A Polgári perrendtartás – amely a polgári perek lefolyásának szabályait határozza meg – jelentős változásokon esetett át egy 2020 végén elfogadott, átfogó módosítási javaslatnak köszönhetően. Az új szabályokat 2021. január 1-től kell alkalmazni és várhatóan komoly kihatással lehetnek a most indított és a már folyamatban lévő peres ügyekre egyaránt. Jelen cikkünk azon módosításokat tekinti át, melyek a családjogi perek vitelében hoznak változást.
Mit tekintünk családjogi pernek?
A Polgári perrendtartás az általános szabályok mellett meghatároz olyan speciális perfajtákat, melyekre külön szabályok vonatkoznak. Ezek körében, a „személyállapotot érintő perek” elnevezés alatt szól a gondnoksági perekről, a házassági perekről (ezek a házasság felbontásának, érvénytelenségének, létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránt indított perek) származási perekről (melyek, az apa személyének megállapításával, az apasági vélelem megdöntésével és az anya megállapításával kapcsolatos pereket jelentik), az örökbefogadás felbontása és a kiskorú tartása iránti, illetve a szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perekről.
Az idei év elejétől hatályba lépő módosítások közül elsőként említjük meg, hogy újdonságként tartalmazza a „kapcsolattartási per”-t, mint külön kategóriát. Az elnevezés a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartás megváltoztatása, valamint a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránt indított pereket foglalja magában. Ezzel kapcsolatban érdemes figyelemmel lenni a Polgári Törvénykönyv szintén 2021. január 1. napjától hatályos változtatására is, mely kimondja, hogy amennyiben a kapcsolattartás szabályait a bíróság állapította meg, ennek megváltoztatása is a bíróságtól kérhető. Korábban ez csak a bírósági határozat meghozatalát követő két évig volt így, a kapcsolattartás megállapításával kapcsolatban egyebekben a gyámhatóságnak volt hatásköre.
Elmondható tehát, hogy ezen módosítások a bíróság hatáskörének a kapcsolattartással összefüggő kérdésekre történő kiterjesztésére irányulnak. Ugyanakkor a Polgári perrendtartás módosítása nem változtat azon, hogy a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránti kereset önállóan nem, hanem kizárólag a házassági vagy szülői felügyelettel kapcsolatos perben terjeszthető elő. Ha nincs folyamatban ilyen per, akkor a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartási jog megvonása vagy korlátozása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
Rugalmasabb szabályok
Az újítások során az egyik legfontosabb szempont az eljárási szabályok rugalmasabbá tétele, a könnyebb jogérvényesítés biztosítása volt. Ez nem új ötlet, a bírói és ügyvédi kar már korábban is jelezte, hogy az egyszerűbb megítélésű családjogi perekben a polgári perrendtartás általános szabályai túl kötöttek, a perek mielőbbi befejezését hátráltatják.
Ennek orvoslására szolgál az a rendelkezés, amely szerint a személyi állapotot érintő perek esetén a keresetlevél beérkezését követően rögtön kitűzésre kerül a tárgyalás időpontja – főszabály szerint ez csak az alperesi ellenkérelem beérkezését követően történne meg. Ez akár 1-1,5 hónapos gyorsítást is jelenthet az ügyekben.
A jogi képviselő nélkül eljáró alperesek számára jelent könnyítést, hogy ellenkérelmüket – amit az általános szabályok szerint írásban kell előterjeszteni, meghatározott formai követelmények szerint – ezentúl szóban is előterjeszthetik a perfelvételi tárgyaláson.
A rugalmasságot szolgálják továbbá azok a rendelkezések, melyek a polgári perek két szakaszának az „átjárhatóságát” könnyítik meg. Az első a perfelvételi szak, ami a jogvita kereteinek kijelölésére szolgál, ezt pedig az érdemi tárgyalási szak követi, aminek keretében a bíróság lefolytatja szükséges bizonyításokat és végezetül döntést hoz. Az eljárások rugalmasabbá tételét célozza az előzetes bizonyítás lehetővé tétele, valamint a bizonyítás lefolytatásának lehetősége az érdemi tárgyalási szakban, vagy akár a per megindítása előtt is. Szintén könnyítést jelent, hogy a felperesi kereset és az alperesi ellenkérelem az érdemi tárgyalási szakban is megváltoztatható a bíróság engedélye nélkül is. Továbbá az új rendelkezések külön is nevesítik az ideiglenes intézkedés hivatalból történő elrendelésének esetköreit.
