Az ingatlan bérletére vonatkozó szerződések szabályai

A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő zavartalanul használhatja és elfoglalhatja a bérlemény tárgyát képező helyiségeket. A bérbeadónak kötelessége a bérlő ezen jogát tiszteletben tartani, és a zavartalan használatot részére biztosítani. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza továbbá a bérbeadó kellékszavatossági kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy maga a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak.  

A bérleti szerződés a felek megállapodása szerint kifejezetten elő is írhatja, hogy a bérbeadó a bérlemény zavartalan használatát milyen módon biztosítja, illetve egy már előre látható, időzített építkezés vagy felújítás esetén a bérlő jogosult-e például csökkentett bérleti díj fizetésére.

Az átlagos bérleti szerződések döntő többségben azonban nem térnek ki ilyen részletekre, így számos olyan körülmény léphet fel egy építkezés vagy komolyabb felújítás során, ami a bérlők zavartalan használathoz való jogát akadályozza.

Ilyen körülmények lehetnek például:

• § Az építési munkálatokkal járó nagymértékű zajterhelés;
•  
• § A munkálatokhoz szükséges állványzat-tartószerkezet felállításából eredően a bérlemény nehezített megközelíthetősége;
•  
• § Az építési munkálatokkal összefüggésben a bérbeadó vállalkozóinak kárt okozó magatartása;
•  
• § Az építési munkálatok miatt a bérbeadó által a bérleti szerződés alapján nyújtandó szolgáltatások megvonása.

A bérlő jogai

Amennyiben beigazolódik, hogy az akadályozó körülményekből eredően a bérbeadó akaratlanul is szerződésszegést követ el, a bérlő kártérítési igényt érvényesíthet, akár kártérítési pert is indíthat a bérbeadóval szemben. A pereskedés elkerülése végett a bérbeadónak a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a bérlőket a tervezett építési munkálatokról és azok várható körülményeiről.

Az építkezés időtartamára a bérlő kérelmezheti többek között: a bérleti díj arányos csökkentését, vagy akár annak teljes összegére vonatkozó fizetési kötelezettség alóli mentesülését. Egyezség tárgyát képezheti továbbá az is, hogy miként érhető el a körülményekhez képest a legkisebb mértékű zajterhelés, illetve az építési munkálatokhoz szükséges eszközök elhelyezéséből/felállításából eredő akadályozó tényezők hogyan minimalizálhatóak.

Ilyen esetekben tehát célravezető, ha a bérbeadó minél előbb kapcsolatba lép a bérlővel, és lehetőleg békés keretek között próbálják meg kiküszöbölni a felmerülő problémákat. Amennyiben a felek egymás között nem tudnak mindenben megegyezni, érdemes szakértő jogi képviselő – például ügyvéd – tanácsát kikérni.

Amennyiben ingatlannal vagy ingósággal kapcsolatos bérleti, illetve adás-vételi szerződéssel kapcsolatban segítségre, jogi tanácsra van szüksége, forduljon bizalommal szakértő kolllégáinkhoz!

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.