Munkavédelem és otthoni munkavégzés

A COVID-19 (korona) vírus járvány terjedésének lassítása, valamint negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a jogalkotó kormányrendeletben felhatalmazta a munkáltatókat az otthoni-, valamint a távmunkavégzés egyoldalú elrendelésére. Erre egészen a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig jogosult.

 

Az otthoni munkavégzés lehetősége

Korábban bemutattuk az otthoni munkavégzésre, illetve a távmunkára vonatkozó különös szabályokat. A járványhelyzetre gyors válaszként az otthoni munkavégzés elrendelése tekinthető jellemzőbbnek, így e jogintézményre korlátozzuk jelen cikkünket. Írásunkban az egészséges és biztonságos munkakörülmények és az otthoni munkavégzés körében felmerült kérdéseket mutatjuk be.

§ Tudta? A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Főszabályként elmondható, hogy a munkáltató kötelezettsége úgy szervezni a munkavégzést, ide értve a munkavégzés helyszínét és munkaidő beosztását is, hogy ezzel megfeleljen az egészséges és biztonságos munkakörnyezettel szemben támasztott elvárásoknak.

Munkavédelem

Sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan alkalmazandó a fenti előírás az otthoni munkavégzés körében, amikor nem a munkáltató biztosítja a munkavégzés helyszínét? Milyen jogszabályi előírások alkalmazhatóak a munkavállaló otthonának munkahellyé történő „átalakulásával” kapcsolatban?

A munkavédelmi törvény a távmunkához kötődően meghatározza a munkáltató kötelezettségeit a megfelelő munkakörnyezet kialakításával és fenntartásával összefüggésben, mivel távmunka esetében a felek a munkaszerződésben rögzítik a munkavégzés helyét. A törvény nem tartalmaz azonban előírást az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban. Ebből következően nincs egységes jogi álláspont arról, hogyan kell értelmezni az előírásokat, azokat milyen módon kell az otthoni munkavégzésre alkalmazni.

A munkavédelmi törvény előírásai a munkáltató által létesített, illetve üzemben tartott munkavégzési helyekre, létesítményekre terjed ki. Mivel a munkavállaló otthonát nem a munkáltató üzemelteti, ebből adódóan kialakítható olyan álláspont, amely szerint az otthoni munkavégzésre a munkavédelmi törvény előírásai közül csak meghatározott szabályokat, így például a munkáltató által adott eszközök biztonságára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

§ Tudta? Jelenleg az otthoni munkavégzés a vírushelyzetre tekintettel történő átmeneti megoldás, emiatt a munkáltatóknak sem lehetősége, sem pedig módja sincsen az egyes munkavállalóinak otthonában a munkavédelmi előírásoknak megfelelő körülményeket biztosítani.

Előreláthatólag, a pozitív tapasztalatok hatására, a veszélyhelyzet feloldását követően sok vállalkozásánál marad az otthoni munkavégzés, így kívánatos lesz jogszabályban rendezni a megváltozott viszonyokat.

Mivel mindkét fél érdeke, hogy fennakadás nélkül folytatódjon a munkavégzés, ameddig nincs konkrét jogszabályi előírás érdemes a feleknek megállapodásban vagy adott esetben home-office szabályzatban rendezni a megfelelő munkakörülmények biztosítását is, így például a munkavégzés helyszínén megfelelő ülőhely, természetes fény, világítás vagy IT biztonság és munkahelyi egészségmegőrzés feltételeit.

Az ilyen megállapodások, valamint a jövőre vonatkozó otthoni munkavégzést biztosító szabályzatok elkészítésében szakértő segítséget nyújtunk Önöknek. Keressenek minket bizalommal.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com