Munkahelyi balesetek otthoni munkavégzés során?

Korábbi cikkünkben bemutattuk az egészséges és biztonságos munkakörnyezet és az otthoni munkavégzés összefüggésében releváns jogszabályi előírásokat. Megállapítottuk, hogy konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában nehéz megosztani a felelősséget. Jelen cikkünkben ehhez a témához szorosan kapcsolódó kérdéskört, a munkabaleseteket vizsgáljuk az otthoni munkavégzéssel összefüggésben.

Munkabalesetek

A munkabalesetek megítélése sok esetben akkor sem egyértelmű, ha a munkáltató által biztosított munkavégzési helyen történik. Befolyásoló tényező, hogy milyen állapotban volt a munkavállaló, mikor és milyen munkafolyamat közben következett be a baleset, illetve az is, hogy milyen állapotban volt a munkavállaló által esetlegesen használt eszköz, az előírásoknak megfelelően használta-e a munkavállaló. Még több kérdést vet fel azonban, ha az otthoni munkavégzés alatt következik be a szerencsétlenség.

Távmunka vagy otthoni munkavégzés?

Fontos tisztázni azt a kérdést, hogy távmunka vagy otthoni munkavégzés keretében folytat munkát a munkavállaló. A távmunka a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (Mt.) által nevesített, atipikus munkaviszony, emiatt a munkavégzés helye szerepel a munkaszerződésben. Ebből következően – főszabály szerint – a munkáltató köteles biztonságossá tenni a munkahelyet. Ezzel szemben az otthoni munkavégzés nincs szabályozva a törvényben. Emiatt okoz bonyodalmat az ilyen körülmények között bekövetkezett balesetek jogi megítélése.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rendelkezési leginkább a fizikai munkát folytató munkahelyekre vonatkoztathatóak, például asztalos műhelyek vagy gyárak.  Érthető, hiszen az ilyen munkahelyeken nagyobb valószínűséggel történik baleset, mint például egy könyveléssel foglalkozó irodában. Mivel a fizikai munkavégzést igénylő folyamatokat azonos helyen lehet végezni, jelen cikkünkben a jellemzően irodai munkakörnyezetben ellátható feladatokkal kapcsolatos eseményekre korlátozódik a kutatásunk.

Tény és jogkérdés

Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy egy munkabaleset bekövetkezése ténylegesen megállapítható, objektív történés. Ilyen tény például, ha valakinek munkavégzés közben eltörik a karja, elesik és megüti magát, vagy az is, ha a folyamatos stressz hatására a munkavállaló depressziós lesz, vagy kiég. A munkáltató és a munkavállaló felelőssége és a felelősség mértéke a bekövetkezett balesetben már jogkérdés, jogszabályi értelmezést igényel.

Az Mvt. az alábbiak szerint határozza meg a munkabaleset fogalmát:

§ „Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.”

Első pillantásra úgy gondolhatjuk, hogy egyértelmű a fogalom meghatározás. Ne felejtsük el azonban, hogy az Mvt. egyéb rendelkezéseivel és más jogszabályokkal összhangban kell vizsgálódnunk. Amennyiben a munkáltatónak nincs lehetősége vagy jogszabályi kötelezettsége a munkavégzés helyszínét biztosítani, például járványhelyzet miatt elrendelt otthoni munkavégzés esetében, a bekövetkezett balesetekkel kapcsolatban sem vonható vagy nem olyan fokban vonható felelősségre.

Gondoljunk arra, hogy az otthonban felgyűrődő szőnyeg sarkában megbotló, emiatt szalag-szakadást szenvedő munkavállaló bár munkavégzés során szenvedett balesetet, aligha okolhatja emiatt a munkáltatót.

A bizonyítás nehézségei

Fontosnak tartjuk kiemelni továbbá az otthoni munkavégzés során bekövetkezett balesetek és azok körülményeinek bizonyíthatóságát. A bíróságok a munkabaleseti tárgyalásokon általában elsősorban a tanúbizonyítást tartják a leghitelesebb bizonyítéknak. Otthoni munkavégzés esetében nehéz tanúkkal bizonyítani, hogy a baleset a munkavégzés során érte. Ha a családtagok esetleg jelen voltak és látták a történteket, elfogultság miatt kevésbé tudnak objektíven nyilatkozni.

Mindezek miatt kétséges lehet egy per kimenetele, célszerűbb a balesetek megelőzésén gondolkodni. Megoldás lehet, ha a munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés szabályait előre megbeszéljük, és egy szabályzatban rögzítjük. Így, egy komolyabb sérülés bekövetkezésekor elkerülhető a hosszadalmas peres eljárás és egyértelmű keretek között tarthatjuk a vitás helyzetet.

Javasoljuk, hogy az ilyen átfogó, több jogszabályt érintő szabályozások elkészítéséhez igényeljen szakszerű segítséget. Keressen minket bizalommal, ha szabályzatok vagy egyéb megállapodások megfelelő jogi háttérrel történő elkészítését szeretné.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com