Megváltozott a tanya fogalma és a beépítés szabályai

Megváltozott a tanya fogalma és a beépítés szabályai

A tanya új fogalma

Korábban az OTÉK a tanyákról csak tömören szólt. A régebbi fogalom-meghatározás szerint legfeljebb 6000 m2 területű tanya vagy tanyás telek kijelölésének feltétele az volt, hogy a magasabb szintű területrendezési tervekben tanyás térségi övezetbe tartozó területen, és ezzel összhangban a helyi építési szabályzatban meghatározott övezetben legyen. A helyi építési szabályzatban kellett arról is rendelkezni, hogy az adott övezetben milyen módon és számban lehet tanyát vagy tanyás telket létesíteni illetve, hogy azon lakórendeltetés hogyan, milyen feltételekkel és számban létesíthető.

 

Az új szabályozás ehhez képest önálló és új jogintézmény „tanya” fogalmat vezet be, egyidejűleg a „tanyás telek” kifejezés használatát megszünteti.

Az új meghatározás szerint a tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500, legfeljebb 10 ezer négyzetméter nagyságú földrészlet. A földterülethez a növénytermesztést, állattenyésztést, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozást és tárolást szolgáló lakó- és gazdasági épület, épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.

Ha nem teljesíti a feltételeket, akkor is tanyának minősülnek az ilyen néven korábban bejegyzett ingatlanok is. Visszamenőleg tehát nem változtatják meg az előírásokat. Hasonló meghatározás egyébként eddig is szerepelt a rendeletben a fogalommagyarázatok között, de az a tanya fogalmát nem kötötte minimális nagysághoz, a maximum pedig a mostani 10 helyett 6 ezer négyzetméter volt.

Már nem csak a tanyás övezetekben lehet tanyát létesíteni

Legjelentősebb változás a tanya-fogalom új építésjogi megközelítésében az, hogy elszakad a március 29-ig hatályban volt területrendezési feltételtől. A 2023. március 30-tól hatályos OTÉK szabályozás szerint már nem kell e feltételekre figyelemmel lenni, azaz a tanyás területek övezetén túl is, szinte bármely mezőgazdasági területen, az OTÉK-ban meghatározott peremfeltételek mellett, azaz a helyi építési szabályzat hatályos előírásait figyelmen kívül hagyva, de az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén létesíthető tanya.

A módosítás beilleszkedik az OTÉK módosítások azon trendjébe, melyek a beépítésre nem szánt területek közül a mezőgazdasági területeken egyre több esetben engedik meg a korábbi maximális beépítési %-érték túllépését. A volt zártkerti telkeken a mezőgazdasági művelésből való kivonás engedélyezése még „csak” azzal járt, hogy a beépítési mérték 10%-ra emelkedett.

 

Az OTÉK tanya fogalmának megfelelő ingatlanok esetében az új lehetőséggel élve „tanyák” jelenhetnek meg a települések olyan, beépítésre nem szánt területén is, ahol azt az önkormányzat korábban nem támogatta, vagy az országos főépítész nem járult hozzá.

A hazai tájhasználatra idáig az általában kompakt településszerkezet volt jellemző, vagyis a városok, községek bel- és külterületei jól lehatároltan elkülönültek egymástól. Kivételekként kellett tekinteni a külterületi beépítésekre, különösen a külterületi lakóhelyekre, melyek egy bizonyos része a történelem során vagy eltűnt, a település belterületévé vált vagy a XX. században tanyaközpontokká, majd önálló településekké lettek alakítva. Túl azon, hogy a zártkertek, majd a birtokközpontok és a „kiegészítő birtokközpontok” beépíthetősége után a mostani módosítás a legalább 1500 és legfeljebb 10000 m2-es külterületi mezőgazdasági földrészleteken csaknem mindenütt lehetővé teszi a 30%-os maximális beépítést, teljesen más értelmet ad a magyar „tanya” fogalomnak, amely mindeddig egy meghatározott történeti fejlődés nyomán, egy meghatározott földrajzi területen, nevesítve az Alföld egyes részein volt értelmezhető.

Összegezve

2023. március 29. előtt mindössze annyit tartalmazott az OTÉK a tanyákkal kapcsolatban, hogy a beépítettsége maximum 30% lehet, az ott elhelyezhető épületekre pedig a  helyi építési szabályzatok előírásait kell betartani. 

Az új változatban változatlan marad az a feltétel, hogy a tanya területének megengedett beépítettsége legfeljebb 30% lehet, viszont kibővült azzal az előírással, hogy az itt létrehozott épület legnagyobb megengedett beépítési magassága 4,5 méter lehet.

A gazdasági épületek mellett legfeljebb kettő önálló lakóépület helyezhető el. Ezek is csak úgy, hogy a lakóépület nagysága nem haladhatja meg 2 ezer négyzetméteres telekméretig a beépíthetőség 45%-át, ha a telek nagyobb 2 ezer négyzetméternél, akkor 6 ezer négyzetméterig a beépíthetőség 35%-át, 6 ezer négyzetméter fölött pedig a 25%-át nem haladhatja meg. A rendelet azt is előírja, hogy mekkorának kell lennie a zöldfelület nagyságának.

A tanya területének legalább a 60%-át az előírt mezőgazdasági művelési ágban kell tartani. Ha nincs előírt művelési ág az adott területre, akkor ezen a területen többszintes növényállományból álló zöldfelületeket kell kialakítani (ez olyan növényzetet jelent, ami gyepet, cserjéket és fákat kis tartalmaz).

 

Amennyiben a mezőgazdasági területek közt szabályozott tanyákra vonatkozóan vagy a beépítési szabályokkal kapcsolatban kérdése van, illetve agrárjogi területen segítségre volna szüksége, keresse irodánkat bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

Tovább olvasom
Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

Fontos változások 2026-ban az építkezni kívánók számára

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Tovább olvasom
A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

A teherforgalom és a tranzit-utak új szabályai 2026. január 01. napjától

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

  • a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
  • a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.
Tovább olvasom
A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A reklám és kereskedelmi kommunikáció szabályozása az influenszerek körében

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

Tovább olvasom
Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

Élettársi vagyonszaporulat és lakáshasználat megosztása a hatályos joggyakorlatban

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com