Mi a számvizsgáló bizottság feladata a társasházban?

A számvizsgáló bizottság a társasház azon szerve, amely bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését.

A bizottság havonta ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, illetve komolyan példázza a neki szánt szerepet az az előírás, miszerint ez a választott szerv véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot. Így különösen a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat is.

A bírói gyakorlat szerint a számvizsgáló bizottság véleményének hiánya a jogszabály és az SZMSZ erre vonatkozó előírása ellenére sem teszi érvénytelenné a közgyűlés határozatát. A bizottság véleményezése csupán lehetőség a társasház, és kötelezettség a számvizsgáló bizottság részére, érvényességi kellékké tétele azonban azért is kizárt, mert a törvény értelmében számvizsgáló bizottság sem működik valamennyi társasházban.

Kötelező-e számvizsgáló bizottságot választani?

Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani.

Melyek a törvényi rendelkezések gyakorlati lehetőségei és korlátai?

A számvizsgáló bizottság bármikor ellenőrizheti a társasház üzemletetési és pénzügyi teendőinek elvégzését. Ennek legegyszerűbb módja, ha felkeresi a közös képviselőt, és előre egyeztetett időpontban betekintést kér a társasház könyvelésébe, mely kérésnek a közös képviselő köteles eleget tenni.

Emellett a számvizsgáló bizottság szintén jogosult a társasház működését érintő kifizetések és bevételek számviteli bizonylatairól másolatot kérni. A társasház bankszámlájáról készült számlatörténetbe, illetve kivonatba betekintést nyerni ezzel szemben csak személyesen van lehetőség, ugyanis a hatályos adatvédelmi törvény rendelkezései szerint ezeknek sokszorosítása és terjesztése a feltüntetett személyes adatok miatt csak az érintett személyek írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

A közös képviselő díjazása abban az esetben a bizottság hatásköre, ha a közös képviselő a lakóközösségből kerül megválasztásra, és tevékenységéért cserébe tiszteletdíjban részesül. Amennyiben a közös képviseletet külső cég, vagy vállalkozó látja el, a díjazás a közgyűlés által elfogadott képviseleti ajánlatban feltüntetett összeg lesz. A képviseleti díj esetleges változását a közös képviselő a kidolgozott éves költségvetésben feltünteti, amelyet a költségvetés elfogadásával a lakóközösség tudomásul vesz.

A számvizsgáló bizottságnak milyen felelőssége van?

A számvizsgáló bizottságnak nincsen kiemelt felelőssége, nevesített felelőssége törvény szerint a közös képviselőnek és az intéző bizottságnak van. A számvizsgáló bizottság a tulajdonosok ellenőrző szerepű szerve, nem végez képviseleti ellátást, vagy társasház kezelést. Kiemelkedő jelentőségű tanácskozó szerepe van, illetve az éves beszámolót kell véleményezniük, ahhoz írásban, szóban hozzátenni a meglátásaikat és az ellenőrzésekről szóló beszámolást.

Mit tartalmazzon a számvizsgáló bizottság ellenőrzési jelentése?

Jogszabályban nincs kötött forma megadva. A jelentés formáját és annak tartalmát a számvizsgáló bizottsági tagok szabadon állapíthatják meg.

Szakmai cikkünk tájékoztató jelleggel készült, mely nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.

Amennyiben a társasházi joggal kapcsolatosan kérdése van, illetve polgári jogi területen segítségre van szüksége, keresse irodánkat bizalommal!

Az Európai Parlament és a Tanács a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/1689 rendelete történelmi jelentőségű lépés az innováció és az alapvető jogok védelmének összehangolásában a digitális térben. A jogszabály elsődleges célja a belső piac működésének javítása, valamint az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének előmozdítása az Európai Unióban. Mindezek mellett a rendelet kiemelt fontosságúként kezeli az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – köztük a demokrácia, a jogállamiság és a környezetvédelem – magas szintű védelmét az MI rendszerek esetleges káros hatásaival szemben.

A személyi jövedelemadó (SZJA) általános mértéke a hatályos szabályok szerint az adóalap 15 százaléka. A mindennapi nyelvhasználatban sokan egy kalap alá veszik a különböző fogalmakat, és egyszerűen „adómentességnek” hívnak minden olyan esetet, amikor a bruttó bérükből nem vonnak le adót. Jogdogmatikai szempontból azonban élesen el kell választani a klasszikus adómentességet az adókedvezményektől. Míg az adómentes bevételek eleve nem képeznek adóalapot, addig az adórendszer ismeri azokat az eltérő szabályokat, amelyek a magánszemély adójának csökkentését eredményezik: ezek az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények.

A személyi jövedelemadóra kifejezetten jellemző, hogy ezek az adókedvezmények és adómentességek csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel és ennek adójával szemben, és kizárólag addig a mértékig vehetők igénybe.

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során a jogosult számára gyakran visszatartó erőt jelent a bírósági pereskedéssel járó idő, illetve költségráfordítás. A magyar jogrendszer azonban biztosít egy gyorsabb, bizonyítást mellőző alternatívát, az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH). 

Ez a perpótló, egyszerűsített polgári nemperes eljárás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz a követelések érvényesítésére, amennyiben a kötelezett érdemben nem vitatja a tartozást.

Az Országgyűlés elfogadta a vizsgálóbizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló egyedi határozatait, amellyel lezárult a testületek megalakulásának eljárásjogi folyamata. A döntések értelmében a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság is megkapta a végleges személyi kereteit, így a megválasztott képviselők haladéktalanul megkezdhetik a határozatokban rögzített önálló feladataik ellátását.

Korábbi, „Jelentős változások a fogyasztóvédelemben 2026-ban” című cikkünkben bemutattuk, hogy a vonatkozó kormányrendelet milyen lényeges változásokat hoz idén a fogyasztóvédelembe. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a már itt is vázolt „online elállási funkció”-val kapcsolatban pontosabban mire számíthatnak a webshopok és a fogyasztók.