A gyermekétől különélő szülő tartási kötelezettségét pénzben, gyermektartásdíj megfizetésével teljesíti. A jelenlegi égető gazdasági helyzet szempontjából kulcskérdés a gyermektartásdíj mértéke, amely tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó, ennek hiányában a bíróság dönt a kérdésben.

Létezik inflációkövető tartásdíj?

Szerencsére a válasz igen. A Polgári Törvénykönyv több megoldási lehetőséget is felkínál. Egyrészt ha a szülőknek sikerül közösen megállapodni, minden további nélkül módjukban áll az inflációt ekképpen betervezni a fizetendő összegbe.

Másrészt – megállapodás híján - a törvény lehetővé teszi a bíróság számára, hogy döntsön a tartásdíj mértékének évente való, KSH által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével történő automatikus módosulásáról. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy az infláció jövőbeli növekedését előzetesen, későbbi komplikációkat elkerülő módon kivédjük. Mivel ezt a mutatót a KSH minden év január 15-én teszi közzé, ezért ez a gyakorlatban a következő év február 1-től való automatikus módosulásra teremt lehetőséget.

Amennyiben a tartásdíjról való első döntéskor a fentiekre nem került sor, akkor is lehetőség van keresetben kérni a fizetendő összeg infláció mértékével való megemelését.

Fontos hangsúlyozni, hogy az éves fogyasztói árindex változásának figyelembevételével történő emelés kizárólag az infláció kompenzálására alkalmas, ebből a szempontból tehát nincs relevanciája a gyermek esetleges megnövekedett igényeinek. Természetesen szükség esetén utóbbiak is érvényesíthetők, ez azonban az inflációtól független helyzet, amely bonyolultabb bizonyítási kérdéseket vet fel.

Az inflációkövetés hagyján, mit tehetek, ha a tartásdíjat meg sem fizetik?

Nem az áremelkedés közvetlen következménye ugyan, de ilyen gazdasági kontextusban különösen égető probléma, ha a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülő nem teljesíti e kötelezettségét.

Ebben az esetben első lépésként a gyermeket gondozó szülő kérheti az elmaradt gyermektartásdíj végrehajtását. Amennyiben a gyermektartásdíj ilyen módon való behajtása átmenetileg lehetetlen, lehetőség van a tartásdíj állam általi előlegezését kérelmezni. Az erre vonatkozó szabályok 2022. január 1-jétől számos ponton változtak, így ma már jóval kedvezőbb feltételek mellett van erre lehetőség: a megelőlegezést többé nem köti a jogalkotó jövedelmi feltételekhez, viszont már háromhavi elmaradást követően is megadja rá a lehetőséget, továbbá 50.200 forintra emelkedett az előleg lehetséges legmagasabb összege.

Noha a tartásdíjjal kapcsolatos megállapodás hiánya, a pereskedés, illetve az tartásdíj elmaradásának követelése gyakran számos nehézséggel jár együtt, a gyermek megfelelő anyagi körülményeinek megteremtése érdekében mégis érdemes gondot fordítani ezekre a kérdésekre. A csillapodni nem tűnő áremelkedések idején pedig mindez hatványozottan így van.

Amennyiben gyermektartásdíjjal, annak összegével, vagy behajtásával kapcsolatos kérdése van, keresse bizalommal szakértő kollégáinkat!

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.