A gyermekétől különélő szülő tartási kötelezettségét pénzben, gyermektartásdíj megfizetésével teljesíti. A jelenlegi égető gazdasági helyzet szempontjából kulcskérdés a gyermektartásdíj mértéke, amely tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó, ennek hiányában a bíróság dönt a kérdésben.

Létezik inflációkövető tartásdíj?

Szerencsére a válasz igen. A Polgári Törvénykönyv több megoldási lehetőséget is felkínál. Egyrészt ha a szülőknek sikerül közösen megállapodni, minden további nélkül módjukban áll az inflációt ekképpen betervezni a fizetendő összegbe.

Másrészt – megállapodás híján - a törvény lehetővé teszi a bíróság számára, hogy döntsön a tartásdíj mértékének évente való, KSH által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével történő automatikus módosulásáról. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy az infláció jövőbeli növekedését előzetesen, későbbi komplikációkat elkerülő módon kivédjük. Mivel ezt a mutatót a KSH minden év január 15-én teszi közzé, ezért ez a gyakorlatban a következő év február 1-től való automatikus módosulásra teremt lehetőséget.

Amennyiben a tartásdíjról való első döntéskor a fentiekre nem került sor, akkor is lehetőség van keresetben kérni a fizetendő összeg infláció mértékével való megemelését.

Fontos hangsúlyozni, hogy az éves fogyasztói árindex változásának figyelembevételével történő emelés kizárólag az infláció kompenzálására alkalmas, ebből a szempontból tehát nincs relevanciája a gyermek esetleges megnövekedett igényeinek. Természetesen szükség esetén utóbbiak is érvényesíthetők, ez azonban az inflációtól független helyzet, amely bonyolultabb bizonyítási kérdéseket vet fel.

Az inflációkövetés hagyján, mit tehetek, ha a tartásdíjat meg sem fizetik?

Nem az áremelkedés közvetlen következménye ugyan, de ilyen gazdasági kontextusban különösen égető probléma, ha a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülő nem teljesíti e kötelezettségét.

Ebben az esetben első lépésként a gyermeket gondozó szülő kérheti az elmaradt gyermektartásdíj végrehajtását. Amennyiben a gyermektartásdíj ilyen módon való behajtása átmenetileg lehetetlen, lehetőség van a tartásdíj állam általi előlegezését kérelmezni. Az erre vonatkozó szabályok 2022. január 1-jétől számos ponton változtak, így ma már jóval kedvezőbb feltételek mellett van erre lehetőség: a megelőlegezést többé nem köti a jogalkotó jövedelmi feltételekhez, viszont már háromhavi elmaradást követően is megadja rá a lehetőséget, továbbá 50.200 forintra emelkedett az előleg lehetséges legmagasabb összege.

Noha a tartásdíjjal kapcsolatos megállapodás hiánya, a pereskedés, illetve az tartásdíj elmaradásának követelése gyakran számos nehézséggel jár együtt, a gyermek megfelelő anyagi körülményeinek megteremtése érdekében mégis érdemes gondot fordítani ezekre a kérdésekre. A csillapodni nem tűnő áremelkedések idején pedig mindez hatványozottan így van.

Amennyiben gyermektartásdíjjal, annak összegével, vagy behajtásával kapcsolatos kérdése van, keresse bizalommal szakértő kollégáinkat!

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.