Külföldön kötött házasságok jogi megítélése Magyarországon

A külföldön tartott esküvők ma már egyáltalán nem ritkák – A globalizáció hatására megnőtt az emberek mobilitása, különösen az európai térségben – ma már nem elképzelhetetlen, hogy egy magyar állampolgár egy más uniós vagy akár távolabbi állampolgárral kösse össze az életét külföldön, majd Magyarországon, vagy akár más európai országban telepedjenek le. Emellett az is előfordul, hogy az esküvőre nem a felek eltérő nemzetisége miatt kerül sor külföldön, hanem azért, mert a pár szeretne valamilyen „egzotikusabb” helyen házasságot kötni – például Las Vegasban vagy Balin.

Polgári esküvő vagy csak ceremónia?

Persze ezekben az esetekben a házasulandó pár dönthet úgy, hogy itthon köt polgári házasságot, külföldön pedig csak valamilyen jelképes ceremóniát végeznek el – ez ügyintézés szempontjából jóval egyszerűbb megoldás. Ha nem ezt, hanem a külföldi házasságkötés utólagos honosítását választják, a házasság mindig a lagzi tervezett helyének joga szerinti eljárás alapján köttetik, így fokozott utánajárást igényel.

A legtöbb ország megköveteli a külföldi házasulandóktól, hogy bizonyítsák, saját országuk joga szerint személyükben nincs akadálya a házasságnak (például elmúltak tizennyolc évesek, nincsen már fennálló házasságuk) ehhez pedig még Magyarországon szükséges családi állapot igazoló dokumentum kérése az illetékes anyakönyvi hivatalnál. Ezenkívül a személyazonosság, állampolgárság igazolásához a személyi igazolványra, útlevélre, anyakönyvi kivonatra is nagy valószínűséggel szükség lesz – utóbbira hiteles fordítás melléklésével együtt.

A házasság magyarországi elismertetése

Külföldön kötött házasság esetén a magyar állampolgár fél kötelessége a házasságkötés Magyarországi honosításának kezdeményezése. Annak is megéri ezt megtenni, aki házassága után nem kíván Magyarországon élni – későbbi hazaköltözés, magyarországi ügyintézés esetén nagyban megkönnyíti az adminisztrációt.

A honosítás során a különböző adminisztrációs feladatok (többek között az igen hosszú honosítási formanyomtatvány) kitöltésén felül a felek nyilatkoznak a házassági névviselésről és a születendő gyermekek családi nevéről is. Ezen kívül mellékelni kell a magyar állampolgárságú fél állampolgárságot igazoló iratának (útlevél, személyigazolvány) és születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint az eredeti házassági anyakönyvi kivonatot, hiteles magyar nyelvű fordítással és megfelelő hitelesítéssel (ez országtól függően lehet Apostille tanúsítvány vagy diplomáciai felülhitelesítés) Ezen kívül amennyiben valamelyik fél a házasságkötés előtt már volt házas, a korábbi házasság megszűntét is igazolni kell a jogerős bontóítélet, vagy özvegység esetén anyakönyvi kivonat bemutatásával.

A külföldi házasság további jogi kérdései

A honosításon túl a külföldön kötött házasság további jogi vonatkozásait is szem előtt kell tartani. A magyar szabályozás szerint a házasság érvényességének alaki kellékeire a házasság helyén és idején hatályos jog alkalmazandó. Magyarországon ilyen alaki kellék, hogy a házasulók együttesen és személyesen legyenek jelen, anyakönyvvezető előtt, és személyesen nyilatkozzanak arról, hogy házasságot kívánnak kötni.

§ Fontos: Ha külföldön kíván házasságot kötni, mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy az adott országban milyen előírások vonatkoznak a házasságkötésre – roppant kényelmetlen, ha évekkel később derül ki, hogy a házasság valamilyen hiba folytán érvénytelen, vagy esetleg nem is létezik.

Ezenkívül abban az esetben, ha a felek nem ugyanannak az államnak az állampolgárai, a házasság érvényességéhez az kell, hogy mindkettőjük esetén, saját országuk joga szerint ne legyen akadálya házasságkötésüknek – elmúltak már azok az idők, mikor egy fennálló házasság elől külföldre lehetett menekülni és ott új házasságot kötni.

Az eltérő állampolgárságú felek házasságkötésének további kérdéseit egy későbbi cikkünkben fogjuk vizsgálni.

Amennyiben házasságkötéssel, honosítással vagy egyéb családjogi témával kapcsolatos kérdése van vagy segítségre van szüksége, keresse irodánkat bizalommal!

2020-09-01, Családjogi, Polgári