A Covid-19 vírus terjedésével előállt járványhelyzet, majd az azt követően elrendelt kijárási korlátozás minden család életére hatással van. De vajon elválaszthatják ezen körülmények a különélő szülőt a gyermekétől? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat, amelyek a járványveszély, azaz a COVID-19 (korona) vírusfertőzés terjedése alatt családjogi szempontból meghatározó fontosságúak lehetnek.

Amint az köztudott, Magyarország Kormánya a 40/2020. (III.11.) Kormányrendelettel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely kormányrendelet 2020. március 11. napján 15:00 órakor lépett hatályba. A veszélyhelyzet kihirdetése különleges jogrend alkalmazását vonja maga után.

A 71/2020. (III.27.) Kormányrendeletben került szabályozásra a kijárási korlátozás, amely minden magyar állampolgár szabad mozgását korlátozza, de számos kivételt is rögzít.

A fentiek szükségszerűen magával hoztak a családok életében is rengeteg felmerülő kérdést. A leggyakrabban feltett kérdésekre az alábbiak szerint válaszolunk azzal, hogy az alább írtak nem minősülnek mindenre kiterjedő, teljes körű jogi tanácsadásnak, azaz az egyes esetek az ügy összes körülményére tekintettel eltérhetnek az itt olvasottaktól. A gyakori jogszabályváltozás szintúgy körültekintő jogértelmezést igényel! Éppen ezért javasoljuk, hogy amennyiben konkrét kérdés merül fel, annak érdekében, hogy az ügy valamennyi releváns körülményére kiterjedő jogi megoldással szolgálhassunk forduljon irodánkhoz bizalommal!

Mi a teendő, ha a gondozó szülő semmilyen kapcsolatot nem tesz lehetővé a különélő szülő és a gyermek között, ide értve a telefonos kapcsolattartást is?

Amennyiben nincs fennálló egészségügyi ok, ami indokolná az önkéntes karanténba vonulást, úgy a már korábban rendezettek szerint jogosult kapcsolattartásra a különélő szülő. Amennyiben ilyen ok felmerül, úgy a különélő szülő személyes találkozással nem járó kapcsolattartásra jogosult, azaz jogosult a gyermekkel a kapcsolatot telefonon és más, videochat alkalmazáson keresztül tartani.

§ Ha a gondozó szülő megszegi a vonatkozó rendelkezéseket és a kapcsolattartást egyáltalán nem teszi lehetővé, akkor a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtását 2020. március 1. napjától – a gyámhatóság helyett – a bíróság előtt lehet kezdeményezni.

A kijárási korlátozás ellenére jogosult-e a különélő szülő a gyermek állandó helyére utazni és őt onnan magával vinni?

Igen, a kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet ezt egyértelműen lehetővé teszi!

A kormányrendelet szerint mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, így amennyiben megoldható, javasolt a gyermek autóval történő szállítása. Amennyiben erre nincs mód, úgy a tömegközlekedési eszközök használata során a másik embertől lehetőleg 1,5 méter távolságot kell tartani.

Mi a teendő abban az esetben, ha felügyelt kapcsolattartás esetén bezárt a Gyermekjóléti Szolgálat?

Ebben az esetben a gyermek átadására nem kerülhet sor, azonban annak érdekében, hogy a gyermek és a különélő szülő között a kapcsolat fennmaradhasson, célszerű a kapcsolatot telefon- és videóhívásokkal tartani.

Mi a teendő akkor, ha a gyermekkel együtt állandó lakóhelyén koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva különösen kitett csoportba tartozó személy – például nagyszülő – él, jogosult-e a kapcsolatot tartani a különélő szülő a gyermekkel?

A kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet szerint a lakóhely, a tartózkodási hely elhagyására a rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. Ilyen alapos ok lehet a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlása.

§ Fő szabály szerint a különélő szülő a gyermekkel történő kapcsolattartásra az eddigi szabályozás szerint változatlanul jogosult és kötelezett.

A járvány terjedésének megállítása és az egészségi állapotuknál vagy koruknál fogva különösen kitett csoportba tartozó személyek védelmére nagy hangsúlyt kell fektetni. Amennyiben egészségügyi okokból indokolt a közvetlen kapcsolat szünetelése, úgy a feleknek kötelességük egymással együttműködni és ebben az esetben is biztosítani a különélő szülő számára a személyes találkozással nem járó kapcsolattartás a különböző videóchat alkalmazások egyikén keresztül.

§ Ha bármelyik háztartásban a koronavírus bármely tünete megjelenik, akkor a józan észnek kell érvényesülnie, a szülőknek e szerint szükséges megállapodniuk egymással, hiszen senkinek nem érdeke, hogy a vírus továbbterjedjen.

