Az ingatlan bérletére vonatkozó szerződések szabályai

A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő zavartalanul használhatja és elfoglalhatja a bérlemény tárgyát képező helyiségeket. A bérbeadónak kötelessége a bérlő ezen jogát tiszteletben tartani, és a zavartalan használatot részére biztosítani. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza továbbá a bérbeadó kellékszavatossági kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy maga a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak.  

A bérleti szerződés a felek megállapodása szerint kifejezetten elő is írhatja, hogy a bérbeadó a bérlemény zavartalan használatát milyen módon biztosítja, illetve egy már előre látható, időzített építkezés vagy felújítás esetén a bérlő jogosult-e például csökkentett bérleti díj fizetésére.

Az átlagos bérleti szerződések döntő többségben azonban nem térnek ki ilyen részletekre, így számos olyan körülmény léphet fel egy építkezés vagy komolyabb felújítás során, ami a bérlők zavartalan használathoz való jogát akadályozza.

Ilyen körülmények lehetnek például:

• § Az építési munkálatokkal járó nagymértékű zajterhelés;
•  
• § A munkálatokhoz szükséges állványzat-tartószerkezet felállításából eredően a bérlemény nehezített megközelíthetősége;
•  
• § Az építési munkálatokkal összefüggésben a bérbeadó vállalkozóinak kárt okozó magatartása;
•  
• § Az építési munkálatok miatt a bérbeadó által a bérleti szerződés alapján nyújtandó szolgáltatások megvonása.

A bérlő jogai

Amennyiben beigazolódik, hogy az akadályozó körülményekből eredően a bérbeadó akaratlanul is szerződésszegést követ el, a bérlő kártérítési igényt érvényesíthet, akár kártérítési pert is indíthat a bérbeadóval szemben. A pereskedés elkerülése végett a bérbeadónak a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a bérlőket a tervezett építési munkálatokról és azok várható körülményeiről.

Az építkezés időtartamára a bérlő kérelmezheti többek között: a bérleti díj arányos csökkentését, vagy akár annak teljes összegére vonatkozó fizetési kötelezettség alóli mentesülését. Egyezség tárgyát képezheti továbbá az is, hogy miként érhető el a körülményekhez képest a legkisebb mértékű zajterhelés, illetve az építési munkálatokhoz szükséges eszközök elhelyezéséből/felállításából eredő akadályozó tényezők hogyan minimalizálhatóak.

Ilyen esetekben tehát célravezető, ha a bérbeadó minél előbb kapcsolatba lép a bérlővel, és lehetőleg békés keretek között próbálják meg kiküszöbölni a felmerülő problémákat. Amennyiben a felek egymás között nem tudnak mindenben megegyezni, érdemes szakértő jogi képviselő – például ügyvéd – tanácsát kikérni.

Amennyiben ingatlannal vagy ingósággal kapcsolatos bérleti, illetve adás-vételi szerződéssel kapcsolatban segítségre, jogi tanácsra van szüksége, forduljon bizalommal szakértő kolllégáinkhoz!

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.