Mit jelent az egyezmény felmondása a gyakorlatban?

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynek köszönhetően eddig minden jövedelem után (pl ingatlan eladása, osztalék, részvény utáni árfolyamnyereség) csak az egyik országban kellett adót fizetni, jövőre azonban már mindkét állam beszedheti a területén érvényes adókat.

Az alábbiakban egyes gyakori bevételi forrásokra vonatkozó következményeket ismertetünk

Hogyan hat ez a részvényekre?

Az osztalékok után fizetendő eddigi 15%-os forrásadó az egyezmény megszüntetésével 30%-ra emelkedik, valamint azontúl 5% magyar SZJA-t is kell fizetni az osztalékok után, tehát összesen 35%-os adóteher vár az osztalékban részesülőkre.

A legnagyobb problémát azonban azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében ezentúl az amerikai piacon történő értékpapír adásvétel nem minősül majd ellenőrzött tőkepiaci műveletnek, annak körét ugyanis a törvény a pénzügyi szolgáltató alapján határozza meg. Ez olyan szempontból lényeges, hogy az adó megállapításánál ellenőrzött tőkepiaci műveletek esetén lehetőség van a veszteség elszámolására. Tekintve, hogy innentől az amerikai piacon történő kereskedés nem minősül ennek, a magyar befektetők veszteséges ügyletei nem vehetők figyelembe az adózás során. Amennyiben a magyar jogalkotó nem módosítja az ellenőrzött tőkepiaci műveletek definícióját, a nyereséges ügyletek után meg kell fizetni a 15%-os forrásadót és a 13%-os szociális hozzájárulási adót is.

Fordítva, az amerikai befektetőknek nem okoz ekkora hátrányt az egyezmény felmondása, ugyanis Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalék, jogdíj és kamatjövedelmek után, így az ilyen típusú jövedelmek adómentesek. Ezen szabályozáson természetesen a magyar jogalkotó bármikor változtathat.

A munkabér

Az egyezmény hatálya alatt amennyiben magyar illetőségű (pl. kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező személy vagy olyan többes állampolgár, aki Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkezik) magánszemély az Államokban kapott munkabért, csak ott kellett adóznia utána. Az egyezmény megszüntetésével azonban ezentúl a magyarországi adófizetési kötelezettség az Egyesült Államokban szerzett jövedelemre is kiterjed ezen személyek vonatkozásában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy magyar állampolgárságú, vagy magyar lakcímmel rendelkező magánszemély, aki jövedelmét az USÁ-ból kapja (pl. az Államokban van fennálló munkaviszonya, magyar cég által kiküldött munkavállaló, aki vagy az amerikai, vagy a magyar cégtől kapja fizetését a kiküldetés alatt) immár a magyarországi 15%-os szja-t is köteles megfizetni. Ez esetben az USÁ-ban megfizetett adó 90 százaléka figyelembe vehető, maximum a jövedelemre jutó 15%-os adó mértékéig.

Látható tehát, hogy az egyezmény felmondása nemcsak a cégeket és a nagyobb befektetőket, de a magánszemélyeket is hátrányosan érinti.

A hagyaték

A hagyaték után fizetendő illeték esetén egyszerűbb a helyzet, az illetéktörvény hatálya ugyanis magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben terjed ki, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. Tehát, ha a hagyaték helye szerinti államban az örököst valamilyen adó-, vagy illetékfizetési kötelezettség terheli és annak megfizetését igazolja, nem kell a magyar illetéket is megfizetnie. Ez esetben az említett egyezmény felmondása nincs kihatással az örökösökre, ugyanis maga a nemzeti jogszabály rendelkezik úgy, hogy amennyiben a hagyatékra kirótt adót/illetéket már megfizették a hagyaték helye szerinti államban,
Magyarországon semmilyen további adóteher nem vonatkozik rájuk.

Amennyiben az egyezmény megszüntetésével, vagy az Egyesült Államokban szerzett jövedelemmel kapcsolatos kérdése van, illetve egyéb adózási vagy jogi területen jogi segítségre vna szüksége, forduljon bizalommal irodánkhoz!