A gyermekétől különélő szülő tartási kötelezettségét pénzben, gyermektartásdíj megfizetésével teljesíti. A jelenlegi égető gazdasági helyzet szempontjából kulcskérdés a gyermektartásdíj mértéke, amely tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó, ennek hiányában a bíróság dönt a kérdésben.

Létezik inflációkövető tartásdíj?

Szerencsére a válasz igen. A Polgári Törvénykönyv több megoldási lehetőséget is felkínál. Egyrészt ha a szülőknek sikerül közösen megállapodni, minden további nélkül módjukban áll az inflációt ekképpen betervezni a fizetendő összegbe.

Másrészt – megállapodás híján - a törvény lehetővé teszi a bíróság számára, hogy döntsön a tartásdíj mértékének évente való, KSH által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével történő automatikus módosulásáról. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy az infláció jövőbeli növekedését előzetesen, későbbi komplikációkat elkerülő módon kivédjük. Mivel ezt a mutatót a KSH minden év január 15-én teszi közzé, ezért ez a gyakorlatban a következő év február 1-től való automatikus módosulásra teremt lehetőséget.

Amennyiben a tartásdíjról való első döntéskor a fentiekre nem került sor, akkor is lehetőség van keresetben kérni a fizetendő összeg infláció mértékével való megemelését.

Fontos hangsúlyozni, hogy az éves fogyasztói árindex változásának figyelembevételével történő emelés kizárólag az infláció kompenzálására alkalmas, ebből a szempontból tehát nincs relevanciája a gyermek esetleges megnövekedett igényeinek. Természetesen szükség esetén utóbbiak is érvényesíthetők, ez azonban az inflációtól független helyzet, amely bonyolultabb bizonyítási kérdéseket vet fel.

Az inflációkövetés hagyján, mit tehetek, ha a tartásdíjat meg sem fizetik?

Nem az áremelkedés közvetlen következménye ugyan, de ilyen gazdasági kontextusban különösen égető probléma, ha a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülő nem teljesíti e kötelezettségét.

Ebben az esetben első lépésként a gyermeket gondozó szülő kérheti az elmaradt gyermektartásdíj végrehajtását. Amennyiben a gyermektartásdíj ilyen módon való behajtása átmenetileg lehetetlen, lehetőség van a tartásdíj állam általi előlegezését kérelmezni. Az erre vonatkozó szabályok 2022. január 1-jétől számos ponton változtak, így ma már jóval kedvezőbb feltételek mellett van erre lehetőség: a megelőlegezést többé nem köti a jogalkotó jövedelmi feltételekhez, viszont már háromhavi elmaradást követően is megadja rá a lehetőséget, továbbá 50.200 forintra emelkedett az előleg lehetséges legmagasabb összege.

Noha a tartásdíjjal kapcsolatos megállapodás hiánya, a pereskedés, illetve az tartásdíj elmaradásának követelése gyakran számos nehézséggel jár együtt, a gyermek megfelelő anyagi körülményeinek megteremtése érdekében mégis érdemes gondot fordítani ezekre a kérdésekre. A csillapodni nem tűnő áremelkedések idején pedig mindez hatványozottan így van.

Amennyiben gyermektartásdíjjal, annak összegével, vagy behajtásával kapcsolatos kérdése van, keresse bizalommal szakértő kollégáinkat!

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.