Jogszabályi háttér

2022. január 01-ei hatállyal módosul a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet.

A jogszabály-módosítás minden olyan vállalkozást érint, amely közvetlenül vagy akár közvetett módon fogyasztónak minősülő vásárló részére értékesít árukat, vagy nyújt szolgáltatást.

Ki a fogyasztó?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény értelmező rendelkezései alapján, a 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerint fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény pedig a fogyasztó fogalmát a fentiekhez képest valamelyest pontosabban fogalmazza meg. Eszerint fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. 

Az új szabályok lényege

A jogszabály-módosítás alapján 2022-től a gyártókra vonatkozóan új előírások lépnek hatályba.

Azok a gyártók, akik jótállást nyújtanak a termékük tartósságára, jótállási nyilatkozatot kell a fogyasztó rendelkezésére bocsássanak.

Ebben rögzíteni kell előírt tartalommal és jól érthető szövegezéssel:

• § a jótállásra kötelezett nevét és címét;
• § a jótállással érintett árut;
• § a fogyasztó tudomására kell juttatni a jótállás érvényesítésének menetét;
• § fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a gyártói jótállás nem érinti a kellékszavatossági jogait

A fogyasztók ezáltal nem csak az eladóhoz intézett termékszavatossági igénnyel élhetnek, hanem közvetlenül a gyártóhoz fordulhatnak hibás teljesítés esetében kijavítási, vagy termékcsere igénnyel, a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt.

A fentiek mellett ráadásul vita esetén a bizonyítási teher a jótállót, tehát a gyártót terheli, ellentétben a termékszavatossággal, melynél továbbra is a fogyasztót terheli a bizonyítás kötelezettsége.

Kötelező jótálls és gyártói jótállás?

Fontos megjegyezni, hogy a fenti szabályokat nem szabad összekeverni a régen működő, ún. kötelező jótállással. Ez a jogintézmény az eladó vállalkozásokra ró kötelezettségeket, a tartós fogyasztási cikk eladási árának függvényében, sávosan 1-2-3 év időtartamra, vagy új építésű lakások esetében. Szintén nem szabad összekeverni a kötelező jótállás esetében az eladó fél által fogyasztónak kiállítandó ún. jótállási jegyet a fent említett gyártói jótállási nyilatkozattal. Ezek a jogintézmények ugyanis egymás mellett párhuzamosan működnek a továbbiakban, de nem fedik le egymást.

Amennyiben jótállással, garanciával vagy szavatossággal kapcsolatos jogi kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz!

Tekintettel arra, hogy jelen cikkünk a 2021-es év utolsó blog-bejegyzése, ez úton kívánunk mindenkinek boldog ünnepeket és sikerekben gazdag új évet!

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.