Európai Uniós védjegyek sorsa a Brexit után

Az Egyesült Királyság kilépésével az Európai Unióból, az Uniós védjegyek által nyújtott jogi oltalom 2021. január 01-től az Egyesült Királyságban problémákba ütözhet. Cikkünkben a Brexit által érintett védjegyek sorsával foglalkozunk, és gyakorlati tanácsokat igyekszünk nyújtani az olyan – elsősorban magyar – cégeknek, akik nemzetközi védjegyekben érdekeltek.

A védjegy a modern kereskedelem egyik legfontosabb eleme. A gazdasági szereplők számára kiemelten fontos cél, hogy saját termékeiket és szolgáltatásaikat a vásárlók egyértelműen hozzájuk társítsák. A védjegy jogosulatlan használói ellen való hatékony fellépés csak megfelelő védjegy birtokában lehetséges. A Brexit után kialakult helyzetben számos magyar cég is érdekelt az Egyesült Királyságra (is) kiterjedő védjegyekben.

Az alábbiakban a már bejegyzett, a bejegyzés alatt álló, illetve a jövőben bejegyzendő védjegyek sajátosságaival foglalkozunk:

A korábban már bejegyzett EU-s védjegyek sorsa

Az Európai Unió egész területére kiterjedő, ún. EUTM védjegyek által nyújtott jogi védelem 2021. január 01-től az Egyesült Királyságra már nem terjed ki. Az Egyesült Királyság Védjegyhivatala (IPO) ugyanakkor minden aktív EUTM védjegyhez egyező tartalommal megfelelő angol védjegyet készít, így a korábbi védjegy-jogosultak gyakorlati szempontból továbbra is védettek maradnak. A különbség mindössze az, hogy a védelmet ezentúl nem nyilvántartás, hanem az EU-s nyilvántartás és az IPO nyilvántartás együttesen biztosítja.

Az IPO védjegyeket automatikusan nyilvántartásba veszik az Egyesült Királyságban, és ugyanolyan védelmet nyújtanak, mintha már eleve IPO védjegyet szerzett volna meg a jogosult. Az IPO védjegyek az eredeti EUTM védjegy bejegyzési dátumát viselik, így lejárati idejükre is ez az időpont irányadó. A már bejegyzett védjegyek jogosultjainak az IPO védjegy nyilvántartásba vételéért fizetniük nem kell. A jogosultak külön igazolást (certificate) nem kapnak az IPO védjegyről, azonban védjegyük nyilvántartott adatai az adatbázisban elérhetők lesznek.

Ezért javasoljuk, hogy angol jogi képviselettel felvértezve rendezzék védjegyük egyesület királyságbeli sorsát. Britt kollégánk áll rendelkezésükre! 

A bejegyzés alatt lévő védjegyek

A bejegyzés alatt lévő EUTM védjegyek jogosultjainak 2021. szeptember 30. napjáig lehetőségük van azokkal megfelelő tartalmú IPO védjegyet is igényelniük. A már bejegyzett védjegyek sorsához hasonlóan ezen IPO védjegyek is osztják az EUTM védjegy adatait, így a benyújtás dátuma az EUTM védjegy benyújtásával megegyezik.

A bejegyzés alatt lévő védjegyek IPO általi regisztrációját kérelmezni kell, és azokért külön díjat kell fizetni. Az IPO védjegy vonatkozásában elektronikus eljárás esetén egy áruosztályra 170, míg minden további áruosztályra további 50 font illeték fizetendő. A papír alapú ügyintézés lassabb és drágább, így ezt nem javasoljuk igénybe venni.

Új védjegy bejegyzése

Új védjegy bejegyzésének igénye esetén, amennyiben az egész Európai Unió és az Egyesült Királyság területére egyaránt kiterjedő védjegy-oltalmat szeretnénk kapni, akkor az Unió és az Egyesült Királyság védjegyhivatalánál külön-külön kérelmet kell benyújtani. A kérelmeket a hivatalok egymástól függetlenül bírálják el. A kérelmek elfogadása esetén a jogosult külön EUTM és külön IPO igazolást kap, melyek együttesen azonban a korábbi (Brexit előtti) védjegyekével megegyező területi hatállyal bírnak.

Új védjegy bejegyzése iránti igény esetén mindenképpen érdemes szakmai segítséget igénybe venni. A védjegybejelentés elkészítésekor rendkívül fontos, hogy a megfelelő áruosztályokat jelöljük meg, illetve tisztában kell lennünk az egyes védjegy típusok sajátosságaival és azzal, hogy az adott helyzetben mely típusú védjegy nyújtja a legjobb védelmet.

 

Amennyiben hazai vagy nemzetközi védjegyoltalomra, az Egyesület Királyságban védjegy ügyintézésre van szüksége, forduljon Irodánkhoz bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com