi védelem alá tartozik. Ugyanakkor meghatározza a jogalkotó, hogy a védelem csak abban az esetben illeti meg a művet, amennyiben az a szerző teljesítményéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik.

Az egyéni, eredeti jelleg

Megfogalmazódhat a kérdés, hogy egy esküvői fotósorozat mennyiben hordoz egyéni, eredeti jelleget, azaz mennyiben tekinthető szerzői műnek. A Szerzői Jogi Szakértői Testület egyik szakvéleményében megállapította, hogy: „A fényképfelvétel egyéni eredeti jellege a fotós által elkapott pillanat sajátosságában ragadható meg; az ábrázolt ifjú pár boldog, bensőséges érzelmeinek megjelenítését a beállítás, a megvilágítás és a képalkotó instruálása is segíti. […] A fényképfelvétel digitális utómunkálata során tudatos képalkotói munkával és technikai alkalmazásokkal a kép hangsúlyosabban egyéni, eredeti jellegű lett.”

A szerző személye

A törvény 4.§ (1) bekezdése rögzíti, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta, a művet létrehozó személyt nevezzük szerzőnek. Mivel az esküvőn a fényképeket a fotós készíti, a képek szerzőjének is ő tekintendő. Mindezek alapján okkal hihetnénk azt, hogy az esküvői képek tulajdonosa a fotós, lényeges elem ugyanakkor, hogy a fotós kifejezetten a házasuló pár megbízásából vesz részt az esküvőn, ez pedig árnyalja a képet.

A személyhez fűződő jogok

A szerzői jogok személyhez fűződő és vagyoni jogokból állnak, ezek eltérő forgalomképessége miatt pedig az esküvői képek összetettebb jogi megítélés alá esnek. A szerző személyéhez fűződő jogok, mint a nevük is mutatja, a művet létrehozó személyhez, esetünkben tehát a fotóshoz kötődnek. A törvény értelmében e jogok semmilyen úton sem különülhetnek el a szerzőtől. Ilyen személyhez fűződő jog például a névjog, mely kizárólag a szerzőt jogosítja fel arra, hogy nevét – fényképek esetében általában kis szignó vagy vízjel formájában – szerzőként feltüntesse az elkészült fényképen.

A vagyoni jogok

A szerzői jogok másik csoportját a részben forgalomképes úgynevezett vagyoni jogok alkotják. Forgalomképességükből kifolyólag a vagyoni jogok örökölhetőek és bizonyos törvényi feltételek megvalósuláskor átruházhatóak. Ilyen jogok többek között a fotók többszörözésének vagy terjesztésének joga. A vagyoni jogok köre tehát az, amelyre a házasulók, mint megrendelők igényt tarthatnak.

Az esküvői fotók jogi megítélése

Tipikusnak tekinthető, hogy a fotós vagy cége, vállalkozóként megrendelést kap a pártól, az esküvői fotók elkészítése, valamint a szükséges utómunkálatok elvégzése céljából. Ebben az esetben a fotós lesz a személyhez fűződő szerzői jogok alanya, az egyes vagyoni jogokról pedig a vállalkozási, vagy külön felhasználási szerződésben rendelkezhetnek a felek. A képek átadására a fotós a vállalkozási szerződés alapján köteles, mivel a hatályos polgári jogi szabályaink erre kötelezik, lévén ennek érdekében jött létre a szerződés, tehát a képeket nem tarthatja vissza.

A vállalkozási vagy felhasználási szerződés keretében érdemes tisztázni, hogy a fotókhoz fűződő vagyoni jogok – a jogszabály adta kereteken belül – a házaspárt illetik, a fotóst ugyanis kifejezetten azért kérték fel a fényképek elkészítésére, hogy azokkal később szabadon rendelkezhessenek, megoszthassák családtagjaikkal, barátaikkal, feltölthessék a közösségi média felületeire.

Személyiségi jogok

A fényképekkel kapcsolatban az esküvő esetében is fontos megjegyezni, hogy a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogokról szóló rendelkezései értelmében a fényképek alanyainak személyiségi jogát sérthetik, így minden esetben érdemes előre megbeszélni, hogy a fotós megjelenítheti-e a képeket saját honlapján, portfóliójában. Az esküvőn részt vevő személyek ugyanis a kamera felé megcsillantott mosolyukkal ha csak hallgatólagosan is, de hozzájárulnak a fénykép elkészüléséhez. A vendégek ugyanakkor okkal gondolhatják azt, hogy a képekhez csak a házasuló pár fér majd később hozzá.

Összefoglalva

A fentiek alapján tehát szerzői jogi szempontból az esküvői fényképekhez fűződő jogok megoszlanak a fényképész, mint vállalkozó és a házaspár, mint megrendelők között. Az elkészült képekkel kapcsolatos személyhez fűződő jogok a fotóst, míg a vagyoni jogok általában a házaspárt illetik meg. A vagyoni jogok sorsát érdemes minden esetben előre, szerződésben rögzíteni. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a vendégek személyiségi jogainak védelméről sem, így minden esetben azokat is szem előtt tartva kell a fényképésszel megállapodni.

Amennyiben esküvői fotózással, vagy hasonló vállalkozási vagy használati szerződés megkötésével vagy véleményezésével kapcsolatos kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Tovább olvasom
Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

Lejárt pénzkövetelések kezelése: A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlati útmutatója

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Tovább olvasom
Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Két kiemelt parlamenti vizsgálat indul: Önálló bizottságok tárják fel a gyermekvédelem helyzetét és a kegyelmi döntés hátterét

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com