§ A megbetegedéstől való félelem nem vezethet ahhoz, hogy a gondozó szülő visszaélésszerűen, rosszhiszeműen hivatkozzon erre, ez nem lehet eszköze annak, hogy bárki alaptalanul akadályozza a másik szülővel történő kapcsolattartást.

A különélő szülő a járványügyi korlátozások ellenére is a munkahelyére minden nap bejár, erre hivatkozásul megtagadható-e a gyermek átadása?

A szülők munkahelyétől függetlenül a különélő szülő kapcsolattartásra jogosult és köteles a szokásos rend szerint. Ha valamilyen oknál fogva a gyermek a járványügyi helyzetnek különösen kitett, veszélyeztetett, úgy a szülőknek mérlegelniük kell. A gyermek egészséges fejlődése érdekében a rendkívüli helyzetre tekintettel különösen fontos, hogy a szülők egymással egyeztessenek és olyan megállapodást találjanak, amely minden érintett számára megnyugtatóan rendezi a vitás helyzetet.

§ Ha bármelyik háztartásban a koronavírus bármely tünete megjelenik, akkor a józan gondolkodás szerint kell eljárni. A szülőknek e szerint szükséges megállapodniuk egymással, hiszen senkinek nem érdeke, hogy a vírus továbbterjedjen. Adott esetben, az érintett háztartás minden tagjának karanténban tartása elfogadható kell, hogy legyen.

Mit lehet tenni abban az estben, ha a gondozó szülő attól tart, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő nem viszi vissza majd a gyermeket? Mi a teendő, ha a különélő szülő a kapcsolattartást követően nem viszi vissza határidőben a gyermeket a gondozó szülőhöz?

Amennyiben egyik szülő – sem a gondozó, sem a különélő szülő esetén – nem merül fel olyan egészségügyi ok, ami az önkéntes karantént, vagy tényleges kijárási tilalmat tesz indokolttá, abban az esetben a kapcsolattartási jogok és kötelezettségek gyakorlására a már korábban a felek megállapodásában vagy a bíróság által rendezettek szerint kell, hogy sor kerüljön.

Amennyiben a visszavitelre nem kerül sor, úgy a vonatkozó jogszabályok szerint jogosult a gondozó szülő bírósági nemperes eljárást indítani. Az eljárás kérelemre indul, amelyet a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni a gyermek lakóhelye szerinti bíróságon. A bíróság azt vizsgálja, hogy a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak felróható módon történő megszegésére sor került-e.

Mi a teendő akkor, ha a szülők életközössége megszakadt, külön élnek, a gyerek feletti szülői felügyeletet közösen gyakorolják, de erre vonatkozó megállapodás vagy bírósági döntés még nem született?

A kormányrendelet és a vonatkozó törvény szerint mindkét szülő jogosult a szülői jogokat gyakorolni és a kötelezettségeknek eleget tenni, így a már fent leírtak szerint a gyermek átadására, elvitelére is sor kerülhet. A rendkívüli állapotra tekintettel különösen fontos, hogy a szülők egymással együttműködjenek, egyeztessenek, egymás jogait és kötelezettségeit tiszteletben tartsák.

Annak érdekében, hogy mindenre kiterjedő megállapodás születhessen, ennek létrehozása során is készséggel állunk Ügyfeleink rendelkezésére.

A rendkívüli állapotra tekintettel a különélő szülő elvesztette a munkáját, milyen módon van ez hatással a tartásdíj fizetési kötelezettségre?

Általánosságban ezzel kapcsolatosan az mondható el, hogy a tartásdíj összegének meghatározása függ a tartásdíj fizetésre kötelezett teljesítőképességétől is.

A jogszabály szerint, ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni.

A konkrét esettel kapcsolatban forduljon Irodánkhoz bizalommal.

* * *

Betartva a járványügyi óvintézkedéseket, Irodánk a rendkívüli helyzetben is készséggel áll ügyfeleink rendelkezésére telefonon, e-mailben, Skype-on egyaránt.

Ezen időszakban változatlanul lehetőség van a felmerülő jogi ügyekkel kapcsolatos konzultációra, megbízási szerződés megkötésére, jogi képviselet ellátására szóló ügyvédi meghatalmazás aláírására.

Keresse Irodánkat bizalommal, ha a járványügyi helyzetre és kijárási korlátozásra tekintettel jogi tanácsadásra van szüksége családjogi ügyekben, különösen a kapcsolattartás, tartásdíjfizetés és szülői jogok/kötelezettségek gyakorlása kapcsán!