Mikor alapítható társasház?
Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. A külön tulajdonként meg nem határozott épületrész a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
Mik a társasház alapításának feltételei?
A társasház alapítás feltételei közé tartozik az alapító okirat elkészítése, ami lehet közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat. Az alapító okirat az ingatlan-nyilvántartásba kerül. 2014. január 1-től az alapító okirat földmérő által készített vázrajzot kell benyújtani a földhivatalba. Új társasház alapításkor a teljes épület alaprajzát el kell készíttetni a földmérővel.
Miért fontos a társasházi alapító okirat?
A társasházi alapító okirat célja a több lakásból vagy nem lakás célú helyiségből álló épület esetén az alapvető tulajdoni viszonyok rögzítése. Tételesen tartalmazza a közös, valamint a külön tulajdonba tartozó helyiségeket, épületrészeket. Ezek meghatározása azért lényeges, mert ez dönti el, hogy ki rendelkezik ezekkel kapcsolatban. A közös tulajdoni részről a társasház közgyűlése, míg a külön tulajdoni részről maga a tulajdonos rendelkezik.
Mit kell meghatározni egy alapító okiratban?
A külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
Mik az alapító okirat elkészítéséhez szükséges okiratok?
- tulajdoni lap
- építési engedély
- jogerős használatbavételi engedély
- épületfeltüntetési vázrajz
- szintenkénti alaprajz
Hogyan készül el a vázrajz?
A földmérő felméri az épület egészét, majd elkészíti a vázrajzot és a hozzá tartozó kérelmet. Ezt a dokumentációt be kell nyújtani záradékolásra a földhivatalba. Ha a földhivatal a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelőnek találja a dokumentációt, záradékolja a vázrajzot. Ezt követően, ezzel együtt lehet az alapító okiratot vagy annak módosítását a rajzokkal és az esetlegesen szükséges hatósági bizonyítvánnyal együtt beadni a földhivatalba.
Új épület esetén is hasonló az eljárás?
Új épület esetén az építtető köteles alapító okiratról szóló szándéknyilatkozatot benyújtani a földhivatalnak, majd csak ezután adhatja be a végleges okiratot, mivel ennek hiányában a ház albetétekre osztása nem jegyezhető be a tulajdoni lapra.
Több földrészleten is létrehozható társasház?
Nem. Társasház nem hozható létre több földrészleten, mivel a társasházi törzslapon csak egy helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet szerepelhet.
Szükséges-e jogi képviselet társasház alapításához vagy az alapító okirat módosításához?
Igen. Az alapító okiratot és annak módosítását, ideértve a kétharmados közös tulajdont elidegenítő határozatot is közokiratba vagy ügyvéd/jogkörén belül jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Milyen szavazati arány szükséges az alapító okirat módosításához?
Az alapító okirat megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, és a változást be kell jelenteni a földhivatalnak. Természetesen például a kétharmados elidegenítés esetében ez nem szükséges. Kivételt képez az eset is, ha az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.
