A jogellenes külföldre vitel meghatározása

A Hágai Egyezmény, amelyet Magyarország az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel hirdetett ki, kimondja, hogy a gyermek elvitele vagy elrejtése jogellenes, ha az sérti annak az államnak a jogrendszere által biztosított felügyeleti jogot, ahol a gyermek szokásos tartózkodási helye volt vagy a felügyeleti jogot a gyermek elvitelének időpontjában ténylegesen gyakorolták, vagy annak gyakorlását az elvitel akadályozta meg.

Az Egyezmény meghatározza, hogy a felügyeleti jog magában foglalja a gyermek gondozásának és lakóhelyének meghatározására vonatkozó jogot, míg a láthatási jog a gyermek szokásos tartózkodási helyéről korlátozott időre egy másik helyre történő elvitelét jelenti. A jogellenes elvitel vagy visszatartás gyakran válás, különválás vagy egyéb családi konfliktusok következménye, amikor az egyik szülő önkényesen dönt a gyermek elhelyezéséről. Az Egyezményt aláíró Államok kötelesek egymással együttműködni és a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy a gyermek azonnali visszavitele biztosítható legyen.

A visszavitel szabályai és az eljárás menete

A 2021. évi LXII. törvény rögzíti a nemzetközi igazságügyi együttműködés részleteit. Az eljárás során, ha a kérelmezett és a gyermek nem található meg, a bíróság felfüggeszti az eljárást és elrendeli a felkutatásukat. A gyermekelviteli ügyekben a bíróság köteles meghallgatni mindkét szülőt, valamint – ha a gyermek ítélőképessége ezt lehetővé teszi – a gyermeket is. A bíróság ideiglenes intézkedéseket is hozhat, például a kapcsolattartás biztosítása a kérelmezővel, ha ez a gyermek érdekeivel nem nyilvánvalóan ellentétes.

A visszavitel megtagadásának lehetőségei

A jogszabályok bizonyos körülmények fennállása esetén lehetőséget adnak a gyermek visszavitelének megtagadására. A Hágai Egyezmény 13. cikkének értelmében ilyen eset lehet:

• ha a felügyeleti joggal rendelkező, akitől elvitték a gyermeket, nem gyakorolta ténylegesen a felügyeleti jogot, vagy hozzájárult az elvitelhez, akár előzetesen, akár utólagosan;
• ha a visszavitel a gyermek testi vagy lelki károsodását eredményezné, vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetbe hozná.

A Kúria határozatban is kimondta, hogy a visszavitel megtagadásának indokait szűken értelmezik, így nem értékelhető a szülő nevelési képessége, valamint a gyermekhez való kötődése sem. A gyermekek jogairól szóló 1991. évi New York-i Egyezmény rögzíti, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítani kell, hogy minden őt érintő kérdésben kinyilváníthassa a véleményét, azt a korának és érettségi fokának megfelelően figyelembe kell venni. Mindazonáltal a gyermek véleménye önmagában nem elégséges, a kérelmet más bizonyítékokkal is alá kell támasztani.

Nemzetközi együttműködés és végrehajtás

Az uniós jogszabályok – különösen az Európai Unió Tanácsának 2019/1111 rendelete a házassági és szülői felelőségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről – kiegészítik a Hágai Egyezményt, és előírják a tagállamok számára a gyors és hatékony eljárást. A rendelet szerint:

• § Az elsőfokú bíróságoknak a kérelmeket hat héten belül el kell bírálniuk.
• § A visszavitel elrendelhető még akkor is, ha a fellebbezési eljárás folyamatban van.
• § A végrehajtási eljárásoknak is soron kívül kell történniük.

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárás keretében megerősítette, hogy a visszavitelre irányuló döntés felfüggesztésére csak kivételes esetben kerülhet sor, az elérhető lehető leggyorsabb, a nemzeti jogban előírt sürgősségi eljárások lefolytatása mellett. Az eljárás elhúzódása sértheti a gyermek érdekét, ezért a hatóságoknak hatékonyan kell intézkedniük és elrendelniük a jogellenesen elvitt gyermek visszavitelét abba a tagállamba, ahol az elvitelt megelőzően szokásosan tartózkodott. A visszavitel mellőzésére csak rendkívüli körülmények fennállása – például súlyos veszély - esetén van lehetőség.

