A végrendelet felülvizsgálata – mikor érdemes újat írni?

A vagyonunkat érintő tudatosság nem ér véget a végrendelet megírásával. Az életünket folyamatosan alakító körülmények miatt indokolt időnként felülvizsgálni, szükség esetén módosítani a már megírt végrendeletünket. Cikkünkben a végrendelet esetleges felülvizsgálatával kapcsolatos jogi kérdéseket vizsgáljuk.

 

Végintézkedés, végrendelet

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint több lehetőség közül is választhatunk, ha halálunk esetére gondoskodni szeretnénk a családunkról és a vagyonunkról. A legnépszerűbb és – talán – legpraktikusabb megoldás a végrendelet. Az öröklési jogról és így a végintézkedések formájáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7. könyve rendelkezik.

Végrendeletet készíteni többféle módon lehet, azonban – a rendkívülinek minősülő szóbeli végrendelet kivételével – alapvető érvényességi feltétel, hogy a végrendeletet írásba foglaljuk. Az írásbeli végrendeletet akár megírhatjuk magunk is, illetve szükség esetén közjegyzőhöz is fordulhatunk. Minden olyan végrendelet, amelyet nem a közjegyző előtt teszünk, magánvégrendeletnek minősül és így két tanú szükséges érvényességéhez.

Tartalmát tekintve a végrendeletben szerepelhet részletesen, akár vagyontárgyanként felsorolva, hogy halála esetében a végrendelkező kinek mit juttat, de éppúgy szerepelhet benne csupán egyetlen rendelkezés is, például ki az, aki nem kaphat a vagyonból. Így tehát, tartalmát tekintve széles körben meghatározhatja a végrendelkező, hogy mely vagyontárgyának mi legyen a sorsa.

Fontos leszögezni, hogy a végrendeletben meg nem említett vagyontárgyak a törvényes öröklés szerint jutnak az örököshöz vagy örökösökhöz. Emiatt ha a végrendelkező meg nem említi őket, akkor azok a személyek, akik bár fontosak voltak az elhunytnak, azonban nem hozzátartozói, nem részesülnek a hagyatékból.

Milyen esetekben érdemes átnézni a korábban elkészített végrendeletet?

§ Házasságkötés: A házassággal alapvetően változik meg az öröklés, tekintettel arra, hogy a túlélő házastárs kötelesrészre lesz jogosult akkor is, ha érvényes végrendelet van az elhunyt után. Érdemes tehát házasságkötést követően átgondolni a korábbi végrendelet módosítását vagy egy új elkészítését, a kötelesrész ugyanis – a legtöbbször – kisebb juttatás, mint amihez a házastárs kifejezett örökössé nevezése esetén jut.

§ Házasság felbontása: A házasság megszűnését követően is javasolt újra gondolni a vagyon mozgását. Nem pusztán a házastársak megváltozott érzelmi viszonyai, de a váláskor történt vagyonmozgás miatt is indokolt lehet a korábbi végrendelet felülvizsgálata.

§ Gyermek születése: Ismert tény, hogy a gyermek (mint leszármazó) örököl a szülő után, ha törvényes öröklés következik be. A gyermek is jogosult a kötelesrészre, éppen úgy mint a túlélő házastárs. A végrendeletben történő örökössé nevezés azonban a vagyontárgyak praktikusabb és pontosabb elosztását teszi lehetővé. Így például a gyermekek esetleges foglalkozását vagy már meglévő vagyonát is figyelembe lehet venni az egyes vagyonelemek – illetve vagyonhányadok – juttatásánál.

§ Hozzátartozó halála. Ha olyan családtag hunyt el, akit a már megírt végrendeletben örökössé neveztünk, mindenképpen javasolt az okirat módosítása vagy újraírása.

§ Törvényes örökös vagy végrendeleti örökös érdemtelensége. Olyan magatartás, amely miatt az örökös kiesik az öröklésből, azaz nem örököl. Ilyen lehet az örökhagyó élete ellen, vagy az örökhagyó utáni – végrendeleti, törvényes – öröklés rendje (megvalósulása) ellen irányuló magatartás.

§ Változás a vagyontárgyakban. Nagyobb értékkel bíró vagyontárgyak vásárlása vagy eladása után (tipikusan ilyen egy ingatlan, autó, de akár egy társasági részesedés is) természetszerűen frissíteni kell a vagyontárgyakról készült rendelkezéseket.

A fent megemlített élethelyzetek a végrendelet módosítására csupán a leggyakrabban okot adó körülmények. Természetesen minden olyan alkalommal érdemes átgondolni a korábbi végrendelet megváltoztatását, amikor a végrendelkező úgy érzi, körülményeiben jelentős változás állt be.

Javasoljuk, hogy a vitás vagy tisztázatlan helyzetek megelőzésére, elkerülésére kérjen szakszerű segítséget a végrendelet megfogalmazásához. Amennyiben szeretne végrendeletet készíteni, módosítani, keresse szakértő kollégáinkat bizalommal.

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

Tovább olvasom
Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

Tovább olvasom
Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

Tovább olvasom
Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com