A gyermekétől különélő szülő tartási kötelezettségét pénzben, gyermektartásdíj megfizetésével teljesíti. A jelenlegi égető gazdasági helyzet szempontjából kulcskérdés a gyermektartásdíj mértéke, amely tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó, ennek hiányában a bíróság dönt a kérdésben.

Létezik inflációkövető tartásdíj?

Szerencsére a válasz igen. A Polgári Törvénykönyv több megoldási lehetőséget is felkínál. Egyrészt ha a szülőknek sikerül közösen megállapodni, minden további nélkül módjukban áll az inflációt ekképpen betervezni a fizetendő összegbe.

Másrészt – megállapodás híján - a törvény lehetővé teszi a bíróság számára, hogy döntsön a tartásdíj mértékének évente való, KSH által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével történő automatikus módosulásáról. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy az infláció jövőbeli növekedését előzetesen, későbbi komplikációkat elkerülő módon kivédjük. Mivel ezt a mutatót a KSH minden év január 15-én teszi közzé, ezért ez a gyakorlatban a következő év február 1-től való automatikus módosulásra teremt lehetőséget.

Amennyiben a tartásdíjról való első döntéskor a fentiekre nem került sor, akkor is lehetőség van keresetben kérni a fizetendő összeg infláció mértékével való megemelését.

Fontos hangsúlyozni, hogy az éves fogyasztói árindex változásának figyelembevételével történő emelés kizárólag az infláció kompenzálására alkalmas, ebből a szempontból tehát nincs relevanciája a gyermek esetleges megnövekedett igényeinek. Természetesen szükség esetén utóbbiak is érvényesíthetők, ez azonban az inflációtól független helyzet, amely bonyolultabb bizonyítási kérdéseket vet fel.

Az inflációkövetés hagyján, mit tehetek, ha a tartásdíjat meg sem fizetik?

Nem az áremelkedés közvetlen következménye ugyan, de ilyen gazdasági kontextusban különösen égető probléma, ha a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülő nem teljesíti e kötelezettségét.

Ebben az esetben első lépésként a gyermeket gondozó szülő kérheti az elmaradt gyermektartásdíj végrehajtását. Amennyiben a gyermektartásdíj ilyen módon való behajtása átmenetileg lehetetlen, lehetőség van a tartásdíj állam általi előlegezését kérelmezni. Az erre vonatkozó szabályok 2022. január 1-jétől számos ponton változtak, így ma már jóval kedvezőbb feltételek mellett van erre lehetőség: a megelőlegezést többé nem köti a jogalkotó jövedelmi feltételekhez, viszont már háromhavi elmaradást követően is megadja rá a lehetőséget, továbbá 50.200 forintra emelkedett az előleg lehetséges legmagasabb összege.

Noha a tartásdíjjal kapcsolatos megállapodás hiánya, a pereskedés, illetve az tartásdíj elmaradásának követelése gyakran számos nehézséggel jár együtt, a gyermek megfelelő anyagi körülményeinek megteremtése érdekében mégis érdemes gondot fordítani ezekre a kérdésekre. A csillapodni nem tűnő áremelkedések idején pedig mindez hatványozottan így van.

Amennyiben gyermektartásdíjjal, annak összegével, vagy behajtásával kapcsolatos kérdése van, keresse bizalommal szakértő kollégáinkat!

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.

Cikkünkben bemutatjuk az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelvét (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről és az azzal összefüggésben hazánkban várható változásokat.

A pénzügyi szektor biztonságos és prudens működése elképzelhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (angol rövidítéssel: AML/CFT) nélkül. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, 1/2026. (II.24.) számú ajánlása, amely részletesen szabályozza az ezen a területen dolgozó tisztségviselők feladatait, felelősségi köreit és a kapcsolódó belső eljárásrendeket.

Bár a téma jogilag és szakmailag is rendkívül összetett, az alábbi cikkben közérthetően foglaljuk össze a legfontosabb változásokat és elvárásokat, amelyek elsősorban a hitelintézeteket és a pénzügyi szolgáltatókat érintik. Az ajánlás célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a jogalkalmazást és egységesítse az elvárásokat a hazai pénzügyi szervezetek körében.