Munkahelyi balesetek otthoni munkavégzés során?

Korábbi cikkünkben bemutattuk az egészséges és biztonságos munkakörnyezet és az otthoni munkavégzés összefüggésében releváns jogszabályi előírásokat. Megállapítottuk, hogy konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában nehéz megosztani a felelősséget. Jelen cikkünkben ehhez a témához szorosan kapcsolódó kérdéskört, a munkabaleseteket vizsgáljuk az otthoni munkavégzéssel összefüggésben.

Munkabalesetek

A munkabalesetek megítélése sok esetben akkor sem egyértelmű, ha a munkáltató által biztosított munkavégzési helyen történik. Befolyásoló tényező, hogy milyen állapotban volt a munkavállaló, mikor és milyen munkafolyamat közben következett be a baleset, illetve az is, hogy milyen állapotban volt a munkavállaló által esetlegesen használt eszköz, az előírásoknak megfelelően használta-e a munkavállaló. Még több kérdést vet fel azonban, ha az otthoni munkavégzés alatt következik be a szerencsétlenség.

Távmunka vagy otthoni munkavégzés?

Fontos tisztázni azt a kérdést, hogy távmunka vagy otthoni munkavégzés keretében folytat munkát a munkavállaló. A távmunka a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (Mt.) által nevesített, atipikus munkaviszony, emiatt a munkavégzés helye szerepel a munkaszerződésben. Ebből következően – főszabály szerint – a munkáltató köteles biztonságossá tenni a munkahelyet. Ezzel szemben az otthoni munkavégzés nincs szabályozva a törvényben. Emiatt okoz bonyodalmat az ilyen körülmények között bekövetkezett balesetek jogi megítélése.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rendelkezési leginkább a fizikai munkát folytató munkahelyekre vonatkoztathatóak, például asztalos műhelyek vagy gyárak.  Érthető, hiszen az ilyen munkahelyeken nagyobb valószínűséggel történik baleset, mint például egy könyveléssel foglalkozó irodában. Mivel a fizikai munkavégzést igénylő folyamatokat azonos helyen lehet végezni, jelen cikkünkben a jellemzően irodai munkakörnyezetben ellátható feladatokkal kapcsolatos eseményekre korlátozódik a kutatásunk.

Tény és jogkérdés

Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy egy munkabaleset bekövetkezése ténylegesen megállapítható, objektív történés. Ilyen tény például, ha valakinek munkavégzés közben eltörik a karja, elesik és megüti magát, vagy az is, ha a folyamatos stressz hatására a munkavállaló depressziós lesz, vagy kiég. A munkáltató és a munkavállaló felelőssége és a felelősség mértéke a bekövetkezett balesetben már jogkérdés, jogszabályi értelmezést igényel.

Az Mvt. az alábbiak szerint határozza meg a munkabaleset fogalmát:

§ „Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.”

Első pillantásra úgy gondolhatjuk, hogy egyértelmű a fogalom meghatározás. Ne felejtsük el azonban, hogy az Mvt. egyéb rendelkezéseivel és más jogszabályokkal összhangban kell vizsgálódnunk. Amennyiben a munkáltatónak nincs lehetősége vagy jogszabályi kötelezettsége a munkavégzés helyszínét biztosítani, például járványhelyzet miatt elrendelt otthoni munkavégzés esetében, a bekövetkezett balesetekkel kapcsolatban sem vonható vagy nem olyan fokban vonható felelősségre.

Gondoljunk arra, hogy az otthonban felgyűrődő szőnyeg sarkában megbotló, emiatt szalag-szakadást szenvedő munkavállaló bár munkavégzés során szenvedett balesetet, aligha okolhatja emiatt a munkáltatót.

A bizonyítás nehézségei

Fontosnak tartjuk kiemelni továbbá az otthoni munkavégzés során bekövetkezett balesetek és azok körülményeinek bizonyíthatóságát. A bíróságok a munkabaleseti tárgyalásokon általában elsősorban a tanúbizonyítást tartják a leghitelesebb bizonyítéknak. Otthoni munkavégzés esetében nehéz tanúkkal bizonyítani, hogy a baleset a munkavégzés során érte. Ha a családtagok esetleg jelen voltak és látták a történteket, elfogultság miatt kevésbé tudnak objektíven nyilatkozni.

Mindezek miatt kétséges lehet egy per kimenetele, célszerűbb a balesetek megelőzésén gondolkodni. Megoldás lehet, ha a munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés szabályait előre megbeszéljük, és egy szabályzatban rögzítjük. Így, egy komolyabb sérülés bekövetkezésekor elkerülhető a hosszadalmas peres eljárás és egyértelmű keretek között tarthatjuk a vitás helyzetet.

Javasoljuk, hogy az ilyen átfogó, több jogszabályt érintő szabályozások elkészítéséhez igényeljen szakszerű segítséget. Keressen minket bizalommal, ha szabályzatok vagy egyéb megállapodások megfelelő jogi háttérrel történő elkészítését szeretné.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

A mai modern jogi környezetben a jogviták és jogi eljárások során kulcsfontosságúvá vált a digitális nyomok dokumentált, szakszerű feltárása, valamint a készülékek és fiókok védelme.

Irodánk együttműködő partnere ezen területen a Biztonság Akadémia Kft. 

Partnerünk szakmai hátterét Durmics Tamás független informatikai biztonsági szakértő etikus hacker biztosítja, aki több mint 25 év informatikai és biztonsági szakértői tapasztalattal rendelkezik. Munkájában a dokumentált, független vizsgálati módszertan és a technikai eredmények közérthető, jogi eljárásokban is használható bemutatásra helyezi a hangsúlyt.

Tovább olvasom
Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Tovább olvasom
Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com