Gyakorlati tapasztalatok

A magyar bíróságok gyakorlata az utóbbi években több fontos döntést eredményezett a gyermekek jogellenes külföldre vitele ügyében. Például a Kúria megállapította, hogy a gyermek visszavitele nem rendelhető el, ha az a gyermek életkörülményeinek súlyos romlását okozná, így a szülők életkörülményei a gyermek érdekkörébe felmerülő egyedi körülmények körében vizsgálhatók, olyan mértékben, ami szükséges annak a megállapításához, hogy visszavitel esetén a gyermek milyen körülmények közé kerül.

A Kúria kimondta, hogy a Hágai Egyezményben lefektetett eljárással kapcsolatban a bíróság hivatalból nem folytathat le bizonyítást, azt a feleknek kell indítványoznia, tekintettel arra, hogy az Egyezmény alapján megindult per nem minősül a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerint személyi állapotot érintő pernek, ahol helye lenne a hivatalból történő bizonyításnak.

Ezen túlmenően a Kúria rögzítette, hogy a visszavitel elsődleges célja az eredeti felügyeleti helyzet visszaállítása, és nem a szülők közötti jogvita rendezése, tehát nem a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról határoz, csupán arról, hogy az elvitel jogellenes volt-e, illetve a visszavitel megtagadásának feltételei fennállnak-e.

A gyermek szokásos tartózkodási helyének meghatározása

A gyermek szokásos tartózkodási helyét a Hágai Egyezmény nem határozza meg, annak értelmezése a bíróságokra hárul, akik minden ügyben az egyedi körülmények vizsgálatával tudják megállapítani a gyermek szokásos tartózkodási helyét. A Brüsszel IIb rendelet kommentárja alapján az Európai Unió Bírósága, illetve a nemzeti bíróságok a következőkben taglalt körülményeket vizsgálják, illetve tartják mérvadónak a szokásos tartózkodási hely megállapításánál.

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a szokásos tartózkodási hely, az a hely, ahol a gyermek életének központja van, figyelembe véve az alábbi tényezőket:

• Fizikai jelenlét és tartózkodás időtartama az adott országban
• § Családi és társadalmi kapcsolatok, például a szülőkkel, testvérekkel való együttélés, barátok, iskolai közösség
• § Nyelvi és kulturális beágyazottság, valamint az oktatási intézményben való részvétel
• § Egészségügyi ellátások igénybevétele

A szokásos tartózkodási hely meghatározása során a gyermek életkora is fontos tényező:

• § Csecsemők esetében jellemzően annak az országát veszik figyelembe, ahol az őt gondozó szülő él.
• § Idősebb gyermekeknél az iskolai, baráti és közösségi kapcsolatok, valamint a hosszú távú beilleszkedés számít meghatározónak.

 

A gyermek szokásos tartózkodási helye kulcsszerepet játszik a szülői felügyeleti jogok, a gyermek elhelyezése és a nemzetközi joghatóság kérdésében. Ha a szülők vitába keverednek a gyermek elhelyezéséről vagy külföldre költözéséről, a bíróságok ennek az elvnek az alapján döntenek. Emellett meghatározza, hogy mely ország bíróságai illetékesek a gyermekkel kapcsolatos ügyekben.

 

Összegzés

A gyermek jogellenes külföldre vitele súlyos következményekkel járhat, elsősorban a gyermekek számára lehet megterhelő, ezért a jogalkotók és a bíróságok célja az ilyen esetek gyors és hatékony kezelése. Az eljárásokat nemzetközi jogi szabályozások keretében folytatják, és a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe a döntéshozatal során. Az érintett felek számára jogi segítség és közvetítői eljárások is rendelkezésre állnak a helyzet békés rendezésére.