Mit jelent a tranzitút-hálózat bevezetése?
2026. január 01. napján hatályba lépett a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, amely érdemben módosítja az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendeletet, és új jogintézményt vezet be a magyar közúti szabályozásban: a tranzitút-hálózatot.
A rendelet egy kétszintű rendszert hoz létre, a tranzitút-hálózatot két részre bontja:
- tranzitút-alaphálózat, amely a fő nemzetközi és országos tranzitfolyosókat foglalja magában (autópályák, autóutak, egyes főutak meghatározott szakaszai);
- kiegészítő hálózat, amely az alaphálózatot logisztikai központokkal, ipari parkokkal, kikötőkkel és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel köti össze.
A módosítás új útszakasz-jelölési rendszert is bevezet:
- az alaphálózat elemei az országos közúti jelölés mellett „T–” számozást kapnak,
- a kiegészítő hálózat elemei „TI–” jelöléssel, a végpontra utaló megnevezéssel szerepelnek.
Ez a rendszer egységes jogi és szakigazgatási alapot teremt a tranzitútvonalak azonosítására.
A rendelet új 2/A. melléklete tételesen felsorolja a tranzitút-hálózat valamennyi elemét, megjelölve az érintett utak számát, útvonalát, az érintett utak számát, km-szelvényeit és a szakasz jellegét (gyorsforgalmi, főúti, lakott területtel érintett).
A tranzitút-hálózat jogszabályi rögzítése megalapozza a jövőbeni forgalomszabályozási, korlátozási, ellenőrzési és esetleges díjszabási intézkedéseket, különös tekintettel a nehézgépjármű-forgalomra. A szabályozás érintheti az önkormányzatokat, fuvarozókat, logisztikai és ipari szereplőket egyaránt.
A módosítás 2026. január 1-jétől alkalmazandó, átmeneti rendelkezések nélkül, így ettől az időponttól a tranzitút-hálózat a közúti igazgatás és jogalkalmazás kötelező hivatkozási alapjává válik.
Annak érdekében, hogy a szabályozás mellett a hazai fuvarozók versenyképességének megőrzése is hangsúlyt kapjon, az Építési és Közlekedési minisztérium 2025. december 19. napján megállapodott a fuvarozók szakmai érdekképviseletével. A megállapodás szerint többek között:
- a fuvarozók támogatták a teherforgalom kijelölt utakon való közlekedését;
- 2026-ban kétlépcsős útdíj emelés történik (a 2025. évi díjakhoz képest összesen 35%-os emelés);
- a térségi teherforgalmi korlátozásokat negyedévente, szakmai szervezete bevonásával felülvizsgálják.
A megállapodást az állami szereplők mellett több országos szakmai és érdekképviseleti szervezet írta alá, köztük a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., valamint a meghatározó fuvarozói és logisztikai érdekképviseletek.
Szigorodó szabályok a KRESZ-ben a tranzitforgalom visszaszorítása érdekében
2026. január 01. napján hatályba lépett a 439/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet, amely jelentős módosításokat vezet be a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben (KRESZ).
A módosítás értelmében a nehéz tehergépkocsik csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek, és a Magyarországon célállomással nem rendelkező nehéz tehergépkocsik – főszabály szerint – kizárólag a jogszabályban meghatározott tranzitút-hálózatot használhatják. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy a pusztán áthaladó teherforgalom nem térhet le önkényesen a kijelölt útvonalakról, és nem használhatja szabadon a főutakat vagy a mellékutakat.
Mint mindig, itt is vannak természetesen kivételek. A KRESZ módosítása meghatározza azokat az eseteket is, amikor a fenti korlátozás nem alkalmazandó. Nem esik a tilalom alá az a nehéz tehergépkocsi, amely az úti céljával vagy kiindulási helyével azonos – vagy ha ez nem lehetséges, szomszédos – vármegyében közlekedik, és ott árut vesz fel vagy rak le, különleges felépítményével munkavégzést folytat, illetve az üzemben tartó telephelyére vagy onnan halad. A kivételek területileg és funkcionálisan is szűken értelmezendők, és nem alkalmazhatók általános tranzitforgalom esetén.
A rendelet a KRESZ egy további rendelkezését is pontosítja azzal, hogy a köztisztasági és közegészségügyi feladatok mellett kifejezetten nevesíti a közútkezelői feladatokat is. Ez a módosítás jogértelmezési szempontból erősíti a közútkezelők szerepét, és szélesebb jogalapot biztosít számukra a forgalomszabályozással összefüggő intézkedések megtételéhez.
A KRESZ módosítása közvetlenül végrehajthatóvá teszi a tranzitút-hálózatra vonatkozó előírásokat. A szabályok megszegése 2026. január 01. napjától jogsértést valósíthat meg, amely szabálysértési vagy közigazgatási jogkövetkezményekkel járhat. A változások különösen a fuvarozók, logisztikai szolgáltatók és a tranzitútvonalakkal érintett települések számára bírnak jelentőséggel.
A módosítások célja tehát: a tranzit teherforgalom kiszorítása az arra nem kijelölt útszakaszokról, valamint a lakott területek és mellékutak fokozott védelme. A jogszabályi környezet átalakulása miatt az érintett gazdasági szereplők számára indokolt a közlekedési és útvonal-tervezési gyakorlat felülvizsgálata.
Az még egyelőre nem látható pontosan, és majd csak a jövő tapasztalatai mutatják meg, hogy az új szabályozás következtében milyen mértékben növekszik a tranzitútvonalakként kijelölt útszakaszok forgalmi terhelése, ez milyen hatást gyakorol majd a magáncélú közlekedésre, valamint hogy az érintett fuvarozók és vállalkozások költségei milyen mértékben fognak emelkedni.
