Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a vagyonjogi szerződések mind a házasulandó, mind az élettársi kapcsolatban élő párok között. Bár sokan furcsának tartják a gondolatot, hogy már rögtön a házasság előtt gondoskodni kellene a vagyonmegosztás rendszeréről, a gyakorlat azt mutatja, hogy rengeteg időt, energiát és fejfájást spórolnak meg maguknak azok a felek, akik vagyoni viszonyaikat előre rendezik. Sok esetben már a házasság előtti együttélés szakaszában is javasolt a vagyoni viszonyokat tisztázni, és ezután belevágni a házasságkötésbe.
A COVID-19 okozta karantén és bezártság sok pár életében okozott törést, a válóperek száma növekvő tendenciát mutat. Egy közös szerződésbe foglalt egyezség előzetes megkötése mindenképpen megnyugtatóan hat egy vitás helyzetben. A kellő szakmai tudással szerkesztett vagyonjogi szerződés megkötése mindkét házastársnak előnyére válhat.
Házasság előtti, alatti és házasság utáni egyezmények
A házassági (és élettársi) vagyonjogi szerződések mind a kapcsolat előtt, alatt és után is megköthetők. A szerződésben a felek előre kiköthetik azt a vagyonjogi rendszert amit a kapcsolatuk alatt alkalmazni kívánnak. A későbbi együttélés/házasság esetén ez a szerződés bármikor módosítható és akár hatályon kívül is helyezhető.
Miért érdemes vagyonjogi szerződést kötni?
§ Vagyonjogi szerződés megkötésével egy esetleges válás során pontosan kiszámíthatók az anyagi következmények, a felek több évig tartó pereskedéstől is kímélhetik meg magukat;
§ A közös vagyonba tartozó elemek köre szabadon meghatározható, és a szerződés megkötését követően közös akarattal szabadon szűkíthető vagy bővíthető;
§ A vagyonjogi viszonyok – bizonyos megkötésekkel – akár visszamenőlegesen is rendezhetők;
§ A gyermekek szempontjából is előnyösebb, ha a szülők vagyoni viszonyai tisztázva vannak;
§ Nem csak házastársak, hanem élettársi kapcsolatban élő párok is köthetnek vagyonjogi szerződést.
Mit foglalhatunk bele a szerződésbe?
A felek a házassági vagyonjogi szerződésben maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, ami az életközösség fennállása alatt vagyoni viszonyaikat szabályozza majd. A felek a szerződésben vagyonuk meghatározott részeire különböző vagyonjogi rendszereket is kiköthetnek – amennyiben a törvény ezt kifejezetten nem tiltja.
Vagyonközösség
Szerződés hiányában a házastársak között a törvényes vagyonjogi rendszer, azaz a vagyonközösség jön létre. Ennek szabályai alapján a közös vagyonhoz tartozik mindaz, amit a felek a házasság/együttélés alatt közösen szereztek. Ezek a vagyonelemek a feleket osztatlan, közös tulajdon jogcímen illeti meg. Ez a közös vagyon felölelhet például a felek közös vállalkozása alapján termelt jövedelmet, az életközösség alatt vásárolt közös ingatlant, illetve a legújabb szabályozásnak megfelelően a gyermeknevelés és a háztartásban végzett munka is beleszámít a vagyonhoz hozzátett értékbe.
Közös vagyonba azonban az úgynevezett passzívák – azaz a terhek is beletartoznak, ilyenek lehetnek például az egyik fél által vállalt hiteltörlesztések, vagy a közösen szerzett vagyontárgyak terhei.
A közös vagyon mellett a feleknek továbbra is marad úgynevezett különvagyona, melybe jellemzően a szellemi tulajdonjog, sérelemdíj vagy minden egyéb olyan vagyontárgy tartozik, ami az adott felet egyéni jogcímen illeti meg.
Vagyonelkülönítés
A vagyonjogi szerződésben a felek vagyonelkülönítést is választhatnak, ekkor közös vagyonuk nem keletkezik és az együttélés alatt mindvégig önálló vagyonszerzők lesznek.
Közszerzeményi rendszer
Az úgynevezett közszerzeményi rendszer választása esetén a felek az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után azonban bármelyik fél követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény. Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a félnek az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a feleket terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.
Különvagyonba jellemzően a szellemi tulajdonjog, sérelemdíj vagy minden egyéb olyan vagyontárgy
Néhány példa arra, hogy miről érdemes mindenképpen rendelkezni a szerződésben
§ Családi örökség
Ha vagyonunk részét képzi egy jelentősebb értékkel bíró vagyontárgy pl. autó vagy műtárgyak, amire családi öröklés során tettünk szert, érdemes a szerződésbe foglalni.
§ Saját nyugdíj-megtakarítás és nyugdíjalap
A nyugdíjalap az egyik legfontosabb anyagi eszköz ami az adott fél birtokában van, sok pár számára gyakran képzi a megállapodás részét. Indokolt tehát a szerződést erre tekintettel megfogalmazni, főleg ha a felek az életközösség előtt halmozták fel nyugdíjalapjuk jelentős részét.
§ Egyéb személyes vagyon
A vagyonjogi szerződések alkalmasak lehetnek az életközösség előtt szerzett vagyon megőrzésére is. Például ha a párok külön szeretnék kezelni pénzügyeiket a házasság fennállása alatt, egy szerződés segítségével ez az esetleges különválás után sem okoz megszakítást. Ezeknek az információknak a szerződésbe foglalása a válás vagy egyéb vita folyamán sok nehézségtől menti meg a feleket.
§ Közös háziállat
A közös háziállatot legtöbb esetben úgy kezeli a törvény, mint bármelyik más vagyontárgyat, azonban meglepően gyakori, hogy a párok a háziállatot és a vele kapcsolatos költségeket is szerződésbe foglalják.
Kik és mikor köthetnek ilyen típusú szerződést?
A házasulók és házastársak (Ptk. 4:34§) valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő párok köthetik meg főszabály szerint. Lényeges kitétel, hogy a felek csak személyesen szerződhetnek, viszont maguk határozhatják meg azt az időpontot, amitől a szerződés az életközösség fennállása alatt hatályba lép. A törvényes vagyonjogi rendszer – szerződés hiányában – a felek között már a házasság időpontjától kezdve hatályosul (Ptk. 4:35§). Fontos megemlíteni, hogy az életközösség időleges megszűnése nem érinti a vagyonjogi rendszer megszűnését, kivéve ha a felek vagyonmegosztást is kérelmeznek.
Mi szükséges a szerződés érvényességéhez?
Az első és legfontosabb szempont az ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba (vagy közokiratba) foglalás. Ez esetben a szükséges felvilágosítást is megkapjuk szakértő személytől a szerződéssel kapcsolatban.
Fontos kiemelni még a hitelezők védelmét is, ugyanis a szerződés harmadik személlyel szemben csak abban az esetben hatályos, ha azt a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába (Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartása) felvették, valamint a harmadik személy a tartalomról tudott vagy tudnia kellett volna. A szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenő hatályú rendelkezéseket, amik bármelyik félnek harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségeit a harmadik személy terhére megváltoztatja.
A szerződés felülvizsgálata
A megkötött vagyonjogi szerződést időről-időre érdemes felülvizsgálni, szükség esetén kiegészíteni vagy módosítani, például egyes várható körülményekre tekintettel (pl. gyerek születése, házasságkötés stb.).
Amennyiben házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződéssel, válással kapcsolatos kérdése van, vagy szakszerűen elkészített vagyonjogi szerződésre van szüksége, keresse bizalommal irodánkat!
