Megváltozott a tanya fogalma és a beépítés szabályai

Megváltozott a tanya fogalma és a beépítés szabályai

A tanya új fogalma

Korábban az OTÉK a tanyákról csak tömören szólt. A régebbi fogalom-meghatározás szerint legfeljebb 6000 m2 területű tanya vagy tanyás telek kijelölésének feltétele az volt, hogy a magasabb szintű területrendezési tervekben tanyás térségi övezetbe tartozó területen, és ezzel összhangban a helyi építési szabályzatban meghatározott övezetben legyen. A helyi építési szabályzatban kellett arról is rendelkezni, hogy az adott övezetben milyen módon és számban lehet tanyát vagy tanyás telket létesíteni illetve, hogy azon lakórendeltetés hogyan, milyen feltételekkel és számban létesíthető.

 

Az új szabályozás ehhez képest önálló és új jogintézmény „tanya” fogalmat vezet be, egyidejűleg a „tanyás telek” kifejezés használatát megszünteti.

Az új meghatározás szerint a tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500, legfeljebb 10 ezer négyzetméter nagyságú földrészlet. A földterülethez a növénytermesztést, állattenyésztést, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozást és tárolást szolgáló lakó- és gazdasági épület, épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.

Ha nem teljesíti a feltételeket, akkor is tanyának minősülnek az ilyen néven korábban bejegyzett ingatlanok is. Visszamenőleg tehát nem változtatják meg az előírásokat. Hasonló meghatározás egyébként eddig is szerepelt a rendeletben a fogalommagyarázatok között, de az a tanya fogalmát nem kötötte minimális nagysághoz, a maximum pedig a mostani 10 helyett 6 ezer négyzetméter volt.

Már nem csak a tanyás övezetekben lehet tanyát létesíteni

Legjelentősebb változás a tanya-fogalom új építésjogi megközelítésében az, hogy elszakad a március 29-ig hatályban volt területrendezési feltételtől. A 2023. március 30-tól hatályos OTÉK szabályozás szerint már nem kell e feltételekre figyelemmel lenni, azaz a tanyás területek övezetén túl is, szinte bármely mezőgazdasági területen, az OTÉK-ban meghatározott peremfeltételek mellett, azaz a helyi építési szabályzat hatályos előírásait figyelmen kívül hagyva, de az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén létesíthető tanya.

A módosítás beilleszkedik az OTÉK módosítások azon trendjébe, melyek a beépítésre nem szánt területek közül a mezőgazdasági területeken egyre több esetben engedik meg a korábbi maximális beépítési %-érték túllépését. A volt zártkerti telkeken a mezőgazdasági művelésből való kivonás engedélyezése még „csak” azzal járt, hogy a beépítési mérték 10%-ra emelkedett.

 

Az OTÉK tanya fogalmának megfelelő ingatlanok esetében az új lehetőséggel élve „tanyák” jelenhetnek meg a települések olyan, beépítésre nem szánt területén is, ahol azt az önkormányzat korábban nem támogatta, vagy az országos főépítész nem járult hozzá.

A hazai tájhasználatra idáig az általában kompakt településszerkezet volt jellemző, vagyis a városok, községek bel- és külterületei jól lehatároltan elkülönültek egymástól. Kivételekként kellett tekinteni a külterületi beépítésekre, különösen a külterületi lakóhelyekre, melyek egy bizonyos része a történelem során vagy eltűnt, a település belterületévé vált vagy a XX. században tanyaközpontokká, majd önálló településekké lettek alakítva. Túl azon, hogy a zártkertek, majd a birtokközpontok és a „kiegészítő birtokközpontok” beépíthetősége után a mostani módosítás a legalább 1500 és legfeljebb 10000 m2-es külterületi mezőgazdasági földrészleteken csaknem mindenütt lehetővé teszi a 30%-os maximális beépítést, teljesen más értelmet ad a magyar „tanya” fogalomnak, amely mindeddig egy meghatározott történeti fejlődés nyomán, egy meghatározott földrajzi területen, nevesítve az Alföld egyes részein volt értelmezhető.

Összegezve

2023. március 29. előtt mindössze annyit tartalmazott az OTÉK a tanyákkal kapcsolatban, hogy a beépítettsége maximum 30% lehet, az ott elhelyezhető épületekre pedig a  helyi építési szabályzatok előírásait kell betartani. 

Az új változatban változatlan marad az a feltétel, hogy a tanya területének megengedett beépítettsége legfeljebb 30% lehet, viszont kibővült azzal az előírással, hogy az itt létrehozott épület legnagyobb megengedett beépítési magassága 4,5 méter lehet.

A gazdasági épületek mellett legfeljebb kettő önálló lakóépület helyezhető el. Ezek is csak úgy, hogy a lakóépület nagysága nem haladhatja meg 2 ezer négyzetméteres telekméretig a beépíthetőség 45%-át, ha a telek nagyobb 2 ezer négyzetméternél, akkor 6 ezer négyzetméterig a beépíthetőség 35%-át, 6 ezer négyzetméter fölött pedig a 25%-át nem haladhatja meg. A rendelet azt is előírja, hogy mekkorának kell lennie a zöldfelület nagyságának.

A tanya területének legalább a 60%-át az előírt mezőgazdasági művelési ágban kell tartani. Ha nincs előírt művelési ág az adott területre, akkor ezen a területen többszintes növényállományból álló zöldfelületeket kell kialakítani (ez olyan növényzetet jelent, ami gyepet, cserjéket és fákat kis tartalmaz).

 

Amennyiben a mezőgazdasági területek közt szabályozott tanyákra vonatkozóan vagy a beépítési szabályokkal kapcsolatban kérdése van, illetve agrárjogi területen segítségre volna szüksége, keresse irodánkat bizalommal!

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

Helyi önazonosság védelme – mire kötelezhet az önkormányzat betelepüléskor?

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

Tovább olvasom
Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

Gyermek jogellenes külföldre vitele - Családjogi vonatkozások

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

Tovább olvasom
Önkényes iskolaválasztás a szülő által

Önkényes iskolaválasztás a szülő által

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

Tovább olvasom
A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A váltott gondoskodás szabályai, gyakorlati kérdései és tapasztalatai

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Tovább olvasom
A népszerűség átka

A népszerűség átka

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com