A gyermekek érdekeinek védelme
A törvénymódosítás másik fontos célkitűzése a családjogi perekkel kapcsolatban a gyermekek védelmének és jogainak érvényesítése.
E cél elérésének fontos eszköze, hogy a jogalkotó a személyi állapotot érintő perekben kizárja a magánszakértő igénybevételét. A törvénymódosítás indokolása szerint a bizonyítás ezen módját azért fontos kizárni, mert ha a bizonyító fél e perekben magánszakértői bizonyítást indítványoz, akkor az ellenérdekű fél is jogosult magánszakértői bizonyítást indítványozni, ha pedig a két magánszakértői vélemény között szakmai ellentét áll fenn, akkor annak feloldására a bíróság kirendelt szakértőt fog alkalmazni. Ennek következtében előfordulhat, hogy a perrel érintett kiskorú gyermeket három szakértő is vizsgálja, mely nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekének és jogainak fokozott védelmére vonatkozó alapelvvel.
Emellett a törvény kifejezetten a bíróságok kötelességévé teszi, hogy fokozottan figyeljenek arra, hogy amennyiben a gyermek helyzete miatt a gyermekvédelmi szervek értesítésére szükség van, ez haladéktalanul megtörténjen. A szülői felügyelet rendezésére irányuló pereknél pedig a törvény lehetővé teszi, hogy ha a bíróság azt tapasztalja, hogy a fél által indítványozott bizonyítás nem a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja vagy éppen hogy azzal ellentétes – például gyakran előfordul, hogy az ellenérdekű szülő lejáratását célozza – az indítványozott bizonyítás helyett hivatalból rendeljen el bizonyítást.
A jelen módosítások következtében nem csak bizonyítás elrendelésére van lehetősége a bíróságnak hivatalból, de ezen ügyekben sor kerülhet arra is, hogy a bíróság olyan releváns kérdésekben is hivatalból döntsön, mely kapcsán a felek kérelemmel ugyan nem éltek, de a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel arra szükség mutatkozik.
A házassági perre vonatkozó szabályok egyes módosításai
A törvénymódosítás a családjogi perek egyes típusainál is különböző változtatásokat vezet be, ezek közül a házassági perekkel kapcsolatos változásokat tekintjük át.
A házassági perben előterjesztett keresetlevél egy új tartalmi elemmel bővül: ezentúl a házassági életközösség időtartamának kezdő és befejező időpontját is fel kell tüntetni, mely leginkább a bíróság számára jelent könnyebbséget, hiszen a házassági életközösség tartamát az ítéletben meg kell állapítania. Megjegyezzük, hogy ezt a bírói gyakorlat ezidáig is megkövetelte.
Ezen kívül a jogszabály a joggyakorlat egységesítése érdekében előírja azt is, hogy amennyiben a felperes a házasság felbontását közös megegyezéssel kéri, de a felek között a járulékos kérdésekben (szülői felügyelet és kapcsolattartás, házastársi közös lakás használata, gyermek tartása és házastársi tartás) még nem jött létre megállapodás, a felperes ezen járulékos kérdések vonatkozásában is köteles nyilatkozatot tenni. A törvénymódosítás indokolása hangsúlyozza, hogy ez a felperesi nyilatkozat nem minősül kereset előterjesztésének, a módosítás célja, hogy a felperesi álláspont ismeretében elősegítse az alperesnek meghatározott járulékos kérdésekben elfoglalt álláspontjának előadását, ami egyrészt a perkoncentrációt szolgálja, másrészt a módosítás a perfelvételi tárgyalás és az egyezségkötés eredményességét is előmozdíthatja.
Amennyiben házasság felbontásával, vagy egyéb családjogi üggyel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal Irodánkhoz!
