A vagyonunkat érintő tudatosság nem ér véget a végrendelet megírásával. Az életünket folyamatosan alakító körülmények miatt indokolt időnként felülvizsgálni, szükség esetén módosítani a már megírt végrendeletünket. Cikkünkben a végrendelet esetleges felülvizsgálatával kapcsolatos jogi kérdéseket vizsgáljuk.
Végintézkedés, végrendelet
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint több lehetőség közül is választhatunk, ha halálunk esetére gondoskodni szeretnénk a családunkról és a vagyonunkról. A legnépszerűbb és – talán – legpraktikusabb megoldás a végrendelet. Az öröklési jogról és így a végintézkedések formájáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7. könyve rendelkezik.
Végrendeletet készíteni többféle módon lehet, azonban – a rendkívülinek minősülő szóbeli végrendelet kivételével – alapvető érvényességi feltétel, hogy a végrendeletet írásba foglaljuk. Az írásbeli végrendeletet akár megírhatjuk magunk is, illetve szükség esetén közjegyzőhöz is fordulhatunk. Minden olyan végrendelet, amelyet nem a közjegyző előtt teszünk, magánvégrendeletnek minősül és így két tanú szükséges érvényességéhez.
Tartalmát tekintve a végrendeletben szerepelhet részletesen, akár vagyontárgyanként felsorolva, hogy halála esetében a végrendelkező kinek mit juttat, de éppúgy szerepelhet benne csupán egyetlen rendelkezés is, például ki az, aki nem kaphat a vagyonból. Így tehát, tartalmát tekintve széles körben meghatározhatja a végrendelkező, hogy mely vagyontárgyának mi legyen a sorsa.
Fontos leszögezni, hogy a végrendeletben meg nem említett vagyontárgyak a törvényes öröklés szerint jutnak az örököshöz vagy örökösökhöz. Emiatt ha a végrendelkező meg nem említi őket, akkor azok a személyek, akik bár fontosak voltak az elhunytnak, azonban nem hozzátartozói, nem részesülnek a hagyatékból.
Milyen esetekben érdemes átnézni a korábban elkészített végrendeletet?
§ Házasságkötés: A házassággal alapvetően változik meg az öröklés, tekintettel arra, hogy a túlélő házastárs kötelesrészre lesz jogosult akkor is, ha érvényes végrendelet van az elhunyt után. Érdemes tehát házasságkötést követően átgondolni a korábbi végrendelet módosítását vagy egy új elkészítését, a kötelesrész ugyanis – a legtöbbször – kisebb juttatás, mint amihez a házastárs kifejezett örökössé nevezése esetén jut.
§ Házasság felbontása: A házasság megszűnését követően is javasolt újra gondolni a vagyon mozgását. Nem pusztán a házastársak megváltozott érzelmi viszonyai, de a váláskor történt vagyonmozgás miatt is indokolt lehet a korábbi végrendelet felülvizsgálata.
§ Gyermek születése: Ismert tény, hogy a gyermek (mint leszármazó) örököl a szülő után, ha törvényes öröklés következik be. A gyermek is jogosult a kötelesrészre, éppen úgy mint a túlélő házastárs. A végrendeletben történő örökössé nevezés azonban a vagyontárgyak praktikusabb és pontosabb elosztását teszi lehetővé. Így például a gyermekek esetleges foglalkozását vagy már meglévő vagyonát is figyelembe lehet venni az egyes vagyonelemek – illetve vagyonhányadok – juttatásánál.
§ Hozzátartozó halála. Ha olyan családtag hunyt el, akit a már megírt végrendeletben örökössé neveztünk, mindenképpen javasolt az okirat módosítása vagy újraírása.
§ Törvényes örökös vagy végrendeleti örökös érdemtelensége. Olyan magatartás, amely miatt az örökös kiesik az öröklésből, azaz nem örököl. Ilyen lehet az örökhagyó élete ellen, vagy az örökhagyó utáni – végrendeleti, törvényes – öröklés rendje (megvalósulása) ellen irányuló magatartás.
§ Változás a vagyontárgyakban. Nagyobb értékkel bíró vagyontárgyak vásárlása vagy eladása után (tipikusan ilyen egy ingatlan, autó, de akár egy társasági részesedés is) természetszerűen frissíteni kell a vagyontárgyakról készült rendelkezéseket.
A fent megemlített élethelyzetek a végrendelet módosítására csupán a leggyakrabban okot adó körülmények. Természetesen minden olyan alkalommal érdemes átgondolni a korábbi végrendelet megváltoztatását, amikor a végrendelkező úgy érzi, körülményeiben jelentős változás állt be.