Mit jelent az ESG?
Az ESG, vagyis az Environmental-Social Governance (környezeti-társadalmi irányítás) olyan szabályok gyűjtőfogalma, amelyek alapvető célja, hogy a fenntarthatóság zászlaja alá felsorakoztassa a pénzügyi piac szereplőit is. Nem egyértelmű ugyanakkor annak megítélése, hogy a pénzügyi profitot elsődlegesen szem előtt tartó, rövidebb távú szempontok mennyiben békíthetők össze a fenntarthatóság hosszabb távú logikájával. Mindenesetre a jogalkotó egyre több és egyre szigorúbb szabállyal éppen erre törekszik: az ezekhez való megfelelő és hatékony alkalmazkodás egyre összetettebb feladat, érdemes ezért közelebbről is megvizsgálni a kérdéskört.
Az ESG inkább tekinthető egy szemléletnek, amihez jogszabályok kapcsolódnak, mint egy önálló jogterületnek. Ezen szemlélet három fő területe a környezeti hatások (klímaváltozás, karbonkibocsátás, szennyezés, hulladékkezelés kérdései), illetve egyes társadalmi kérdések vizsgálata (emberi jogi kérdések, diszkriminációtilalom, munkavállalói jogok, adatvédelem), továbbá a vezetői döntéshozatal folyamata (üzleti etikusság, vezetői döntések és pénzügyek átláthatósága, részvényesi jogok, vezetők javadalmazási szabályai).
Milyen jogalkotási aktusok tartoznak az ESG rendszerébe?
Aláhúzandó, hogy azok a szabályok, melyeket ESG-nek tekinthetünk, meglehetősen széttagoltak, számos különböző jogforrás tartalmaz ilyen jellegű rendelkezéseket. Álljon itt pár jelentősebb példa:
§ Az EU SRD II irányelve célja a tőzsdei társaságok vezetőinek működését figyelemmel kísérő, aktív részvényesi szerepvállalás erősítése. Ennek keretében a tőzsdén jegyzett cégeknek a menedzsmentjük tekintetében részletes, és a fenntartható működésre is kiterjedő javadalmazási politikát kell elfogadniuk és nyilvánosságra hozniuk; ennek ellenőrzésére pedig az irányelv ösztönözni kívánja a részvényesi jogok gyakorlását.
§ A Bizottság Taxonómia rendelete az éghajlatváltozás mérsékléséhez, illetve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló intézkedések széleskörű felsorolásával törekszik hozzájárulni a vállalatok fenntarthatóbb működéséhez és a fenntartható befektetési kultúra kialakulásához.
§ Az NFRD (Non-Financial Reporting Directive) irányelv az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára írta elő fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolók közzétételét, amiknek környezetvédelmi, szociális, foglalkoztatási, emberi jogi, korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetés kérdéseivel kapcsolatos területekre kell kiterjednie.
Az ESG közeljövője
Utóbbi irányelvet számos kritika illette, többek között amiatt, mert annak előírásai összesen 11.700 vállalatra vonatkoznak az egész EU-ban, továbbá a beszámolók gyakran nehezen hozzfáférhetők, és nem összehasonlíthatók. Ezen kritikák nyomán jutottunk el a CSRD (Corporate Sustainibility Reporting Directive) irányelv-javaslatig, amely várhatóan hamarosan elfogadásra fog kerülni.
Ugyan az uniós jogalkotó eddigi ESG törekvései elsősorban a „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő” vállalatokat – egyszerűbben szólva a hátrányos környezeti és szociális döntések meghozatalára leginkább hajlamos nagyvállalatokat – célozták, a CSRD elfogadása esetén ez az alanyi kör jelentősen, nagyjából a négy-ötszörösére bővülne (olyannyira, hogy a KKV szektor érintettsége is felmerült, bár egyelőre vitás, hogy 3 éves türelmi időt kapjon-e, vagy folytatódjon a mentessége).
A CSRD további vívmánya lenne, hogy az Európai Bizottság által kiadott, egységes beszámolási standardok kötelező alkalmazása lenne elvárt, így biztosítva a beszámolók hatékonyságát és összehasonlíthatóságát.
Tehát az ESG elősegíti a fenntarthatóságot. Miért éri meg mindez?
A legújabb és legszigorúbb ESG szabályokat intézményesítő CSRD irányelv körül számos kérdés tisztázatlan még, a legfrissebb hírek szerint csak 2024-től írná elő a szigorúbb beszámolási kötelezettséget. Ennek ellenére érdemes az akár kis-, akár nagyvállalati döntéshozatal során már most is figyelembe venni az ESG szabályokat és elveket, ugyanis ezek érvényre juttatása a presztízsnövekedésen túl kézzel fogható előnyökkel is kecsegtethet.
Számos tanulmány alátámasztja, hogy az ESG szempontok aktív figyelembevétele, így például alapos ESG jelentés készítése rövid távú számviteli profitcsökkenést nem eredményez, hosszabb távon pedig hozzájárul a nyereséges működéshez. Emellett kiemelendő a fenntarthatósági szempontokra figyelmes befektetők felé sugárzott vonzerő növekedése, illetve egy esetleges hitelfelvétel esetén az elbírálás során tapasztalható előny.
Ezen pénzügyi előnyökön túl természetesen a compliance kötelezettségek jövőbeli növekedése miatt is feltétlenül érdemes az ESG ethosz figyelemmel kísérése, amely egyre összetettebb mivolta miatt érdemes lehet a szakmai segítség igénybevétele is.
