A kérdés jelenleg nem aktuális, ugyanis a kormány honlapjára felkerült egy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezet, amely kimondja, hogy nem lép hatályba 2023. július 1. napján az egységes jogi személy törvény. Ez később, 2026. január elsején történik meg.
A szakma eddig is elképzelhetetlennek tartotta, hogy az eredetileg megjelölt időpontban hatályba lépjen a törvény, mivel túl sok a változás, nem kevesebb, mint húsz különböző törvényt érint a módosítás, melyek mindegyikében át kell vezetni. A módosítás a társasházakra vonatkozóan is technikai jellegű, és kizárólag az egységes nyilvántartást, adatkezelést, a döntési mechanizmusok átláthatóságát és a jogbiztonságot szolgálja. A társasházakban élők valójában semmit nem fognak érezni belőle, ha hatályba lép. Ha mégis, az hasznos lesz számukra, mivel egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a közös tulajdonról szóló döntéseket és nyilvánossá a legfontosabb információkat.
Mi a módosítás célja?
Az eredeti cél, hogy egyetlen egységes törvényben szabályozzák a teljes vagy korlátozott jogalanyisággal rendelkező jogalanyok, konkrétan a cégek, egyesületek, társasházak, ügyvédi irodák és még számos egyéb szervezet és társaság nyilvántartását, azok nyilvántartásba történő bejegyzését és az ezzel összefüggő pereket. A társasházi ügyeket közvetlenül a társasházi törvény módosítása érinti majd, melyet várhatóan az idén korszerűsítenek, de az sem érinti a magánszemélyek tulajdonhoz fűződő jogait.
A magántulajdon továbbra is sérthetetlen marad.
Mi változik?
A hivatkozott törvény valójában összevonja a cégeljárásról és a jogi személyek nyilvántartásáról szóló jogszabályokat, és egységesen fogja kezelni a gazdasági társaságok, civil szervezetek, ügyvédi irodák és többek között a társasházak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást. Módosul tehát a társasházak nyilvántartásba vételének rendszere, melyet eddig kizárólag az "Ingatlan-nyilvántartás" végzett. A társasházak bekerülnek a jogi személyek nyilvántartási rendszerébe másokkal együtt, ezáltal nyilvános adattá, bárki számára elérhető információvá válik, hogy ki képviseli a társasházat, vagyis ki a társasház kezelője vagy közös képviselője. A lakásszövetkezeteket már eddig is jogi személyként regisztrálta a cégnyilvántartás. így a jelenlegi törvényi szabályokkal közelítik a két lakhatási-társulási forma nyilvántartásba vételét és működési lehetőségeit. Tehát mindez nem érinti a magántulajdont, a társasházakat, illetve a társasházi lakásokat, az albetéteket és a közös tulajdonú részeket továbbra is és változatlanul a földhivatalok tartják nyilván, továbbá a társasházakról szóló törvény is érvényben marad, amely a tényleges működési szabályokat tartalmazza.
