Társasházi kisokos (4. rész): Közös képviselő

Társasházi kisokos (4. rész): Közös képviselő

Kicsoda a közös képviselő?

A közös képviselő a társasházi közösség szervezeti képviselője. Fő feladata az ügyintézés és a társasházi közösség képviselete harmadik személyek, illetve hatóságok és bíróság előtt.

 

Kiből lehet közös képviselő?

Közös képviselő szerepet csak államilag elismert végzettséggel lehet betölteni. Lehet természetes, illetve jogi személy is. A törvény nem követeli meg azt, hogy a közös képviselő tulajdonjoggal rendelkezzen az általa képviselt társasházban, mint ahogyan azt sem, hogy a közösség ügyintézését csak természetes személyként lehetne ellátni. Éppen ezért napjainkban egyre több olyan tulajdonközösséggel lehet találkozni, amelynek ügyintézését egy vállalkozás látja el, mint közös képviselet.

 

Hogyan történik a közös képviselet megválasztása?

A közösség ügyintézése a közös képviselő, vagy az intézőbizottság útján valósul meg, melyek megválasztása a társasház közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az első közös képviselő megválasztására az alakuló közgyűlésen kerül sor, amelyet az alapító okirat elfogadásától számított 60 napon belül kell összehívni. A közös képviselő megválasztásához elegendő a jelen lévő tulajdonostársak által egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési határozat, valamint a közös képviselő elfogadó nyilatkozata, mely nincs alakszerűséghez kötve. A választás szólhat határozott és határozatlan időre is, vagy akár egy esetleges feltétel bekövetkeztéig.

 

Szükséges-e megbízási szerződést kötni a közös képviselőnek a társasházzal?

A képviseleti jogviszonyt nem a megbízási szerződés keletkezteti, hanem a közgyűlési határozat és annak közös képviselő általi elfogadása. A társasház és a közös képviselő közötti jogviszonyt tehát e jognyilatkozatok keletkeztetik, megbízási szerződés kötése tehát korántsem kötelező. Megjegyzendő, hogy a közös képviselő eljárása külön megbízási szerződés kötése nélkül is a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint ítélhető meg. Ugyanakkor praktikus okokból gyakran előfordul, hogy közgyűlési határozat mellett szerződéskötésre is sor kerül, erre maradéktalanul meg van a lehetőség. Lényeges, hogy a fentiekkel szemben a társasházkezelő és a társasház közti jogviszony létesítésére csak megbízási szerződés alapján kerülhet sor.

 

Kötelező-e közös képviselőt vagy intézőbizottságot választani?

Igen. A közös képviselő a társasház életében egy nélkülözhetetlen szerep. A társasházi törvény 27. § (2) bekezdése értelmében a társasház közösségének ügyintézését – ideértve a közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzését, a közgyűlési határozatok végrehajtását, a közös tulajdont érintő napi ügyek intézését - a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el.

 

Hány közös képviselőt lehet választani?

A társasházi törvény szerint a társasháznak egy közös képviselője lehet. Amennyiben a társasház tulajdonosai látják el a feladatot, úgy intézőbizottságot kell alakítani. Ebben az esetben akár lépcsőházanként is megoszthatják a képviseleti feladatokat.

 

Miben áll a közös képviselő feladatköre?

A közös képviselő fő feladatának a társasház gördülékeny működése iránti kezességvállalás minősül, mely közös célok, érdekeltségek és szempontok érdekében a közös képviselőre különféle intézkedések elvégzései hárulnak, tehát a közös képviselő feladatai jelentős részét a közgyűlési határozatok előkészítése, végrehajtása és a napi ügyek intézése tölti ki. A napi ügyintézés a törvényben külön nem kerül kifejtésre, azonban annak egy része a Tht. 43/A.§.-ban kifejezetten nevesítve van, miszerint a közös képviselő köteles biztosítani a tulajdonostársak részére a társasház irataiba való betekintést, ülön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén az aktuális tulajdonos, valamint a leendő tulajdonos közös kérelme esetén köteles bemutatni a Közgyűlési Határozatok Könyvét, valamint havonta hirdetményi úton köteles tájékoztatni a tulajdonostársakat a társasházat érintő havi megtakarításokról, közműszolgáltatási elemek összegéről.

 

Mely esetekben szükséges törvényességi felügyeleti eljárás?

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye abban az esetben, ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő jogsértő mulasztása miatt nem biztosítható, így többek között, ha a közös képviselő:

  • nem készíti el az éves költségvetést és a beszámolót,
  • nem teljesíti a közös költség közlésével, beszedésével kapcsolatos feladatait,
  • nem hívja össze a közgyűlést a törvényben előírt esetekben, 
  • nem hajtja végre a közgyűlési határozatban foglaltakat,
  • nem őrzi meg az alapító okiratot és az SZMSZ-t, és nem vezet nyilvántartást a közgyűlési határozatokról, azok végrehajtásáról.

Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

 

Hogyan lehet leváltani a közös képviselőt?

A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti, és érvényesítheti a munkájával okozott kártérítési igényét is bírósági úton.

 

Milyen kötelességei vannak a felmentett közös képviselőnek?

A társasházi törvény értelmében a felmentett közös képviselő a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok elvégzésével és díjazás ellenében köteles az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb a felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését. Ezen időszakra a határozatban lehetséges korlátozni a régi közös képviselő jogosítványait. Továbbá, amennyiben a közös képviselőt a közgyűlés felmenti a megbízatása alól, köteles az új közös képviselő részére a megválasztásától számított 30 napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt átadni.

 

Szakmai cikkünk tájékoztató jelleggel készült, mely nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.

Amennyiben a társasházi joggal kapcsolatosan kérdése van, illetve polgári jogi területen segítségre van szüksége, keresse irodánkat bizalommal!

 

Olvassa el szakmai blogunk bejegyzéseit

Szakmai blogunkban gyakran előforduló jogi eseteinkbe engedünk bepillantást

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

Informatikai incidensek és eszközök szakértői vizsgálatáért felelős partnerünk: Biztonság Akadémia

A mai modern jogi környezetben a jogviták és jogi eljárások során kulcsfontosságúvá vált a digitális nyomok dokumentált, szakszerű feltárása, valamint a készülékek és fiókok védelme.

Irodánk együttműködő partnere ezen területen a Biztonság Akadémia Kft. 

Partnerünk szakmai hátterét Durmics Tamás független informatikai biztonsági szakértő etikus hacker biztosítja, aki több mint 25 év informatikai és biztonsági szakértői tapasztalattal rendelkezik. Munkájában a dokumentált, független vizsgálati módszertan és a technikai eredmények közérthető, jogi eljárásokban is használható bemutatásra helyezi a hangsúlyt.

Tovább olvasom
Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

Öröklés végrendelet nélkül: Ki kapja a vagyont, ha nincs papírra vetett akarat?

A hagyatéki eljárások során az egyik leggyakoribb és legtöbb konfliktust szülő helyzet, amikor az örökhagyó végintézkedés nélkül huny el. Ilyenkor a vagyontárgyak és a tartozások sorsát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) törvényes öröklési rendje határozza meg. Bár a szabályok egyértelműek, az ügyfelek jelentős része nincs tisztában a hatályos Ptk. fontosabb változásaival, különösen a túlélő házastárs jogait vagy a kötelesrész mértékét illetően.

Tovább olvasom
Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

Tovább olvasom
SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

SZJA mentességek és adókedvezmények: Milyen szabályok élnek az SZJA törvény szerint, és mik az elmúlt évek legnagyobb újdonságai?

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

Tovább olvasom
Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

100+ országban

Kiemelt tapasztalat

Kiemelt tapasztalat

a peres viták rendezésében

Gyors reakció

Gyors reakció

sürgős helyzetben is számíthat ránk

  • Gazdasági társaságok alapításában, módosításában és átalakulásában biztosítunk teljes körű szolgáltatást
  • Jogi képviseletet vállalunk végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás során
  • Empatikus, megalapozott jogi támogatást nyújtunk házassági bontóper, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet, apasági vélelem, gyámság kapcsán
  • Ingatlan adásvétel, ajándékozás, bérlet, fejlesztés és beruházási szerződések szakértő jogi előkészítését és lebonyolítását biztosítjuk
  • Információs technológiai szerződések, adatvédelmi és szoftverjogi kérdések, AI -val kapcsolatos problémák gyors és precíz jogi kezelését kínáljuk.
  • Munkaszerződések, belső szabályzatok és munkaügyi viták kapcsán nyújtunk hatékony tanácsadást és képviseletet munkáltató és munkavállalók számára
  • Számíthat ránk végrendeletek és öröklési szerződések elkészítésében, megtámadhatóságuk vizsgálatában, illetve a hagyatéki eljárásban történő képviseletben és igényérvényesítésben
  • Több különböző jogterületen nyújtunk rutinos képviseletet  első és másodfokon, városi/kerületi és megyei, valamint ítélőtáblák előtt
Cím

Cím

H-1136 Budapest, Balzac u. 37. mf. 2.

Telefonszám

Telefonszám

+36 (1) 786 66 07 / +36 (70) 381 22 22

E-mail

E-mail

office@hsloffice.com