Mi a váltott gondoskodás?

A váltott gondoskodás szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendezi. A bíróság a gyermek érdekében akár csak az egyik szülő kérelmére rendelkezhet úgy, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamokban gyakorolják a közös szülői felügyeletet.

A váltott gondoskodás törvényi kereteit a Ptk. évekkel ezelőtt létrehozta, azonban a mai napig számos kérdőjel és vita övezi a jogintézményt. Elsők között a gondoskodás terjedelmét és tartalmát kell vizsgálni, ugyanis a Ptk. egyértelműen amellett foglal állást, hogy a váltott gondoskodás a szülők között 50%-50%-ban kell megosztani. Sokakban kérdésként merül fel, hogy mi különbözteti meg ezt a konstrukciót egy kibővített kapcsolattartástól. A válasz – a jelenlegi gyakorlat alapján – éppen a fele-fele részben való megosztáshoz történő szigorú ragaszkodásban találjuk.

Nem elég a jogszabályra támaszkodni váltott gondoskodás esetén!

A jogszabályi rendelkezések csak szűken szabályozzák a váltott gondoskodás kérdéseit, így kétség esetén nehezen lehet azokból kiindulni. A megegyezés alapján létrejövő váltott gondoskodás részkérdései nem kerültek tisztázásra, ugyanis a szabály szövegezése során arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben a szülők ekként szeretnék rendezni a szülői felügyeletet, úgy olyan mértékű összhangot lehet feltételezni, amely nem indokolja részletesebb szabályok megalkotását. Az egyoldalú kérelem esetén, pedig felmerülhet kérdésként, hogy a kapcsolattartást kell, vagy egyáltalán lehet e rendezni.

A bírói gyakorlat jelenleg amellett foglal állást, hogy nem kötelező, azonban semmi sem zárja ki, hogy váltott gondoskodás esetén is külön rendezésre kerüljön a kapcsolattartás. [1] Továbbá, az ilyen ügyekben a bírókra háruló felelősség is sokkal nagyobb, így elengedhetetlen a részletes és a gyermek érdekeit is vizsgáló bizonyítás felvétele. [2]

Mit tegyünk bele az egyezségbe?

A Ptk. ugyan nem szabályozza részletesen a váltott gondoskodás kérdését, azonban tekintettel arra, hogy a közös szülői felügyelet egyik típusaként került szabályozásra, így egyezség keretében meg lehet állapodni többek között az átadás és visszaadás körülményeiről, iskolaszünetek és ünnepnapok elosztásáról. A jogszabály alapján azonban felmerülhet egy esetleges ellentét a szülő és a gyermek érdekei között, ezért itt ki kell emelni, hogy New York-i Gyermekjogi Egyezmény 3. cikk 1. pontja értelmében minden gyermeket érintő ügyben érdekeit védelemben kell részesíteni. [3]

Gyermekek bevonása kötelező

Végezetül fontos kiemelni, hogy nem csak a gyermek érdekeit kell védelemben részesíteni, de lehetőséget kell biztosítani a meghallgatására majd véleményét kellő súllyal figyelembe kell venni.

A Ptk. alapján az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket tájékoztatni kell a nyilatkozattételi lehetőségére. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a gyermekek kevésszer élnek e jogukkal és a szülők sem feltétlen érzik szükségét a gyermek meghallgatásának.

A közös szülői felügyelet esetén, amennyiben a váltott gondoskodás a szülők közös kérelmére merül fel, úgy a gyermek meghallgatására csak abban az esetben kerül sor, ha a bíróság részéről komoly kétely merül fel abba, hogy a szülői felügyelet ilyen irányú rendezése valóban a gyermek érdekét szolgálja-e.

A szülői felügyelet rendezése azonban bárhogyan is alakuljon, mindig nagyon alapos megfontolást igényel, ugyanis annak megváltoztatása később rendkívül nehéz és hosszadalmas lehet.[4]

Forduljon hozzánk bizalommal – sok éves rutin és a családjog minden területén szerzett valós tapasztalatokkal a hátunk mögött állunk rendelkezésére.

Források megjelölése:

[1] Tancsik Annamária: "Mindennapi családjog" (HVG Orac, Szakcikk Adatbázis – Családi Jog, 2024/3., 53. o.)

[2] Haász Diána: Váltott gondoskodás pró és kontra - egy kerekasztal-beszélgetés konklúziói (" (HVG Orac, Szakcikk Adatbázis – Családi Jog, 2024/3., 27. o.)

[3] Haász Diána: Váltott gondoskodás pró és kontra - egy kerekasztal-beszélgetés konklúziói (" (HVG Orac, Szakcikk Adatbázis – Családi Jog, 2024/3., 28. o.)

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény (Hötv.) alapján már több mint ötven helyi önkormányzat alkotott rendeletet. A törvény a településekre történő betelepülést szabályozza azon az alapon, hogy az önkormányzatok megvédhessék hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Az önkormányzatok rendeletei tartalmukban igazán eltérőek, mivel az önkormányzatokat nagyon széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Hötv. A szabályozás szerteágazósága, ezért nézzük meg részletesebben, hogy az önkormányzatok pontosan milyen felhatalmazással rendelkeznek.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.