A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 2020. február 05. napján hatályba lépett módosítása a kurzuslás vétségének tényállását az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat és a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások jogosulatlan kifejtésének elkövetési alakzatával egészítette ki. Cikkünkben – korábbi írásunk folytatásaként – a tényállás fogalmainak értelmezésével foglalkozunk.

A törvénymódosítás tartalma

A törvénymódosítás a tényállás meghatározását az alábbi szövegre módosította:

1. 1. 187. § (1) * Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen
           a) az orvosi gyakorlat,
           b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy
           c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások
           körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy bár a Btk. 421. § a legtöbb tényállás vonatkozásában tartalmaz értelmező rendelkezéseket, a kurzuslás fent idézett tényállásával kapcsolatos fogalmakat nem fejti ki részletesen. A tényállás ugyanakkor több olyan fogalmat is tartalmaz, amely a jogszabályhely megfelelő értelmezése érdekében elengedhetetlen: Mit kell érteni „egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat” vagy „nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások” alatt? Mely szakképesítések birtokában végezhető jogszerűen az adott tevékenység?

Az értelmezés nehézségei

A törvénymódosítás értelmezési problémáival kapcsolatban Irodánk felvette a kapcsolatot az Ember Erőforrások Minisztériumával (EMMI) annak érdekében, hogy további segítséget vagy iránymutatást kaphassunk a kuruzslás tényállási elemeivel kapcsolatban.

Figyelem: Az EMMI válasza – többek között az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI.17.) AB határozata, valamint a bírósági joggyakorlatra tekintettel – jogi kötőerővel nem bír, így az abban foglaltak peres-, közigazgatási- vagy más eljárásban nem használható fel sem állásfoglalásként, sem jogértelmezésként, sem szakvéleményként.

Az EMMI válasza a megkeresésre

Az EMMI válaszlevele alapján a kuruzslás módosított tényállásának értelmezésére az alábbi jogszabályhelyek tartalmazhatnak releváns információkat:

§ Ahogy korábbi cikkünkben is említettük, a pszichoterápia fogalmának meghatározására az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 103. § tartalmaz iránymutatást. Eszerint a pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.

§ A nem-konvencionális gyógyító eljárások vonatkozásában az Eütv. 104. § (1) és (2) bekezdései tartalmaznak információt. Ezek szerint a nem-konvencionális gyógyító és életminőségjavító eljárások célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele. A nem-konvencionális eljárások az egészség és betegség eltérő szemléletén, a konvencionális, természettudományosan megalapozott eljárásoktól eltérő megközelítésből eredő módszereken alapulnak, amelyek – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészítő, helyettesítő, továbbá életmódjavító eljárások. Nem-konvencionális eljárás helyettesítő eljárásként csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.

§ A természetgyógyáaszati tevékenység végzésének feltételeit a természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III.5.) Kormányrendelet valamint a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. (V.28.) NM rendelet szabályozza.

A kormányrendelet 1 § szerint a nem-konvencionális gyógyító eljárások alkalmazása olyan egészségügyi tevékenység, amely a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészíti, meghatározott esetekben helyettesíti.

Nem-konvencionális gyógyító tevékenység felsőfokú egészségügyi végzettségi szinttől, illetve egészségügyi szakképesítéstől függően tanfolyam elvégzése és eredményes vizsga letétele után végezhető. Az ilyen tevékenység végzésére jogosult személyek körét és a kiegészítő, illetve helyettesítő tevékenységeket az NM rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A természetgyógyászati tevékenységek szakmai és vizsgakövetelményeiről a rendelet 4. számú melléklete tartalmaz részletes információkat.

§ Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004 (XI. 17.) EüM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza az egyes egészségügyi szakmákra vonatkozó szakmakódokat, köztük a szakorvosokra, szakpszichológusokra vonatkozó kódokat is [1805 pszichoterápia; 7104 pszichoterápia (klinikai szakpszichológusi képesítéssel)].

§ Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003 (X.20.) EszCsM rendelet tartalmazza azokat a személyi és tárgyi feltételeket, melyek az egyes tevékenységekhez szükségesek.

§ A pszichológia területén a korábbi cikkünkben is említett 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet határozza meg az egészségügyi szakmaként elvégezhető egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéseket, melyek a tevékenységhez szükséges képesítést biztosítják.

Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás éppen, hogy csak hatályba lépett, az új tényállással kapcsolatban kialakult bírói gyakorlatról még nem beszélhetünk. Az egyes eseti döntések során a bíróságok feladata lesz tehát a jogszabályok értelmezése és a hivatkozható, következetes gyakorlat kialakítása.

A törvénymódosítással kapcsolatos újabb fejleményekről, illetve további jogi elemzésekről cikkünk hamarosan megjelenő, következő részében olvashatnak!