A Ptk. szabályozása a szülői felügyelettel kapcsolatban
A szülői felügyelet jogi kereteinek szabályozásánál a Ptk. 4:147. § (2) bekezdése megállapítja, miszerint a szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlőek. Ez a házasság felbontása iránti per alatt is fennáll,, amíg a felek között eltérő megállapodás nem jön létre, vagy amíg a bíróság jogerős határozatában nem jogosítja fel az egyik szülőt a szülői felügyeleti jogok kizárólagos gyakorlására, esetleg valamely szülő felügyeleti jogát nem korlátozza, vagy szünteti meg.
A Ptk. 4:175. § (1) bekezdése kifejti, hogy a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. A (2) bekezdés a gyermek lényeges sorsát érintő kérdésnek minősíti a gyermek szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, iskolájának, valamint életpályájának megválasztását.
A fentiekből következik, hogy a gyermekiskolájának egyoldalú megváltoztatása jogellenes lehet, amennyiben az érintett másik szülő ehhez nem járult hozzá. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy egyes oktatási intézmények úgy létesítenek tanulói jogviszonyt, hogy nem szerzik be mindkét szülő hozzájárulását. Eljárások az iskolával és a jogsértő szülővel szemben
Amennyiben egy oktatási intézmény jogellenesen létesített tanulói jogviszonyt, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 37. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az érintett szülő másodfokú döntés meghozatala céljából a köznevelési intézmény fenntartójához forduljon és kérje a sérelmes döntés megsemmisítését, egyúttal az intézmény elmarasztalását. Amennyiben a fenntartó határozatában nem szüneti meg a jogellenes állapotot, lehetőség van a határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelem előterjesztésére.
Ilyen esetben lehetőség van gyámhivatali eljárást kezdeményezni, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 457. § (1) bekezdése lehetővé teszi az ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztését a kiskorú gyermek tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése tárgyában. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a bíróság soron kívül jár el, az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg.
Egy korábbi ügyben a másodfokon eljáró bíróság kimondta, hogy egy egyoldalú döntés során előállt jogsértő helyzetet a jog eszközeivel nem lehet fenntartani, és egy ilyen döntés nem állhat az érintett gyermekek érdekében. A bíróság végzésében megállapította, hogy a gyermekek érdekében áll, hogy visszakerüljenek megszokott nevelési környezetükbe, így a jogsérelmet szenvedett szülőnél jelölte ki a gyermekek új tartózkodási helyét.
Jogi segítség
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a gyermekek vonatkozásában meghozott egyoldalú, önkényes döntés összetett, több hatóságot és jogszabályt érintő problémát eredményez. Az ilyen esetekben a jogszabályok által biztosított rövid határidők miatt gyors és szakszerű jogi lépések megtétele szükséges. Ezért kiemelten fontos, hogy az érintett szülő mielőbb szakszerű ügyvédi segítséget kérjen. Az ügyvéd közreműködhet a megfelelő jogi lépések megtételében, a bírósági beadványok elkészítésében, az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtásában, valamint a gyermek érdekeinek hatékony védelmében.
Amennyiben jogi kérdése van, vagy jogi vonatkozású ügyben segítségre van szüksége, keresse bizalommal szakértő kollégáinkat!
