Jogszabályi háttér

2022. január 01-ei hatállyal módosul a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet.

A jogszabály-módosítás minden olyan vállalkozást érint, amely közvetlenül vagy akár közvetett módon fogyasztónak minősülő vásárló részére értékesít árukat, vagy nyújt szolgáltatást.

Ki a fogyasztó?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény értelmező rendelkezései alapján, a 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerint fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény pedig a fogyasztó fogalmát a fentiekhez képest valamelyest pontosabban fogalmazza meg. Eszerint fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. 

Az új szabályok lényege

A jogszabály-módosítás alapján 2022-től a gyártókra vonatkozóan új előírások lépnek hatályba.

Azok a gyártók, akik jótállást nyújtanak a termékük tartósságára, jótállási nyilatkozatot kell a fogyasztó rendelkezésére bocsássanak.

Ebben rögzíteni kell előírt tartalommal és jól érthető szövegezéssel:

• § a jótállásra kötelezett nevét és címét;
• § a jótállással érintett árut;
• § a fogyasztó tudomására kell juttatni a jótállás érvényesítésének menetét;
• § fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a gyártói jótállás nem érinti a kellékszavatossági jogait

A fogyasztók ezáltal nem csak az eladóhoz intézett termékszavatossági igénnyel élhetnek, hanem közvetlenül a gyártóhoz fordulhatnak hibás teljesítés esetében kijavítási, vagy termékcsere igénnyel, a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt.

A fentiek mellett ráadásul vita esetén a bizonyítási teher a jótállót, tehát a gyártót terheli, ellentétben a termékszavatossággal, melynél továbbra is a fogyasztót terheli a bizonyítás kötelezettsége.

Kötelező jótálls és gyártói jótállás?

Fontos megjegyezni, hogy a fenti szabályokat nem szabad összekeverni a régen működő, ún. kötelező jótállással. Ez a jogintézmény az eladó vállalkozásokra ró kötelezettségeket, a tartós fogyasztási cikk eladási árának függvényében, sávosan 1-2-3 év időtartamra, vagy új építésű lakások esetében. Szintén nem szabad összekeverni a kötelező jótállás esetében az eladó fél által fogyasztónak kiállítandó ún. jótállási jegyet a fent említett gyártói jótállási nyilatkozattal. Ezek a jogintézmények ugyanis egymás mellett párhuzamosan működnek a továbbiakban, de nem fedik le egymást.

Amennyiben jótállással, garanciával vagy szavatossággal kapcsolatos jogi kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

Tekintettel arra, hogy jelen cikkünk a 2021-es év utolsó blog-bejegyzése, ez úton kívánunk mindenkinek boldog ünnepeket és sikerekben gazdag új évet!

A mai modern jogi környezetben a jogviták és jogi eljárások során kulcsfontosságúvá vált a digitális nyomok dokumentált, szakszerű feltárása, valamint a készülékek és fiókok védelme.

Irodánk együttműködő partnere ezen területen a Biztonság Akadémia Kft. 

Partnerünk szakmai hátterét Durmics Tamás független informatikai biztonsági szakértő etikus hacker biztosítja, aki több mint 25 év informatikai és biztonsági szakértői tapasztalattal rendelkezik. Munkájában a dokumentált, független vizsgálati módszertan és a technikai eredmények közérthető, jogi eljárásokban is használható bemutatásra helyezi a hangsúlyt.

Szoftverfejlesztési szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízásainkat az alábbi lépések mentén szoktuk teljesíteni.

A megbízás teljesítését minden esetben ügyvédi megbízási szerződés aláírása előzi meg.

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.