Mi a váltott gondoskodás?
A váltott gondoskodás szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendezi. A bíróság a gyermek érdekében akár csak az egyik szülő kérelmére rendelkezhet úgy, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamokban gyakorolják a közös szülői felügyeletet.
A váltott gondoskodás törvényi kereteit a Ptk. évekkel ezelőtt létrehozta, azonban a mai napig számos kérdőjel és vita övezi a jogintézményt. Elsők között a gondoskodás terjedelmét és tartalmát kell vizsgálni, ugyanis a Ptk. egyértelműen amellett foglal állást, hogy a váltott gondoskodás a szülők között 50%-50%-ban kell megosztani. Sokakban kérdésként merül fel, hogy mi különbözteti meg ezt a konstrukciót egy kibővített kapcsolattartástól. A válasz – a jelenlegi gyakorlat alapján – éppen a fele-fele részben való megosztáshoz történő szigorú ragaszkodásban találjuk.
Nem elég a jogszabályra támaszkodni váltott gondoskodás esetén!
A jogszabályi rendelkezések csak szűken szabályozzák a váltott gondoskodás kérdéseit, így kétség esetén nehezen lehet azokból kiindulni. A megegyezés alapján létrejövő váltott gondoskodás részkérdései nem kerültek tisztázásra, ugyanis a szabály szövegezése során arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben a szülők ekként szeretnék rendezni a szülői felügyeletet, úgy olyan mértékű összhangot lehet feltételezni, amely nem indokolja részletesebb szabályok megalkotását. Az egyoldalú kérelem esetén, pedig felmerülhet kérdésként, hogy a kapcsolattartást kell, vagy egyáltalán lehet e rendezni.
A bírói gyakorlat jelenleg amellett foglal állást, hogy nem kötelező, azonban semmi sem zárja ki, hogy váltott gondoskodás esetén is külön rendezésre kerüljön a kapcsolattartás. [1] Továbbá, az ilyen ügyekben a bírókra háruló felelősség is sokkal nagyobb, így elengedhetetlen a részletes és a gyermek érdekeit is vizsgáló bizonyítás felvétele. [2]
Mit tegyünk bele az egyezségbe?
A Ptk. ugyan nem szabályozza részletesen a váltott gondoskodás kérdését, azonban tekintettel arra, hogy a közös szülői felügyelet egyik típusaként került szabályozásra, így egyezség keretében meg lehet állapodni többek között az átadás és visszaadás körülményeiről, iskolaszünetek és ünnepnapok elosztásáról. A jogszabály alapján azonban felmerülhet egy esetleges ellentét a szülő és a gyermek érdekei között, ezért itt ki kell emelni, hogy New York-i Gyermekjogi Egyezmény 3. cikk 1. pontja értelmében minden gyermeket érintő ügyben érdekeit védelemben kell részesíteni. [3]
Gyermekek bevonása kötelező
Végezetül fontos kiemelni, hogy nem csak a gyermek érdekeit kell védelemben részesíteni, de lehetőséget kell biztosítani a meghallgatására majd véleményét kellő súllyal figyelembe kell venni.
A Ptk. alapján az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket tájékoztatni kell a nyilatkozattételi lehetőségére. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a gyermekek kevésszer élnek e jogukkal és a szülők sem feltétlen érzik szükségét a gyermek meghallgatásának.
A közös szülői felügyelet esetén, amennyiben a váltott gondoskodás a szülők közös kérelmére merül fel, úgy a gyermek meghallgatására csak abban az esetben kerül sor, ha a bíróság részéről komoly kétely merül fel abba, hogy a szülői felügyelet ilyen irányú rendezése valóban a gyermek érdekét szolgálja-e.
A szülői felügyelet rendezése azonban bárhogyan is alakuljon, mindig nagyon alapos megfontolást igényel, ugyanis annak megváltoztatása később rendkívül nehéz és hosszadalmas lehet.[4]
Forduljon hozzánk bizalommal – sok éves rutin és a családjog minden területén szerzett valós tapasztalatokkal a hátunk mögött állunk rendelkezésére.
Források megjelölése:
[1] Tancsik Annamária: "Mindennapi családjog" (HVG Orac, Szakcikk Adatbázis – Családi Jog, 2024/3., 53. o.)
[2] Haász Diána: Váltott gondoskodás pró és kontra - egy kerekasztal-beszélgetés konklúziói (" (HVG Orac, Szakcikk Adatbázis – Családi Jog, 2024/3., 27. o.)
[3] Haász Diána: Váltott gondoskodás pró és kontra - egy kerekasztal-beszélgetés konklúziói (" (HVG Orac, Szakcikk Adatbázis – Családi Jog, 2024/3., 28. o.)
