A Ptk. szabályozása a szülői felügyelettel kapcsolatban

A szülői felügyelet jogi kereteinek szabályozásánál a Ptk. 4:147. § (2) bekezdése megállapítja, miszerint a szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlőek. Ez a házasság felbontása iránti per alatt is fennáll,, amíg a felek között eltérő megállapodás nem jön létre, vagy amíg a bíróság jogerős határozatában nem jogosítja fel az egyik szülőt a szülői felügyeleti jogok kizárólagos gyakorlására, esetleg valamely szülő felügyeleti jogát nem korlátozza, vagy szünteti meg.

A Ptk. 4:175. § (1) bekezdése kifejti, hogy a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. A (2) bekezdés a gyermek lényeges sorsát érintő kérdésnek minősíti a gyermek szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, iskolájának, valamint életpályájának megválasztását.

A fentiekből következik, hogy a gyermekiskolájának egyoldalú megváltoztatása jogellenes lehet, amennyiben az érintett másik szülő ehhez nem járult hozzá. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy egyes oktatási intézmények úgy létesítenek tanulói jogviszonyt, hogy nem szerzik be mindkét szülő hozzájárulását. Eljárások az iskolával és a jogsértő szülővel szemben

Amennyiben egy oktatási intézmény jogellenesen létesített tanulói jogviszonyt, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 37. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az érintett szülő másodfokú döntés meghozatala céljából a köznevelési intézmény fenntartójához forduljon és kérje a sérelmes döntés megsemmisítését, egyúttal az intézmény elmarasztalását. Amennyiben a fenntartó határozatában nem szüneti meg a jogellenes állapotot, lehetőség van a határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelem előterjesztésére.

Ilyen esetben lehetőség van gyámhivatali eljárást kezdeményezni, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 457. § (1) bekezdése lehetővé teszi az ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztését a kiskorú gyermek tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése tárgyában. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a bíróság soron kívül jár el, az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg.

Egy korábbi ügyben a másodfokon eljáró bíróság kimondta, hogy egy egyoldalú döntés során előállt jogsértő helyzetet a jog eszközeivel nem lehet fenntartani, és egy ilyen döntés nem állhat az érintett gyermekek érdekében. A bíróság végzésében megállapította, hogy a gyermekek érdekében áll, hogy visszakerüljenek megszokott nevelési környezetükbe, így a jogsérelmet szenvedett szülőnél jelölte ki a gyermekek új tartózkodási helyét.

Jogi segítség

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a gyermekek vonatkozásában meghozott egyoldalú, önkényes döntés összetett, több hatóságot és jogszabályt érintő problémát eredményez. Az ilyen esetekben a jogszabályok által biztosított rövid határidők miatt gyors és szakszerű jogi lépések megtétele szükséges.  Ezért kiemelten fontos, hogy az érintett szülő mielőbb szakszerű ügyvédi segítséget kérjen. Az ügyvéd közreműködhet a megfelelő jogi lépések megtételében, a bírósági beadványok elkészítésében, az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtásában, valamint a gyermek érdekeinek hatékony védelmében.

Amennyiben jogi kérdése van, vagy jogi vonatkozású ügyben segítségre van szüksége, keresse bizalommal szakértő kollégáinkat!

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

2025. június 28-tól hatályba lép az új akadálymentességi törvény, amely alapjaiban változtatja meg a lakossági banki és pénzügyi szolgáltatások működését. Az új szabályozás célja, hogy a fogyasztók számára hozzáférhetőbbé és egyenlő esélyekkel igénybe vehetővé tegyék ezeket a szolgáltatásokat. Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egy ajánlás kiadásával kívánja elősegíteni, a fogyatékossággal élő ügyfelek esélyegyenlőségének biztosítását összhangban az Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Országos Fogyatékosságügyi Program) és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégiában foglalt célkitűzésekkel.