Gyermekkel való kapcsolattartás a koronavírus járvány idején

A SARS-CoV-2 koronavírus járvány a különélő szülő gyermekkel való kapcsolattartását is megnehezíti. Különösen az ünnepi időszakban releváns kérdés, hogy a gyermekkel együtt töltött időt mennyiben befolyásolhatják a járványügyi intézkedések. Cikkünkben a koronavírus kapcsolattartásra gyakorolt hatásairól értekezünk.

A koronavírus egyéb családjogi vonatkozásairól bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

A korábbi megállapodástól való eltérés lehetősége

A szülők a gyermek tartására, illetve a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó korábbi megegyezésüktől közös akarattal eltérhetnek, amennyiben a fennálló helyzet változása ezt megkívánja.

Ennek az eltérésnek a koronavírus kellő indokként szolgálhat, hiszen a jogszabályok alapján a gyermek érdekének kell minden esetben előtérbe állnia.

A szülők ezen kívül kialakíthatnak a járvány idejére egy rugalmasabb láthatási rendszert, vagy akár a gyermek egészsége megőrzése érdekében megállapodhatnak abban is, hogy kivételesen az egyik szülőnél töltsön a gyermek a megszokottnál – vagy a korábbi megegyezésben rögzítettnél – több időt. A megállapodás során azonban mindenképp ki kell kérni a gyermek véleményét is, melyet korától és érettségétől függően figyelembe kell venni.

Főszabály szerint a veszélyhelyzet nem akadályozhatja a kapcsolattartást, amennyiben a kellő óvintézkedéseket mindkét szülő betartja és a találkozás nem minősül kockázatosnak járványügyi szempontból.

A Ptk. vonatkozó rendelkezése kimondja, hogy a gyermeknek joga van különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartania. Ettől a jogától a gyermeket a koronavírus miatt kialakult helyzetben sem lehet megfosztani, hacsak a gyermek egészségére nem jelent veszélyt a kapcsolattartás.

A kapcsolattartás szüneteltetése

Amennyiben a külön élő szülő, vagy a gyermek oldalán merül fel kockázat, esetleg bármelyikük karanténba kerül, a kapcsolattartás szünetel, és azt más módon (pl. telefonon, videóhívás útján stb.) lehet pótolni.

§ Az elmaradt személyes kapcsolat pótlására a törvény 6 hónapon belül ad lehetőséget.

Érdemes megjegyezni azonban hogy, az elmaradt kapcsolattartás pótlása semmiképp sem veszélyeztetheti a gyermek egészségét. Fontos, hogy az akadály felmerüléséről az adott szülő köteles tájékoztatást adni a másik félnek.

 

Egyoldalú döntés a kapcsolattartás terén

Az önkényes és egyoldalú döntések továbbra sem engedélyezettek egyik szülő számára sem. Önkényes döntésnek minősül például, ha a gyermekkel élő szülő nem adja át a gyermeket a kapcsolattartó szülőnek, vagy mondvacsinált okok miatt akadályozza a másik felet a kapcsolattartásban.

Amennyiben a fennálló akadály létét vitatja bármelyik fél, vagy az elmaradt kapcsolattartás pótlása van akadályoztatva, illetve ha bármely fél aránytalannak vagy szükségtelennek, esetleg rosszhiszeműnek érzi, hogy a másik szülő a kapcsolattartást korlátozni akarja az ilyen helyzetet az általános szabályok alapján bírósági úton kell rendezni.

Mi a teendő ha a gyermek karanténba került?

Értelemszerűen, amennyiben a gyerek megbetegedett, a kapcsolattartása a karantén idején a külön élő szülővel való kapcsolattartása szünetel. Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a szülők 50-50%-ban gondoskodnak a gyermekről, a karantén idején a gyermeknek annál a szülőnél kell maradnia, akinél a megbetegedése kezdetén tartózkodik.

Kizárólagos szülői felügyelet esetén, ha a gyermek 14 éven aluli, a betegség megszűnése után mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermek visszakerülhessen a kizárólagos szülői felügyelet jogával rendelkező szülőhöz.

 

Változás a vitás helyzetek kezelésére jogosítottak körében

2020. március 1-től már nem a gyámhatóság, hanem a bíróság rendezi a gyermek kapcsolattartásával összefüggésben felmerült vitás ügyeket. A folyamatot egy online kérvénnyel is el lehet indítani, ezzel sokkal gördülékenyebb és gyorsabb ügyintézés áll az igénylők rendelkezésére. A kapcsolattartás körében kialakult vita esetén mindazonáltal érdemes ügyvédhez fordulni.

 

Kapcsolattartási az ünnepek idején

Jelen cikk megírásának pillanatában a szülői kapcsolattartást módosító járványügyi rendelkezés nincs hatályban, illetve egyelőre nem is tervez a Kormány ilyet bevezetni. Cikkünket az esetleges jogszabályi változások esetén folyamatosan frissítjük.

A vírusra való tekintettel a kapcsolattartás során is érdemes a szülőknek együttműködniük, hogy a gyermek számára boldog ünnepi hangulatot teremtsenek. A gyermek, és az esetlegesen a háztartásban élő idős nagyszülők egészségének megőrzése érdekében érdemes az ünnepi időszakban is érdemes kerülni a felesleges fertőzés kockázatát.

 

Szülői kapcsolattartással kapcsolatos jogi kérdése esetén forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

Felvehetek hitelt az építés alatt álló társasházi lakásra? – Társasházi építményi jog

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

Tovább olvasom
Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

Módosul a földhivatali eljárások díjáról szóló Díjrendelet

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

Tovább olvasom
Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

Invertercsere az Otthoni Energiatároló Programban? Nem járhat elszámolási joghátránnyal!

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

Tovább olvasom
Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com