A koronavírus hatásai a polgári eljárásokra

A COVID-19 koronavírus terjedésének megakadályozása és lelassítása érdekében a Kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzetről, valamint az azzal kapcsolatos különleges jogrendről bővebben korábbi írásunkban értekeztünk. A veszélyhelyzet kihirdetése mellett a Kormány számos különleges jogszabályi rendelkezést vezetett be, melyek a vírus terjedésének lelassítását, és a járvány gazdasági és egészségügyi hatásainak csökkentését hivatottak biztosítani. A Kormány legújabb rendeleteivel ezen intézkedések hatályának meghosszabbításáról, valamint a peres- és nemperes eljárások különleges szabályairól döntött.

A veszélyhelyzettel összefüggő intézkedések hatályának meghosszabbítása

A Kormány 73/2020. (III.31.) számú rendeletében számos, a koronavírus járvány terjedésének megakadályozására vonatkozó különös intézkedésének hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbította. Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet megszűnésének ideje egyelőre bizonytalan, az érintett intézkedések minden bizonnyal még hónapokig hatályban maradnak.

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő legfontosabb eljárásjogi intézkedések

A 74/2020. (III.31.) számú kormányrendelet rendelkezései szerint az alábbi különleges eljárásjogi intézkedések érvényesülnek a veszélyhelyzet hatálya alatt:

Közös, minden eljárásra vonatkozó szabályként a kézbesítési kifogás és a mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. Ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésétől annak megszűnéséig tartó időszakban a határidők nem telnek, így a kézbesítési kifogásra és a mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésére az érintetteknek jóval hosszabb idejük van felkészülni.

Polgári peres és bírósági nemperes eljárásokra vonatkozó különös szabályok

§ Főszabályként a veszélyhelyzet a polgári peres határidők folyását nem érinti. Ez azt jelenti, hogy kizárólag abban az esetben nyugszik vagy szakad meg a határidő, amennyiben a kormányrendelet ezt kifejezetten tartalmazza.

§ Perfelvételi tárgyalás tartását a veszélyhelyzet ideje alatt mellőzni kell, szükség esetén a bíróság írásos nyilatkozattételre hívhatja fel a feleket. Tárgyalást a veszélyhelyzet ideje alatt lehetőleg elektronikus úton kell tartani. Amennyiben ennek feltételei nem biztosítottak, a bíróság a tárgyalás megtartása helyett írásbeli nyilatkozattételre hívja fel a feleket, és így szerzi be a szükséges adatokat, nyilatkozatokat, információkat.

§ Ha olyan személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény foganatosítására van szükség, amely elektronikus vagy írásbeli úton nem teljesíthető, akkor az akadály elhárultáig, vagy a veszélyhelyze megszűnéséig tartó idő a határidőkbe nem számít bele. A bíróság az akadály bekövetkezéséről és esetleges megszűnéséről végzésben határoz.

§ A felek közös kérelmére az eljárás szünetelésének korlátlan számban van helye.

§ Személyes meghallgatás helyett a bíróság a felek nyilatkozatait minden esetben írásban szerzi be, vagy a személyazonosság ellenőrzésére is alkalmas eszköz segítségével nyilatkoztatja a feleket. A nyilatkozatokat a bíróság minden esetben jegyzőkönyvbe foglalja.

§ Járványügyi intézkedés helyszínéül szolgáló helyen eljárási cselekményt lefolytatni nem lehet.

§ Az első fokon eljáró bíróság minden esetben egy hivatásos bíróból áll.

§ Keresetlevelet, illetve egyéb beadványt a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban nyújthat be.

§ Ítélethozatalra tárgyaláson kívül kerül sor.

§ Fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.

 

A közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó szabályok

 

§ Főszabály szerint a közjegyzői nemperes eljárások határidőit a veszélyhelyzet nem érinti.

§ Kérelem szóban nem terjeszthető elő, az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható.

§ Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni.

§ Aláírás vagy kézjegy valódiságának tanúsítása elektronikus távközlési eszköz útján is történhet.

§ Hagyatéki eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet, a tárgyalás kitűzését a közjegyző köteles a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra elhalasztani.

§ A veszélyhelyzet ideje alatt a hagyaték hagyatéki tárgyalás tartása nélkül is átadható, ha a közjegyző minden érintettnek a végzés tervezetét megküldi és a kézhezvételtől számított 15 napon belül minden érintett kifejezetten nyilatkozik, hogy a végzés tervezetét elfogadja.

Céginformáció igénylése

§ A céginformációs szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást. Személyes ügyintézés, illetve papír alapú céginformáció tehát a veszélyhelyzet megszűnéséig nem igényelhető.

 

Összefoglaló

A fenti különös rendelkezéseket elolvasva láthatjuk, hogy a Kormány célja a különös eljárásjogi szabályokkal az volt, hogy a személyes érintkezések számát a lehető legkevesebbre mérsékelje. A személyes kontaktus nélkülözésével, valamint a közös légtérben való tartózkodást igénylő eljárási cselekmények (pl. tárgyalás) mellőzésével a koronavírus terjedése lassítható, optimális esetben pedig megakadályozható. A büntető- valamint a közigazgatási eljárásokra vonatkozó különös szabályok – melyeket a későbbiekben másik cikkünkben szintén bemutatunk – szintén hasonló elvek mentén születtek meg.

 

Anyagi- vagy eljárásjogi kérdéseivel, kéréseivel forduljon hozzánk bizalommal! Irodánk a koronavírus ideje alatt is folyamatosan, zavartalanul nyitva tart!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com