Ki a betelepülő?
Az a természetes személy, aki a településen ingatlantulajdonnal, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.
1. Miről hozhatnak rendeletet az önkormányzatok?
A Hötv. szerint dologi és személyi jogvédelmi eszközök alkalmazásáról hozhatnak rendeletet az önkormányzatok. Dologi, amennyiben ingatlannal kapcsolatos jogügyletről van szó (itt a törvény különösen az elővásárlási jogot érti), személyi, amennyiben a településre történő beköltözést korlátozza, tehát a lakcímtelepítés tilalmát vagy feltételhez kötését, illetve betelepülési hozzájárulás kikötését.
Először vizsgáljuk meg az elővásárlási jogot. Akkor releváns a rendelkezés, amennyiben az ingatlant betelepülő, vagy mentességet nem élvező személy venné meg.
- Elsősorban az önkormányzat, vagy az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság jogosult elővásárlásra. Amennyiben nem él jogával…
- akkor az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa, amennyiben ő sem él jogával…
- akkor a településen bárki más, aki ingatlantulajdonnal rendelkezik az adott településen.
A határidővel kapcsolatban a következő szabály az irányadó: 30 napos jogvesztő határidő.
A nyilatkozattételi határidő a közvetlen közlést vagy a szerződés közzétételét követő napon kezdődik. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik.
A személyi jogvédelmi eszközök esetén fontos, hogy az emberi méltóságot, az indokolatlan megkülönböztetés és az egyenlő bánásmód követelményét nem sértheti a rendelet.
A betelepülési hozzájárulást is megemlíti a törvény, amelynek alkalmazását, illetve összegét az önkormányzat határozza meg.
2. Kik mentesülnek a tilalmak, korlátozások és feltételek alól?
Erről a Hötv. taxatív felsorolást ad:
a) a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye
b) bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;
c) állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is –, e munkavégzése érdekében települ be a településre;
d) nem tartozik a c) pont hatálya alá, azonban bizonyítja, hogy a betelepülése célja a településen munkavégzésre irányuló tevékenység végzése;
e) lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett;
f) az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;
g) a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;
h) a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él;
i) az a)–g) pont szerinti feltételnek megfelelő személy közeli hozzátartozója.
Ezeket a kedvezményeket az önkormányzat háromféleképpen biztosíthatja: 1. eljárás lefolytatása nélkül, 2. egyszerűsített eljárással, 3. egyedi eljárásban. Egyszerűsített eljárás esetében az önkormányzat a betelepülés valamely objektív feltételének való megfelelést igazolja, vagy a betelepülő kérelmét a betelepülésre jogosító záradékkal látja el. Ilyenkor tehát be kell nyújtani az önkormányzat által megkövetelt okiratokat, amelyek alapján igazolja a feltételeket.
àA mentességek szabályaiból az is látszik, hogy azokra a betelepülőkre nem vonatkoznak a tilalmak, --korlátozások és feltételek, akik családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) vagy Otthon Start program keretein belül vásárolnak ingatlant.
3. A gyakorlatban hogy nézhet ki az eljárás?
A Hötv. kijelenti, hogy egyedül kérelemre indítható meg az eljárás, amely benyújtható a betelepülni szándékozó közeli hozzátartozójával együtt is (közös kérelem). A kérelem elbírálására pedig a képviselő-testület jogosult, azonban ezt a hatáskört átruházhatja bizottságra vagy egyszerűsített eljárás esetén a jegyzőre. A kérelmezőnek be kell mutatnia minden olyan körülményt és dokumentumot, amelyet az önkormányzat rendelete megkövetel. Az ügyintézési határidő pedig 30 nap, amely további 30 nappal meghosszabbítható. Azonban az eljárásban felmerülhet, hogy szükséges a feltételeknek való megfelelés bizonyítása.
4. Van alternatíva arra az esetre, ha nem felelek meg minden feltételnek?
Az önkormányzat a rendeletében megállapíthat méltányossági döntéshozatali jogkört is. Ha a betelepülő valamely objektív vagy mérlegelési alapú feltétele nem teljesül, de méltányolható érvek felhozhatók a betelepülés mellett, a képviselő-testület dönthet úgy, hogy engedélyezi a betelepülést.
5. Mik a jogellenes betelepülés következményei?
A törvény háromféle jogkövetkezményről rendelkezik: az ingatlanszerzés alapjául szolgáló jogügylet semmissége, a lakcímbejegyzés törlése, és bírságolás. Tehát súlyos jogkövetkezmények lépnek életbe, ha valaki nem tartja be az adott település rendelkezéseit, ezért érdemes a betelepülésre kiválasztott település honlapján ellenőrizni, hogy született-e rendelet a helyi önazonosság védelméről, illetve abban pontosan milyen elvárások szerepelnek.
Keressen minket amennyiben a témával vagy más ingatlanjogi témában kérdése van!
