A kérdés jelenleg nem aktuális, ugyanis a kormány honlapjára felkerült egy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezet, amely kimondja, hogy nem lép hatályba 2023. július 1. napján az egységes jogi személy törvény. Ez később, 2026. január elsején történik meg.

A szakma eddig is elképzelhetetlennek tartotta, hogy az eredetileg megjelölt időpontban hatályba lépjen a törvény, mivel túl sok a változás, nem kevesebb, mint húsz különböző törvényt érint a módosítás, melyek mindegyikében át kell vezetni. A módosítás a társasházakra vonatkozóan is technikai jellegű, és kizárólag az egységes nyilvántartást, adatkezelést, a döntési mechanizmusok átláthatóságát és a jogbiztonságot szolgálja. A társasházakban élők valójában semmit nem fognak érezni belőle, ha hatályba lép. Ha mégis, az hasznos lesz számukra, mivel egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a közös tulajdonról szóló döntéseket és nyilvánossá a legfontosabb információkat.

Mi a módosítás célja?

Az eredeti cél, hogy egyetlen egységes törvényben szabályozzák a teljes vagy korlátozott jogalanyisággal rendelkező jogalanyok, konkrétan a cégek, egyesületek, társasházak, ügyvédi irodák és még számos egyéb szervezet és társaság nyilvántartását, azok nyilvántartásba történő bejegyzését és az ezzel összefüggő pereket. A társasházi ügyeket közvetlenül a társasházi törvény módosítása érinti majd, melyet várhatóan az idén korszerűsítenek, de az sem érinti a magánszemélyek tulajdonhoz fűződő jogait.

A magántulajdon továbbra is sérthetetlen marad.

Mi változik?

A hivatkozott törvény valójában összevonja a cégeljárásról és a jogi személyek nyilvántartásáról szóló jogszabályokat, és egységesen fogja kezelni a gazdasági társaságok, civil szervezetek, ügyvédi irodák és többek között a társasházak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást. Módosul tehát a társasházak nyilvántartásba vételének rendszere, melyet eddig kizárólag az "Ingatlan-nyilvántartás" végzett. A társasházak bekerülnek a jogi személyek nyilvántartási rendszerébe másokkal együtt, ezáltal nyilvános adattá, bárki számára elérhető információvá válik, hogy ki képviseli a társasházat, vagyis ki a társasház kezelője vagy közös képviselője. A lakásszövetkezeteket már eddig is jogi személyként regisztrálta a cégnyilvántartás. így a jelenlegi törvényi szabályokkal közelítik a két lakhatási-társulási forma nyilvántartásba vételét és működési lehetőségeit. Tehát mindez nem érinti a magántulajdont, a társasházakat, illetve a társasházi lakásokat, az albetéteket és a közös tulajdonú részeket továbbra is és változatlanul a földhivatalok tartják nyilván, továbbá a társasházakról szóló törvény is érvényben marad, amely a tényleges működési szabályokat tartalmazza.

Amennyiben a társasházi joggal vagy jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatban kérdése van, keresse irodánkat bizalommal!

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.