A módosítás iktatja be a tervezési alaptérkép fogalmát. A tervezési alaptérkép egy digitális térképi ábrázolás, amely az építőipari tervezések alapját biztosítja és amely az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának felhasználásával készül. A fogalom bevezetése azért fontos, mert így a térkép nem csak egy „egyszerű helyszínrajz”, hanem egy jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentum lesz.

Mit jelent pontosan a telekhatár kitűzése? Ki kell tűzni a földrészlethatárokat, és azt követően a kitűzés adatainak felhasználásával kell elkészíteni az alaptérképet, amelynek tartalmazni kell a kitűzött telekhatárt.

A jogszabály ezen felül további elemeket is meghatároz, amelyeket a tervezési alaptérképnek tartalmaznia kell, ezek a következőek: ingatlan-nyilvántartási térképi állapot, határvonalak, tereptárgyak, építmények, fák és a közutak objektumai. A jogszabály továbbá részletesen meghatározza azt is, hogy az alaptérkép műszaki leírásának mit kell tartalmazni. Ezáltal a tervezési alaptérkép egy jogilag részletesen szabályozott dokumentum lesz.

Fontos továbbá, hogy a földrészlethatár-kitűzés nem csupán egy technikai lépés. Az érintett szomszédokat értesíteni kell, esetleges vitás helyzetben pedig egyeztetésre van szükség, és ha nincs egyetértés, az eljárás könnyen elhúzódhat. Egyetlen bizonytalan vagy vitatott határvonal is elég ahhoz, hogy a tervezés akár hosszú időre megakadjon.

Ráadásul az alaptérkép elkészítéséhez az új szabályok apaján két jogosultság is szükséges: mérnökkamarai és földhivatali. Így a szakember vagy szakemberek kiválasztása során is új szempontot kell figyelembe venni.

Ami pozitívum, hogy a telekhatár kitűzésére vonatkozó szabályok mindenkire vonatkoznak, így mostantól a szomszéd sem építkezhet „szabadon”, az ő építkezésének is meg kell felelnie az új, szigorított rendelkezéseknek.

Kivételek: milyen esetben nem szükséges új földrészlethatár-kitűzést végezni? Ha a telek kitűzése már korábban megtörtént és ennek a kitűzésnek a dokumentációja rendelkezésre áll, megtalálhatóak a helyszínen a kitűzött birtokhatárjelek, valamint az ingatlan-nyilvántartás tartalma a határvonal tekintetében a kitűzés óta nem változott. Csak abban az esetben nem szükséges új kitűzés, ha mindegyik feltétel fennáll.

A Polgári Törvénykönyvnek 2026. március 01. napjával több ponton lépett hatályba módosítása. A módosítást a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodnak. Cikkünkben bemutatjuk a Polgári Törvénykönyv legfontosabb módosításait.

2026. március 01. napjától jelentős változás lépett hatályba a társasházi beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanjogi szabályozásban: a jogalkotó bevezette a társasházi építményi jog intézményét. Az új szabályozás többek között a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával jött létre, és kifejezetten az építés alatt álló társasházi projektek vevőinek jogi helyzetét kívánja rendezettebbé, biztonságosabbá tenni. Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent ez a gyakorlatban a beruházók, a vevők és a finanszírozók számára.

A 2/2026. (II. 19.) KTM rendelet két meglévő jogszabályt módosít: egyrészt pontosítja az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályait, másrészt részletesen módosítja a meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartásból és állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások díjaira vonatkozó rendelkezéseket.

2026. február 19. napján kihirdették a 28/2026. (II. 19.) Korm. rendeletet, amely fontos kiegészítést vezet be a villamos energia végrehajtási jogszabályába (a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletbe – a továbbiakban: „Vet. Vhr.”). A módosítás célja, hogy a 2025-ben elindított, 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó invertercserék ne okozhassanak kedvezőtlen elszámolási jogkövetkezményeket a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) üzemeltetői számára.

Az Otthoni Energiatároló Program egy állami támogatási konstrukció, amely a háztartási napelemes rendszerekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók telepítését ösztönzi. A program keretében a lakosság meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást igényelhet energiatároló rendszer kiépítésére.

Cikkünkben bemutatjuk a jogszabálymódosítás lényegét és gyakorlati jelentőségét, és azokat a jogi kereteket, melyek között az intervercserék és az elszámolási kérdések értékelendők.

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.