Ingatlanok öröklése a gyakorlatban

Sok esetben örökölnek az örökösök ingatlant elhunyt hozzátartozójuk után. Tapasztalataink szerint sokak csak a hagyatéki tárgyalás során hallanak először azokról a szabályokról, melyek az ingatlanok öröklését érinti. Egyesek az ingatlan továbbértékesítése mellett szoktak dönteni, azonban nem árt figyelemmel lenni néhány szabályra ezzel kapcsolatban, az ingatlan öröklésével ugyanis nem csak jogok, de kötelezettségek is terhelik az örököst. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Öröklési illeték

Főszabály szerint öröklés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon öröklési illetéket kell fizetni. Az illeték tárgya az örökség, a hagyomány, a meghagyás, a kötelesrész, valamint a halál esetére szóló ajándék lehet.

Első és legfontosabb lépés a hagyatékátadási eljárásban való körültekintő magatartás tanúsítása. Mivel jellemzően az ekkor létrejövő dokumentumok bírnak a legnagyobb jelentőséggel az adófizetési kötelezettségeinkre az öröklött ingatlan után, érdemes megfontoltan kezelni őket. Így az adott költségeket is sokkal jobban tudjuk tervezni. Jogi segítség igénybevétele esetén pedig az ügyvéd is kérni fogja ezen dokumentumokat.

Az illeték minden belföldön lévő hagyatékra kiterjed. Az illeték tárgyának ebben az esetben a halál miatt bekövetkezett vagyonszerzés minősül. Az örökösödési illeték mértéke általánosságban 18%, lakástulajdon/tulajdonrész illetve ehhez kapcsolódó vagyoni jogok öröklése esetében pedig 9%.

Öröklés esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Az örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiakban foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke:

§ a tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás értékének egy-egy örökösre eső részét;

§ a hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket az Egyéb rendelkezésekben meghatározottak szerint kell számításba venni. Ilyen esetben az illeték alapját a 4.3 pont utolsó bekezdése szerint kell megállapítani.

Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. Azokat a hagyatéki terheket pedig, melyek az örökség egészét terhelik, az örökös által megszerzett illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső vagyon arányában kell számításba venni. Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos) köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók.

Illetékmentesség? Lehetséges!

Alapvetően két fajta illetékmentességet különböztünk meg:

Tárgyi illetékmentesség: bizonyos vagyontárgyak esetében nem kell illetéket fizetni;
Személyes illetékmentesség: az illetékmentesség egy bizonyos személyt illet meg (például: Magyar Állam)

Illetékmentes az öröklés az egyenesági rokonok, illetve házastársak között. 2020. júliusától pedig a testvérek közötti öröklés (és ajándékozás) is illetékmentes, amely édes- és féltestvérekre, valamint örökbefogadáson alapuló testvéri viszonyra is kiterjed.

Jövedelamadó fizetési kötelezettség

Amennyiben az ingatlant az örökléstől számított 5 éven belül értékesíteni szeretnénk, személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség is felmerül. Ezt a mindenkor hatályos adójogszabályok alapján kell megfizetni. Jelen cikk írásának pillanatában a személyi jövedelemadó alapját főszabály szerint az ingatlan eladási ára alapján lehet meghatározni, ez azonban csökkenthető a megszerzésre fordított összeggel – azaz az öröklési leltárban felvett értékkel. Ezért fontos, a piaci viszonyoknak megfelelő érték megjelölése!

Az ingatlant legkorábban a jogerős hagyatékátadó végzés földhivatalba érkezése napján lehet elidegeníteni (más részére ellenérték fejében átadni), ha a tulajdoni lapon széljegyen van a tulajdonváltozás. Előfordulhat az is, hogy a hagyatéki eljárás folyamán kötik meg a felek az ingatlan adásvételi szerződést, ebben az esetben viszont ez csak előszerződésnek tekinthető, ugyanis csak bejegyzett, saját tulajdont lehet érvényesen értékesíteni.

Az öröklés földhivatali bejegyzése – adó- és értékbizonyítvány

Amennyiben a hagyaték tárgya ingatlan, az adott településen található polgármesteri hivatalból a jegyző köteles adó- és értékbizonyítványt kiállítani. Az eljárásról illetékes közjegyző ezután kitűz egy tárgyalást annak érdekében, hogy a hagyatéki vagyont a végrendeletben megnevezett örökösöknek átadja a hagyatékátadó végzéssel. Itt határozza meg a közjegyző az ingatlan pontos adatait (nagyság, helyrajzi szám stb.). valamint azt is, hogy melyik örökös milyen arányban szerez rajta tulajdont. Ezután már csak az illetékes földhivatalnak kell bejegyezni az újdonsült tulajdoni arányokat az ingatlan-nyilvántartásba, amely eljárást a közjegyző indít meg.

Adójogi szempontból az ingatlan megszerzésére fordított összegként akár figyelembe vehető az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték is, pl. örökös nyilatkozata vagy szakértői vélemény. ha ezt a hagyatéki eljárásban rögzítik. Első sorban azonban az értékbizonyítvány lesz az irányadó!

Egyéb költségek ingatlan-örökség értékesítése esetén

Az ingatlan-örökség megszerzésekor további költségekkel is számolni kell.

Természetesen minden hagyatéki eljárásban felmerülnek az úgynevezett hagyatéki terhek (például az örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyatéki eljárás költségei, hitelezői igények stb.)

A közjegyzők eljárási díját törvény határozza meg – ezzel is kalkulálni érdemes.

Az ingatlan későbbi értékesítése esetén a személyi jövedelemadó mellett további költségek merülhetnek fel: ilyen például az ingatlanközvetítő díja, a szükséges hirdetések, reklámok költségei, a földhivatali eljárás költségei (készkiadások és illeték), illetve az eljáró ügyvéd vagy ügyvédi iroda megbízási díja is. Az ingatlan eladásakor felmerülő 4%-os vagyonszerzési illeték azonban a vevőket terheli, így az örökösnek azt nem kell viselnie.

Közös tulajdon ingatlanon

Amennyiben az örökös nem egyedül örököl, illetve amennyiben az öröklés tárgya ingatlanrész, akkor az ingatlanon – főszabály szerint – osztatlan közös tulajdon jön létre. Ez számos esetben okozhat a hasznosítás és az értékesítés szempontjából problémát: egyes ingatlanok esetében a számos tulajdonos miatt nem lehetséges az értékesítés, így egyes örökösök kifejezetten előnytelen helyzetbe kerülhetnek az örökléssel.

Korábbi cikkünkben részletesen kifejtettük azonban, hogy a 2021. január 01. napján hatályba lépő új jogszabályi változások megkönnyítik az ingatlanokon fennálló osztatlan közös tulajdoni viszony rendezését. Cikkünket ezen a linken olvashatja. Érdemes az osztályos egyezséget megfontolni!