A módosítás iktatja be a tervezési alaptérkép fogalmát. A tervezési alaptérkép egy digitális térképi ábrázolás, amely az építőipari tervezések alapját biztosítja és amely az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának felhasználásával készül. A fogalom bevezetése azért fontos, mert így a térkép nem csak egy „egyszerű helyszínrajz”, hanem egy jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentum lesz.

Mit jelent pontosan a telekhatár kitűzése? Ki kell tűzni a földrészlethatárokat, és azt követően a kitűzés adatainak felhasználásával kell elkészíteni az alaptérképet, amelynek tartalmazni kell a kitűzött telekhatárt.

A jogszabály ezen felül további elemeket is meghatároz, amelyeket a tervezési alaptérképnek tartalmaznia kell, ezek a következőek: ingatlan-nyilvántartási térképi állapot, határvonalak, tereptárgyak, építmények, fák és a közutak objektumai. A jogszabály továbbá részletesen meghatározza azt is, hogy az alaptérkép műszaki leírásának mit kell tartalmazni. Ezáltal a tervezési alaptérkép egy jogilag részletesen szabályozott dokumentum lesz.

Fontos továbbá, hogy a földrészlethatár-kitűzés nem csupán egy technikai lépés. Az érintett szomszédokat értesíteni kell, esetleges vitás helyzetben pedig egyeztetésre van szükség, és ha nincs egyetértés, az eljárás könnyen elhúzódhat. Egyetlen bizonytalan vagy vitatott határvonal is elég ahhoz, hogy a tervezés akár hosszú időre megakadjon.

Ráadásul az alaptérkép elkészítéséhez az új szabályok apaján két jogosultság is szükséges: mérnökkamarai és földhivatali. Így a szakember vagy szakemberek kiválasztása során is új szempontot kell figyelembe venni.

Ami pozitívum, hogy a telekhatár kitűzésére vonatkozó szabályok mindenkire vonatkoznak, így mostantól a szomszéd sem építkezhet „szabadon”, az ő építkezésének is meg kell felelnie az új, szigorított rendelkezéseknek.

Kivételek: milyen esetben nem szükséges új földrészlethatár-kitűzést végezni? Ha a telek kitűzése már korábban megtörtént és ennek a kitűzésnek a dokumentációja rendelkezésre áll, megtalálhatóak a helyszínen a kitűzött birtokhatárjelek, valamint az ingatlan-nyilvántartás tartalma a határvonal tekintetében a kitűzés óta nem változott. Csak abban az esetben nem szükséges új kitűzés, ha mindegyik feltétel fennáll.

2026-ban a fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a magasabb szintű fogyasztóvédelmet célzó módosításáról szóló 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet lényeges változásokat hoz a fogyasztóvédelem területén.

Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk röviden össze, amelyek a fogyasztók számára a mindennapokban is érezhetőek és praktikus szempontból fontosan lehetnek 2026-től.

A 415/2025 (XII. 23.) kormányrendelet összesen hat fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosít.
A módosítások célja egyrészt a fogyasztók védelmének erősítése, másrészt a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az uniós jogharmonizáció biztosítása.

A 448/2025. (XII.29.) kormányrendelet egy új fogalom és új szabályok beiktatásával módosítja az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI.10.) kormányrendeletet, mely változások 2026. január 14. napjától lesznek hatályosak.

A legfontosabb változás, hogy a jogszabály beiktatja a tervezési alaptérkép fogalmát, melynek készítésekor kötelező a telekhatár kitűzése.

A szabályozás a gyakorlatban egységesebb, pontosabb és a tervezési folyamat szempontjából megbízhatóbb alaptérképek készítését célozza, ami megelőzheti a jövőbeli konfliktusok és jogi vitákat. Azonban az extra elvárások valószínűleg lassítani és drágítani is fogják a folyamatokat, így erre is fel kell készülni.

Mit kell tudniuk a fuvarozóknak és az érintett vállalkozásoknak?

2025. december 23. napján két, a közutakat és a teherforgalmat érintő új jogszabály jelent meg, melyek 2026. január 01. napján léptek hatályba. Az új szabályozás fő célja, hogy a nemzetközi és országos tranzitforgalom egységes, jogszabályban rögzített útvonalakon bonyolódjon le, elsősorban a nagy kapacitású, 2×2 sávos úthálózat igénybevételével. A szabályozás egyaránt szolgálja a közlekedésbiztonság növelését, valamint a lakott területek és mellékutak terhelésének csökkentését.

A két jogszabály az alábbi két rendelet:

• a 44/2025. (XII. 23.) ÉKM rendelet, melynek célja a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszainak meghatározása, és
• a 439/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, melynek célja a gyorsforgalmi utakról leterelődő teherforgalom visszaszorítása.

A véleményvezérek, más néven influenszerek, az internet és a közösségi média rohamos terjedésének köszönhetően váltak a modern kommunikáció meghatározó szereplőivé. A digitális technológia fejlődése, az okostelefonok használatának mindennapossá válása és a közösségi média – mint a Facebook, Instagram, YouTube, TikTok vagy Twitch – globális térhódítása gyökeresen átalakította a platformok felhasználóinak tartalom fogyasztási szokásait, valamint szórakozási és vásárlási szokásaikat. Ennek hatására az influenszer marketing a modern reklámpiac egyik legfontosabb, legdinamikusabban fejlődő eszközévé nőtte ki magát.

Érdekességként felhívjuk a figyelmet, hogy az influenszer jogi értelmezése alapján a kategóriába nem csak a természetes személy véleményvezéreket soroljuk, influenszer lehet akár egy CGI- vagy deepfake karakter, egy állat vagy akár egy tárgy is.

A gyors térnyerés és a közösségi médiában keveredő személyes és üzleti tartalmak indokolják főként a terület szabályozását. A fogyasztók, különösen az átlag felhasználóknál fiatalabb vagy idősebb közönség számára gyakran nem egyértelmű, hogy egy influenszer ajánlása mögött fizetett együttműködés, ajándék termék vagy más anyagi érdek áll.

A magyar Ptk. az életközösség fennálltát tulajdonképpen két formában ismeri el. Megjeleníti a házasság intézményét, melyet magasztosan több jogász professzor „érzelmi és gazdasági szövetség”-ként ír le, és emellett lehetőség nyílik az együttélés házasságkötés nélküli formájára is, élettársi kapcsolat minőségben. Ezt a törvény szigorúan kötelmi viszonyként jellemzi, a Ptk. szerződések jogáról szóló könyvének XXV. címe alatt.