Mit is jelent a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés egy speciális szerződéses jogviszony, melynek keretében a vagyonrendelő a vagyonkezelő tulajdonába ad bizonyos vagyonelemeket (ezek lehetnek akár ingatlanok, jogok, követelések), és azokat a vagyonkezelőnek a kedvezményezett/ek javára kell kezelni. A kedvezményezett természetesen a vagyonrendelő is lehet, nem szükséges egy szerződő felektől eltérő harmadik személyt is megnevezni.

Miért tekinthető speciális jogviszonynak a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelési szerződés számos aspektusban eltér a hagyományos megbízási jogviszonyoktól. A bizalmi vagyonkezelő nem csupán arra vállal kötelezettséget, hogy a vagyon kezelése kapcsán gondosan fog eljárni, hanem a kezelt vagyon tulajdonjogát is megszerzi, ezáltal csaknem teljes cselekvési szabadsággal rendelkezik a vagyontömeg felett. Továbbá a vagyonkezelőt sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett nem utasíthatja, az e tilalomba ütköző kikötést semmisnek nyilvánítja a Ptk.

Milyen garanciák védik a vagyontömeget?

Bár a rendelkezésre bocsátott vagyontömeg a vagyonkezelő tulajdonába kerül, ezáltal őt illetik meg a tulajdonosi jogosítványok, számos rendelkezés biztosítja a kezelt vagyon védelmét:

§ A vagyonkezelőnek a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kell kezelni a vagyont meghatározván, hogy mely körülmények bekövetkezése esetén, mikor és kiknek kell a kezelt vagyontömeget részben vagy egészben átadni.

§ A vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont a saját vagyontárgyaitól elkülönülten kezelni és nyilvántartani. A kezelt vagyonra a vagyonkezelő házas/élettársa, hitelezői vagy a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt, továbbá a kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.

§ A vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrizheti a vagyonkezelőnek a vagyonkezelés körébe eső tevékenységét, a vagyonkezelőnek kötelessége tájékoztatást, számadást és elszámolást adni a kezelt vagyonról.

Miért érdemes a bizalmi vagyonkezelést választani?

Mivel szerződéses jogviszonyról van szó, a bizalmi vagyonkezelés rugalmas megoldást kínál számos problémára:

§ A vagyonrendelőnek opciót biztosít arra, hogy egy hozzáértő személy kezelje a vagyonát, amely így a vagyon megőrzésére, vagy adott esetben, gyarapítására ad lehetőséget.

§ A bizalmi vagyonkezelési szerződés alkalmas bizonyos öröklési kockázatok elkerülésére, legyen szó a vagyon egyben tartásáról vagy egy elhúzódó hagyatéki eljárás elkerüléséről.

§ Amennyiben fedezetelvonást nem valósít meg, a bizalmi vagyonkezelés kiválóan alkalmas a vagyonvédelemre, ugyanis a tulajdonjog átruházása miatt, az átadott vagyontömegre a vagyonrendelő hitelezői nem tarthatnak igényt.

§ A bizalmi vagyonkezelési szerződés továbbá számos törvényes adóelőnnyel jár.

A bizalmi vagyonkezelés fajtái és követelményei

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok vizsgálatakor megkülönböztetünk üzletszerű és nem üzletszerű jogviszonyokat.

Nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő bárki lehet. A szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, valamint le kell folytatni a Magyar Nemzeti Banknál egy nyilvántartásba vételi eljárást. Nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelésnél a vagyonkezelő csupán egy jogviszony alapján végzi tevékenységét.

Amennyiben legalább kettő bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi a tevékenységét a vagyonkezelő, üzletszerű bizalmi vagyonkezelésről beszélünk. Ezt a típusú tevékenységet már csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehet végezni, ennek megfelelően elsősorban professzionális szolgáltatókat találunk a vagyonkezelői oldalon, valamint a vagyonkezelő tevékenysége fölött is rigorózusabb hatósági felügyelet van.

Szakmai cikkünk tájékoztató jelleggel készült, mely nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak vagy jogi állásfoglalásnak.

Amennyiben a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel, illetve egyéb polgári joggal kapcsolatos kérdése van, keresse irodánkat bizalommal!

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.